21. (750.) szám, 2008. Május 22-28




Kisújság-olvasók figyelmébe!

           Már kapható a: GYERGYÓI KISÚJSÁG ÉVKÖNYV 2008.
           A Gyergyói Kisújság szerkesztôsége lehetôséget biztosít arra, hogy a lapunkat ismerô, távolba szakadat gyergyóiak (és nemcsak) megrendelhessék a Gyergyói Kisújság évkönyvét.
           Megrendeléseket az alábbi címeken (e-mail cím, postai cím), illetve telefonszámon fogadunk:
           e-mail: kisujsag@hr.astral.ro
           tel.: 004-0266-364.941
           Postai cím: 535500 Gheorgheni, jud. Harghita, p-ta Libertătii nr. 22., Romania
           A Gyergyói Kisújság lehetôséget biztosít arra is, hogy elôfizessenek a lapra mindazok, akik eddig csak internetes formában fértek hozzá kedvenc heti olvasnivalójukhoz.
           A világ bármely pontján élô Kisújság-olvasók a fenti címeken, illetve telefonszámon fizethetnek elô lapunkra.
Gyergyói Kisújság ügyfélszolgálat




Figyelj, elmagyarázom!

           A májusi esô aranyat ér – tartja a mondás, aminek valós alapja van, hiszen hosszú esztendôk megfigyelésére alapozva jutottak ôseink erre a megállapításra. Ugyancsak tapasztalatokra hagyatkozva, sajnos, arról is meg vagyunk gyôzôdve, hogy ez a májusi ígéretesô nem föltétlen jelent kincseket számunkra, ezért jó, ha néhány tanácsot megszívlelünk.
           A magatartáskutatók megfigyelték, hogy a kampányidôszakban a jelöltek egyfajta transzállapotba kerülnek, és ilyenkor teljesen másképp viselkednek, mint általában. Természetellenesen kedvesek, segítôkészek, emberségesek, megértôk, sokat beszélnek, és még többet ígérgetnek. Ennek az állapotnak szövôdményszerű utóhatása a kampányidôszak utáni amnézia. A jelöltek egyszerűen nem emlékeznek arra, hogy mit ígértek, miket mondtak, mi történt velük ebben a periódusban. Az etológusok szerint ebben semmi kivetnivaló nincs, ez így normális. Akkor lenne kirívó eset, ha fordítva történne a dolog. Tehát ezért nem kell a választópolgároknak orrolni a jelöltre. Amúgy is elég nagy sokk éri a transzállapot megszűntével, amikor ráébred, hogy megnyerte a választásokat, és mindenki tôle várja a megoldásokat, ô meg nem érti, miért. Viszont egy életre szóló trauma lehet az is, ha nem nyerte meg a választásokat, és apránként kiderül (mert ô nem emlékszik rá), hogy a gyôzelem reményében mekkora bohócot csinált magából.
           Ez a magatartás teljesen természetes, hiszen ennek számtalan példáját fedezhetjük fel az állatvilágban is. Például a siketfajd dürgéskor (udvarláskor) egyáltalán nem hall (innen ered a siket név is), és az aktus után, mint aki semmire sem emlékszik, odébbáll, és máshol dürög. Ezen állapot megszűnte után elvonul a kakaskollégákkal pihengetni, eszegetni, iszogatni, s kakasviadalra megy azzal, aki felemlegeti a dürgéskor történt eseményeket.
           Az etológusok szerint az alábbi tünetek utalnak arra, hogy valaki jelölt, és kampányidôszakban van: peckesen jár-kel, és minden olyan helyen megfordul, ahová eddig lóval sem lehetett odahúzatni. Mosolyog, és szemrebbenés nélkül néz a szemedbe. Lényegében nem lát, azaz keresztülnéz rajtad, de ez a kötelezô mutatvány. Gyanúsan kedves, és mindenkivel kezet fog. Nem kell ijedezni, nem ragályos, legalábbis érintés útján nem terjed a kór. Nyitott minden problémakörre. Szolgálatkész. Sokat ígérget. Ez utóbbi a legjellegzetesebb tünet.
           Ezek az általános jellemzôk, de a magatartáskutatók felhívják a figyelmet a jelöltek egy sokkal veszélyesebb fajtájára. Jellemzôi a fentiek ráadásaként: talpig divatosan, mutatóujjával fenyegetôen hadonászva adja elô magát. Na, ide figyelj, elmagyarázom! Kioktató hangnemben építi elméletben azt a jövôt, amitôl elsôsorban a saját anyagi gyarapodását, és a politikai vezetésbe való begyökerezését várja el. Persze most még csapatról beszél, de számára a társak csak a hatalomra jutását elôsegítô lelkes rabszolgák, akiket szellemi felsôbbrendűségének tudatában teljes egészében lenéz. Eddigi életét, tevékenységét a városért hozott áldozatként tünteti fel. Bizonygatja, hogy ô felkérésre indult, a közelvárásnak tesz eleget, dehogyis akar karriert építeni vagy meggazdagodni. Agyondicséri önmagát, s természetesen beszámol arról is, hogy mások mennyire értékelik. Sokat beszél felkészültségérôl, de pillanatnyilag is politikai jutalommunkahelyen tűrik meg. Esetenként elmondja, hogy már rég magasrangú tisztséget tölthetne be, de úgy érzi, nem hagyhatja szeretett városát elpusztulni, mert ugye nélküle…
           Na, ezektôl kell nagyon, de nagyon óvakodni.
Ábrahám Imre

