Tervezik az új közoktatási törvényt
Az oktatási törvények elfogadása lesz a prioritás az őszi parlamenti ülésszakban
Cîmpeanu: három éven belül nem lesz már olyan iskola, amelynek ne legyen megfelelő mosdója
Nem történt jelentősebb előrelépés az iskolák tűzvédelmi engedélyének beszerzése terén, mert az engedélyezési kritériumok továbbra is nagyon szigorúak – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján az oktatási miniszter.
Sorin Cîmpeanu emlékeztetett arra, hogy az iskolai infrastruktúráért az önkormányzatok felelnek. Jelenleg a prefektúrák segítségével zajlik annak a felmérése, hogy miként készítették fel az iskolákat a helyhatóságok a tanévkezdésre.
A tárcavezető elmondta, Romániában a tűzvédelmi engedély beszerzéséhez sokkal szigorúbb kritériumoknak kell megfelelniük a tanintézeteknek, mint sok más államban. Hangsúlyozta, hogy ezeket a kritériumokat nem a minisztérium, hanem a katasztrófavédelmi felügyelőség dolgozza ki.
Jelentősebb előrelépések történtek viszont Cîmpeanu szerint az iskolákban a megfelelő higiéniai körülmények megteremtésében. A miniszter elmondta, néhány évvel ezelőtt 2000 olyan tanintézet volt Romániában, amelynek nem volt megfelelő mosdója. Számuk mostanra 99-re csökkent.
‘Becslésem szerint legtöbb három éven belül nem lesz már olyan iskola Romániában, amelynek ne legyen rendes mosdója’ – mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy a helyi önkormányzatok költségvetési forrásokat kaptak a tanintézetek korszerűsítésére.
Oktatási miniszter: prémiumot kapnak majd a falusi iskolákban elhelyezkedő pedagógusok
Az országos bruttó átlagbér háromszorosának megfelelő prémiumot kaphatnak a falusi iskolákban meghirdetett állásokat elfoglaló pedagógusok – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján az oktatási miniszter.
Sorin Cîmpeanu az új tanügyi törvények tervezetének közvitájára beérkező javaslatok közül ismertetett néhányat, amelyeket belefoglalni készül a jogszabályokba a minisztérium.
A tárcavezető elmondta, meghatároznak majd egy minimális időtartamot, ameddig a vidéki iskolákban állást elfoglaló tanároknak tanítaniuk kell ahhoz, hogy a prémiumot megkapják.
Cîmpeanu közlése szerint növelik a sajátos nevelési igényű gyerekeket oktató iskolák finanszírozását. Ezekben a tanintézetekben azok a gyerekek fognak tanulni, akik nem integrálhatók a tömegoktatási rendszerbe. Az enyhébb fogyatékkal élő diákok fokozatos integrálására azonban lesz lehetőség.
Az új közoktatási törvény tervezetébe bekerült az a javaslat, hogy gyerekeként 5 százalékos bérpótlékban részesüljön az a pedagógus, aki sajátos nevelési igényű diákot oktat. Egy osztályban legtöbb három sajátos nevelési igényű gyerek lehet majd – mondta el a miniszter.
Cîmpeanu tájékoztatása szerint az új tanügyi törvények tervezetének közvitájára több mint 9000 javaslat érkezett a csütörtöki határidőig. Ezek közül mintegy 1500-at készül belefoglalni a minisztérium a jogszabályokba.
A tervezetek végleges változatát jövő héten véleményezik majd az illetékes minisztériumok és intézmények, szeptember elején kerülnek a kormány asztalára, majd pedig a parlamentbe.
Háromszáz tanintézetre terjesztik ki a Meleg étel az iskolákban elnevezésű programot
Háromszáz tanintézetre készült kiterjeszteni a kormány egy sürgősségi rendelettel a Meleg étel az iskolákban elnevezésű programot – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján az oktatási miniszter.
Sorin Cîmpeanu közlése szerint a tanulók napi étkeztetésére szánt összeget is megemelik személyenként 15 lejre.
A miniszter fontosnak nevezte, hogy a jelenleg 150 tanintézetet érintő programot azokra az iskolákra terjesszék ki, amelyek diákjainak a legnagyobb szükségük van a napi meleg ételre.