Hivatali hírek

           A megnyert pályázat alapján indul a romák képzése június elején – tudtuk meg az alpolgármestertôl. Az elméleti oktatás a cigány iskolában fog zajlani. Elmondta, hogy gyakorlati képzésen kôműves szakmát fognak ta-nulni. A szakma elsajátítása érdekében Mezei János ajánlotta fel cégét. Ott gyakorlatozhatnak a romák. Keresik továbbra is azt a kereskedelmi egységet, amely vállalná, hogy ott elsajátíthassák a szakmát a tanulni vágyók.
           * * *
           A közvilágítással kapcsolatban többen jelezték, hogy negyedek, utcák maradtak ki. A szerzôdés mellékletét aláírták, tehát folytatódnak a munkálatok, a negyedekben is lesz közvilágítás. Két hetet csúszik a határidô, a változtatások miatt pluszköltségek is adódtak, és a polgármester úgy gondolta, hogy ezt a tanács is jóvá kell hagyja – mondta az alpolgármester.
           * * *
           Az integrált városfejlesztés kapcsán az Arbor Szövetséggel megegyezésre jutottak, hogy a régi kuglipálya épületében megvalósítható egy vállalkozásfejlesztési központ. Legkevesebb 5 millió eurót lehet megpályázni, amelynek az önrésze 2 százalék, 13 százalékot az állam fizet. Itt különbözô szolgáltatásokat nyújtanának a vállalkozóknak, konferenciatermet lehetne bérelni. A központ fenntartását, a szükséges felszerelések megvásárlását az Arbor Szövetség vállalná. Ôszig az Esély Alapítványnak van odaadva az épület, az alapítvány képviselôivel is beszéltek már, ôk valószínűleg a régi tanácsháza épületében kapnának helyet, de ehhez beleegyezésüket kell adják az ott dolgozó orvosok is – tudtuk meg az alpolgármestertôl.
           * * *
           Arról is tájékoztatott Kontesveller József, hogy vásárhelyi céggel írtak alá szerzôdést, amely elkészített egy olyan számítást, mely szerint más besorolást kér az önkormányzat az áramszolgáltató vállalattól. Ez azt is jelentené, hogy az éjszakai áramfogyasztást külön mérnék az órák. A számítás szerint 400 millió lejt lehetne megspórolni évente a közvilágításnál. A tanulmányt kifizették. A spórolás tíz százalékát a cégnek július-augusztusban kell kifizetni.
           * * *
           Leadták Gyulafehérváron a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó pályázatot, egymillió eurót lehet nyerni. Valószínűleg esélyes e pályázat, mert kiegészítést kértek hozzá – tudtuk meg Kontesveller József alpolgármestertôl.
Kedves-Tamás Gyopár

Párhuzamok (21.)

           Érdekes jóslásokba bocsátkozott Eranosz Bogdán a Gyergyó 1914. május 24-i számában. Társadalmi félszegségeink című cikkébôl idézek néhány gondolatot: „A gyergyószentmiklósi társadalmi élet több oly részleteirôl lehetne írni, melyekrôl eddig még senki sem emlékezett meg részletesebben vagy azért nem írtak talán, mert ez idô szerint tudomással nem birtak róluk olyanok, kik ezekrôl írhattak volna bôvebben.
           Egy idôben én a túlságba menô öltözködési mánia ellen felszólaltam, mint olyan ellen, mi a szegénységnek melegágya fog lenni(…)
           Nem fölösleges figyelmeztetés különösen azoknak, kik elég meggondolatlanul saját jövôjük megrontására törnek az által, hogy az ôsi szép székely szokástól eltérôleg, az urizálás viszketegségétôl hajszolva a cifra nyomorúság karjaiba szándékoznak dobni magukat, melynek az anyagi megsemmisülés lesz a következménye, mert habár ez idô szerint itt minálunk van még valami, miáltal ideig-óráig a mindennapi kenyeret megszerezni lehet, de rövid idôk lezajlásával vidékünk hazánk legszegényebb helységének fog minôsíttetni.
           Az arányosítási eldorádók, melyek a hét termékeny esztendôket varázsolják elénk, annyira kizökkentette némelyeknek eddig helyes irányban haladt eszmemenetét, hogy ezektôl elkábulva a jót a rossztól megkülönböztetni se képes s így a tudákoskodás s a nagyzási hóbort között a „chaos” az, amely uralja a helyzetet.”
           Ha körülnézünk városkánkban, felfedezhetjük: elkeseredett kiáltásai sok esetben ma is érvényesek.
           De lazítsunk egy kicsit. A Csíkvármegye szintén 1914. május 24-diki számában Sportvilág városunkban cím alatt fontos hírt közöl: „Korcsolya, vívás, futball, tennisz, állandó, kedves otthont talál városunkban. Most a tenisz élet láza tölti be a sziveket, s a pirostarka lapdák eszeveszetten röpködnek a levegôben. Hölgyeink már nagymesterek az ördöngös játékban, s legény legyen a talpán, aki velük összeméri a rakettjét. Az elnökség – miután a második pálya is sikerült – elmés délutánokról akar gondoskodni, s ha az idô kedvezôre fordul, szélesebb körű csatanapokat is rendez.”
           Lám, lám! Ismét hölgyeink, az úttörôk, az új szerelmesei. Ma másképp van?
           Szintén a Csíkvármegye jelentetett meg A székely átlós vasút címmel egy igen elgondolkoztató hírt, valóban fontos kezdeményezésrôl: „A marosvásárhelyi iparkamara Bürger Albert elnök kezdeményezésére újabb felterjesztést intézett a kereskedelemügyi minisztériumhoz a Székelyudvarhely – csíkszeredai és a Marosvásárhely – székelyudvarhelyi vasúti munkálat beindítása végett. Javaslatát azzal indokolta, hogy Erdély belterületén a magyarlakta vidékek gazdasági stagnálása, a közben lakó székely nép tömeges elvándorlása a hiányos és célszerűtlen közlekedési viszonyokból ered. A létezô utak a személy- és kereskedelmi forgalmat nemzetiségi vidékekre terelik. (…) a gócpontok megközelíthetetlenek, minélfogva az egymásra ható fejlesztési folyamat nem alakulhatott ki. A Hargita hegység, valamint a Maros-, Kis és Nagyküküllô völgyének rövid átszelés a rég várt gazdasági újhodást nyitaná meg.”
           A Székelyudvarhely–csíkszeredai vonal álom maradt, s a felépült szárnyvonalat – például Parajdig – lassan benövi a fű. Ma már nem is annyira érthetetlen okokból nem építenek környezetkímélô, kivitelezhetôségükben és karbantartás szempontjából is olcsóbb vasutakat. Az autópálya-mánia sem véletlen abban a világban, ahol a pénz az isten. A melegházhatással pedig birkózzanak meg az utánunk jövôk. Mi meg csak eszünk, iszunk. Van amibôl. (Még!)
Ollózta: Bajna György

Olvasói levél
Tisztelt szerkesztôség

           Megkérem szépen, hogy az alábbi esetet szíveskedjenek az újságukban leközölni, mert nem tudok napirendre térni az eset felett.
           Albert Tibor vagyok, Gyergyószentmiklós szülöttje, 70 éves nyugdíjas, 46 év munkarégiséggel és nagyon beteg.
           Az eset a következô. 2008. május 17-én, szombaton kimentem a piacra bevásárolni. A bejáratnál a két sátor a kampányolók sátraival, egy kislány az RMDSZ részérôl kínált egy darab papírral, amit nem fogadtam el, mire egy fiatalember, Virág úr azt mondta, ne kínáld, mert ennek már koporsó kell.
           Szóhoz sem tudtam jutni meglepetésemben, utánamentem, megkérdeztem, hogy miért mondta ezt, mire Tinka úr azt mondta, hagyjuk ezt.
           Ha az RMDSZ-nek ilyen jelöltjei vannak, szegény gyergyói polgárok, mi lesz veletek.
Tisztelettel, Albert Tibor