Az étkeztetésre szánt összeg megemelését azzal indokolta, hogy a jelenlegi napi kvóta nem fedezi a költségeket, különösen amióta megdrágultak az élelmiszerek.
Cîmpeanu: úgy módosítjuk a miniszteri rendeletet, hogy csak a valóban arra jogosult diákok kapjanak ösztöndíjat
Módosítani készült az oktatási tárca vezetője az ösztöndíjakról szóló miniszteri rendeletet, hogy valóban a nehéz szociális helyzetben lévő, illetve a jó teljesítményt nyújtó diákok legyenek a kedvezményezettek.
Ezt Sorin Cîmpeanu a csütörtöki sajtótájékoztatóján jelentette be, hangoztatva azt is, hogy a kormány 1,432 milliárd lejt fordít ösztöndíjakra a következő tanévben.
A miniszter közölte, hogy eredetileg 1,032 milliárd lejt szántak volna erre a célra, ám az augusztusi költségvetés-kiigazításkor az összeget kiegészítették 300 millió lejjel. Emlékeztetett arra, hogy az előző tanévben mindössze 645 millió lejes volt az ösztöndíjkeret, 2020-ban pedig csak 270 millió lejes.
Cîmpeanu: visszafizettetheti az állam a doktori képzésre fordított pénzt a doktori címről lemondó személyekkel
Előfordulhat, hogy visszafizetteti a rájuk fordított pénzt az állam azokkal a személyekkel, akik lemondanak a doktori címükről – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján az oktatási miniszter.
Sorin Cîmpeanu elmondta, több javaslat is érkezett erre az új tanügyi törvények tervezetének közvitáján, és a későbbiekben dől el, hogy melyiket foglalják be a jogszabályok végleges változatába.
A miniszter szerint ez a módosítás nem oldja meg ugyan teljes egészében a plágiummal elnyert doktori címek problémáját, de felelősebbé teszi majd azokat, akik utólag lemondanának a csalással szerzett titulusról. ‘Aki le akar mondani a címéről, az tudni fogja, hogy vissza kell fizetnie az egyetemnek azt a pénzt, amit az állami költségvetésből a doktori képzésére fordított’ – magyarázta Cîmpeanu.
Közlése szerint a titulusról való lemondás kérelmének benyújtása – az indoklástól függetlenül – automatikusan maga után vonja majd a doktori dolgozat felülvizsgálatát. Ha pedig az illetékes egyetem megállapítja, hogy a disszertáció nem felelt meg a tudományos kritériumoknak vagy a felsőoktatás etikai szabályainak, akkor a lemondásra irányuló kérelem a doktori cím visszavonására irányuló kérelemmé módosul, az egyetem pedig ebben az esetben hivatalból jár el.
A miniszter szerint eddig az igazságszolgáltatás kényszerítette arra az oktatási tárcát, hogy hagyja jóvá a doktori cím lemondására irányuló kérelmeket. ‘Több bírósági döntés született erről. (…) Ezeket nem vitathatja sem az oktatási minisztérium, sem más intézmény’ – jelentette ki.
Hangsúlyozta: a felsőoktatási törvény tervezetébe bekerült az oktatási minisztériumnak az a kötelezettsége, hogy plágium esetén kérje a bíróságtól a doktori címet adományozó miniszteri rendelet törlését. A jelenlegi jogszabályok ezt nem írják elő – tette hozzá.
Elmondta azt is, hogy a felsőoktatási törvény tervezete szabályozza az eljárást plágiumügyekben. E szerint az illetékes egyetem etikai bizottsága állapítja meg a csalás tényét. Ha a doktori cím birtokosa fellebbezni kíván, akkor egy újonnan létrehozott szakmai testülethez, az Egyetemi Címek Országos Etikai Tanácsához fordulhat. Ha ez utóbbi is plágiumot állapít meg, akkor az oktatási minisztérium – a későbbiekben pedig az egyetem – köteles lesz visszavonni a csalással elnyert doktori címet – magyarázta Sorin Cîmpeanu.
Forrás: www.agerpres.ro