Összefogtak, oltották a tüzet

           Tűz ütött ki Csomafalván május 19-én délután a Déllô utcában. Egy gazdasági épület vált a lángok martalékává. 25 000 lej a kár, állapították meg a gyergyói tűzoltók, és 105 000 lej értékben mentettek meg javakat. A tüzet rövidzárlat okozta. Elsôként a szomszédok futottak össze vedrekkel, hogy segítsenek a bajban, majd rövid idô alatt érkeztek a helyi önkéntes tűzoltók, az alfalvi önkéntesek, és a gyergyói három tűzoltóautó. Több mint harminc helyi lakos segített a tűzoltásban, így sikerült a szomszédos épületeket megmenteni. Példás volt a helyiek összefogása, ahol a községvezetôk éppúgy szaladtak segíteni, mint a tôszomszédok, vagy a falu másik végében lakók.
Kedves-Tamás Gyopár

Tabló a testületnek

           A polgármester rendkívüli ülésre hívta a tanácsosokat, pénteken déli 12 órára. A több mint tíz határozattervezet mellé még napirendre tűztek párat. Blénessy Géza tanácsos elköszönt kollégáitól, elmondta, reméli, a következô testület bölcsebb lesz. A határozattervezetekre térve elsôként a Monturist Kft. törzstôkéjének csökkentésére tettek javaslatot, a most 49 %-os részvételt a város csökkentené, és ezt a döntést képviselik majd a közgyűlésen. A polgármester elmondta, ettôl függ Gyilkostó fejlesztése, engedélyeztetése (atesztálása). Többek között a beruházási lista és a költségvetés módosítására is sor került. Nem szavazták meg a 161 négyzetméteres, Virág negyedben lévô terület közvagyonból való kivételét. A 2007 költségvetés végrehajtását kilenc mellette, hat tartózkodással fogadták el. A közvilágítás rehabilitálása kapcsán a szerzôdésben lévô 1,1 millió lej mellé még 200 000-et szavazott meg a testület.
           A polgármester a 10,5 millió lej fűtésrendszer-rehabilitálásra irányított, majd elveszített összegrôl szólva elmondta, a december 19-i kormányülésen megszavazták a városnak az összeget, de a mai napig nem érkezett meg a városba a pénz. Ezért a tanácsosok elvi beleegyezését kérte. A pénzügyminisztérium törvényes felelôsségre vonását tervezik. Magyarán, Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala bepereli a román pénzügyminisztériumot.
           Szintén elvi döntés született arról, hogy tablót készíttet a testület – nemsokára kicsengetnek –, hogy emléküket megôrizze a város.
Baricz-Tamás Imola

A Visszaéléseket, Korrupciót Kivizsgáló Bizottságnak a jelentése

           ROMÁNIA PARLAMENTJE KÉPVISELÔIRODA
           Visszaéléseket, Korrupciós Ügyeket és Beadványokat Kivizsgáló Bizottság
           Bukarest, 398/2008. 02. 26.
          
           JELENTÉS
           a Becsek Garda Dezsô képviselô úr kezdeményezte kivizsgálások eredményeirôl
           (folytatás az elôzô lapszámból)
           /3/ Benedek Anna ügyével kapcsolatban, aki egyes közhivatalnokok súlyos kihágásai miatt nem használhatja a 18/1991-es törvény elôírásai alapján visszaszolgáltatott területét, mivel a helyi bizottság a volt polgármesterrel, Pál Árpáddal együtt birtokmegosztást eszközöltek, aminek következtében az ô területe Ráduly Vilmos tulajdonába jutott. Mégpedig:
           Noha Benedek Anna anyja, Péter Juliánna még az 1990-es évek elején igényelt vissza területet, a 18/1991-es törvény alapján, a kommunista állam által önkényesen elvett tulajdonát nem kapta vissza, mi több, a földosztó bizottság, élén Pál Árpád polgármesterrel Morar Miron közjegyzônél területmegosztást eszközölt, miáltal Ráduly Vilmos urat a Péter Juliánna ingatlanából birtokba helyezték. Ebben a helyzetben Péter Juliánna leánya, Benedek Anna a Képviselôház Kihágások, Korrupciós és Kérvényezô Bizottságának a segítségét kérte. Közbelépésünkre mind az új polgármester, a tulajdonviszonyt megállapító bizottság elnökeként, mind a Hargita Megyei Prefektúra elismerte a Benedek család birtokhoz való jogát, viszont a sérelmezett arra kényszerült, hogy az ingatlanra való igényét bírósági úton érvényesítse. A földtulajdont megállapító bizottság – Nagy István jegyzô és Csavar Zsolt, a polgármesteri hivatal kataszteri irodája vezetôjének magatartása miatt – megtagadta a bírósági végzés végrehajtását, így a Tulajdon-viszszaszolgáltatás Országos Hatóságának az ellenôrzésére volt szükség. Jegyzôkönyvükben megjegyezték: „Kérvények iktatószáma: 6124/2005. 09.12, – 5420/ 2005. 08. 15, – 6396/2005.09.19 - Benedek Annának jogerôs és viszszavonhatatlan bírósági határozata van. Ezt a Tulajdon-visszaszolgáltatás Országos Hatóságához benyújtott memóriumához csatolta. Ellenôrzéskor a polgármesteri hivatalnál is letette (bár ezt, mivel a hivatal alperes volt, ismerniük kellett). Mind a polgármester – a tulajdon-visszaszolgáltató bizottság elnökeként – mind a jegyzô kijelentette, hogy a visszaigénylô kérvényét a csütörtöki ülésen fogja a bizottság megbeszélni.
           Utólagos ellenôrzéskor kiderült, hogy azon a csütörtökön nem volt gyűlés, mivelhogy a polgármester a prefektúrának jelezte, hogy a tulajdon-visszaszolgáltató bizottság elnöki posztjáról le szándékozik mondani, és amíg választ nem kap, felfüggeszti a bizottsági gyűléseket.
           Ezáltal megsértették a mezôgazdasági és erdôs területek tulajdoni viszonyainak visszaállításához való jogot, mi több, egy jogerôs és visszavonhatatlan bírósági határozatot nem hajtottak végre, amely kimondta a tulajdonos ilyen jogát, a helyi bizottság eljárása a 18/1991-es, újraközölt, módosított és utólagosan kiegészített törvény 110-es bűntetôcikkelyének hatálya alá esik.
           A fenti megállapításokban nem történt említés arról, hogy a szóban forgó területre Ráduly Vilmos úr egy panzió építésébe kezdett 33 500 eurós SAPARD-támogatással. Habár Benedek Anna kétszer értesítette László Klárik Attila fôigazgató urat, hogy a panzió az ô területén épül, viszont úgy tűnik, a Ráduly család vagy a minisztériumi hatósághoz tartozó Ergound Tour cég a tulajdoni bizonylatok alapján jóváhagyta a panzió támogatását.
           Amikor a Ráduly család megtudta, hogy az ellenôrzô-bizottságunk, mind a prefektúra súlyos törvénysértést állapított meg a Benedek Anna tulajdonba helyezésében, igyekeztek a helyi bizottságtól beleegyezést kicsikarni, majd megtudva, hogy Benedek Anna bírósághoz akar fordulni, a kérdéses terület egy részét a Ráduly család igazgatta Ergound Tour cég nevére betábláztatták. Bizonyára a Ráduly Vilmos és Éva valamint az Ergound Tour cég 2011/2005-ös számú adásvételi szerzôdése nem képezhette a Benedek Anna és a Ráduly család közötti per tárgyát, mivel a tárgyalások során a Ráduly család jogi képviselôje nem említette, noha a perben azt a területet vitatták, amelyiken a panzió épült. A Gyergyószentmiklósi Bíróság és a Csíkszeredai Törvényszék jogerôs és visszavonhatatlan határozatban elismerte a Benedek család területre vonatkozó tulajdonviszonyát.
           (folytatjuk)

Remény a szennycsatornára

           Szennyvízcsatornázásról csak álmodnak még a Tölgyfa utca, a Magyarköz, vagyis a Gatyaszár utca lakói. De nem csak ôk, a Gödrös, a Selyem utcában is, ahogy melegszik az idô, orrfacsaró pöceszag lepi meg az arra járót. Nagy gond ez a városnak. Mondhatni még mindig gond a városnak, miközben a környezô falvakban csak amúgy fektetik le a vezetékeket, szüntetik meg a „sáncszagot”. De ez már nem új a nap alatt. Az sem, hogy várják a házak lakói, hogy felzúgjon a sáncásó gép, túrják már fel az utcát a szennyvízelvezetés érdekében. Az viszont meglepett, amit a Tölgyfa és a Gatyaszár utca sarkán láttam: egy vállalkozó úgy döntött, ha már mindenki plakátol kertre, fára, oszlopokra, hát ô is kifüggeszti cégérét. Egyúttal tartja a reményt az ott lakókban. Na mit gondolnak, mit vállal minikotróval? Kanalizálást, vízvezetést, árokásást…
Kedves-Tamás Gyopár

Panasz

           Sokat segít a nyilvánosság, mondta Balázs H. Anna, Építôk utca 12. szám alatti lakos, szerkesztôségünket felkeresve.
           Elmondta, a közvilágítás kapcsán van panasza, ugyanis a kertes házuk elôtt lévô villanyoszlopon két hónapja, hogy feltettek egy égôt, egy hetet tartott, de akkor is csak pillogott. A panaszos, mint mondta, szólt a szerelôknek, hogy cseréljék ki az égôt, de hol erre, hol arra hivatkoztak, hogy miért nem lehet. A mellékgazdaság vezetôjének, Hobaj úrnak is szólt, hogy tegyenek valamit, tehát tudnak róla, hogy sötétben van az utcának ez a része.
           – Ez csak egy eset, mindenki egyformán kell fizesse az adót, akkor elvárjuk, hogy mindenhol egyformán cseréljék az égôket, legyen közvilágítás. Az én adóm is ér annyit, mint a polgármesteré vagy a tanácsosoké, akár az intézményvezetôké, fogalmazott a hölgy.
Baricz-Tamás Imola

Jössz-e velem a Rákóczi-térre?

           Jössz, jössz, hogyne jönnél, megyünk futólépésben, ha már egyszer hívnak, megírta azt már Laji bá' is a Nyüszkölés a feredôn-ben, oda, oda, jól mondod, ahol azok a „fájéntos küsdeg aszszonyok”, no de komolyra a szót, igen, oda, ahol azok a szép nappali pillangók támasztják a lámpaoszlopokat, nemzetközi társaság! Nemzetközi társaság! Én már gyergyói pillangót is láttam arrafelé…
           Szépítsük a szót, drága jó gyergyói székelyem, igen, azokról beszélek akik a „legôsibb mesterséget űzik”! (Vagy ne szépítsük, hogy a mai fiatalok is megértsék vazze, igen, az utcalányokról – ezt még nem értik –, a bigékrôl, a bukszákról, a lotyókról, egyszóval a kurv…konzumnôkrôl – ezt sem fogják érteni – fogok beszélni…)
           Képzeld el, hogy olyan kétezer pillangóról beszélek – majdnem húsz éve figyeltem oda, azóta ez a szám hatalmasat változhatott –, és a tér nagyon érdekes kis társadalom.
           Na várj csak!
           Erdélyi fiatal költô ismerôsöm, frissen elválva, megnyert valami kisebb budapesti irodalmi díjat (csak, hogy lássad, hogy milyen művelt vagyok, az ilyesmit a Deák-tér közelében kellett átvenni), az embert már várták a sarki kávézóban az erdélyi haverei, fizetett nekik egy-két sört, inkább négyet…
           Aztán már egyedül – ugye frissen elválva – taxiba ült, és kivitette magát a fentemlített térre, volt még nála valami negyvenötezer forint (nagy pénz akkoriban!), és ment az egyik lámpavastól a másikig, hogy aszondja: e szôke, ilyen volt a feleségem is. E meg barna, ilyen volt a feleségem is, miután megfestette a haját, e meg iksz lábú, ilyen volt a feleségem is az ágyban…
           Na, mondta, ez a nullásgéppel kopaszra nyírt, ez igen! Ennek mindene megvan elölrôl-hátulról, ez igen! Ilyen a feleségem sohasem volt, se reggel, se este!
           Azzal már be is indult az üzlet:
           – Na, mit bámulsz haver, ejsze teccem neked?
           – Kamellek kisbuksza – próbált meg „pesties” lenni az erdélyi költô.
           – Zsozsód van, vagy mehetsz a kispicsába sörözni, mert itt van a sarkon…
           (A „Kispipa” valóban ott volt a sarkon…!)
           – Hogyne lenne! – húzta elô az ismerôsöm a zsebébôl a frissen megnyert irodalmi díj akkoriban még ilyen piros, csúf százasokból álló kötegét…
           – Menô vagy nálam pubi! – emelte fel mindkét kezecskéjét a hölgy – aztán mire gondoltál? Egy fuvar, két fuvar, esetleg egy futam…?
           – Figyuzz – mondta jó pestiesen a költô – beugrunk ide a szállodámba (!) rendelünk valami igazi…
           – Na nem! – mondta a kopaszka sértôdötten – te félreismertél engem! Én nem vagyok egy ilyen szállodai térdreesô fajta, aki utána négykézláb… Nekem gárszoniôröm! Van itt a közelben! Két- szobás! Fürdôszobás! Az ital meg ott van a szobabárban! Ha odajössz, szexmasszír! Utána pedig minden, ami belefér…
           (Na, nézd meg, bazzeg – gondolhatta magában a költô ismerôsöm – milyen jól ismerem én az embereket! Itt van kétezer nô, és én rögtön kiszúrtam magamnak az egyetlen komolyat! Hiszen ez nem is… utcalány! Ez már valóságos… dizôz! Ilyen csak Maupassant-nál olvastam!)
           Ne nyújtsuk a dolgot. Erdélyi költô barátunk „táxivál”, kanyargós úton megérkezett a hölgyhöz, aztán megivott egy pohár pezsgôt, amíg a „hölgy” letusolt, aztán bejött a szobába két „szekrény”, az egyik közölte, „mi? Te az én szerelmemet meg akartad… tisztátlanítani?”
           Igaza volt, nem? Az ember végül is megvédi a maga szerelmét!
           Aztán alaposan megdöngölték a költôt! Majd sokkal tüzetesebben átkutatták a zsebeit, végül pedig bevágták egy szakadt Zsiguliba, és a „szállodájával” szemben nekitámasztották a lámpaoszlopnak.
           Csak azt tudnám, hogy ilyen egészen komoly történelmi idôpontokban miért mesélem ezt neked?
           Te tudod?
           Én sem! Jönnek a választások – és én… – mesélgetek… (Az a szörnyű, hogy mirôl?! Nem illik! Nem illik!!)
           Na, most képzeld el, hogy ennek az ôsi mesterségnek a képviselôi egyetlen egy dolgot el nem tudnak képzelni: a kiöregedést!
           Tudod: elkezdek ráncos lenni – nem baj, bevakoljuk puderral, vastagon…
           Tudod: mell lelóg a köldökig – nem baj, felkötjük a ruhaszárító spárgadarabbal…
           Nem folytatom… (Végül is a vasárnapi – választási – ebédet nem illik tönkretenni!)
           Viszont, képzeld el, drága jó olvasóm, felnônek közben a kicsi ku… elnézést, konzumnôk, megjelennek a téren, és háborognak, hogy aszongya Manci tánti meg Zsuzsi néni már kora hajnalban elfoglalják a legjobb sarkokat…
           De képzeld, a baj ott kezdôdik, hogy a Manci tánti meg a Zsuzsi néni stricije is… megöregedett közben. Viszont Adelaida és Maradona valamint Belladonna szép magyar stricii, mármint Svarcennéger meg Jumbodzsek és Rambokettô megjelennek a téren, hogy aszongya:
           – Váltás!
           – Manci tánti! Zsuzsi néni! Tűnés!!! Mi vagyunk a Jövô!!!
           Azért nem kell elkeseredni Manci tánti! Csô!
           Azért nem kell elkeseredni Zsuzsi néni! Csá!
Mondja: Györffi Kálmán

Modern, korszerű regionális kórház

           16 év után elkészült a 250 milliárd régi lejes, azaz 25 millió lejes beruházás, a regionális kórház. A négy szinten – modern, korszerű műszerekkel – felszerelt nyolc osztályon összesen 180 kórházi ágy (és 120 fürdôszoba) áll a betegek rendelkezésére. Ide költözött a szülészet, a nôgyógyászat, a fül-orr-gégészeti osztály, a belgyógyászat, a sebészet, a bôrgyógyászat, a gyermekosztály, valamint a sürgôsségi ellátás.
           Május 16-án ünnepélyes keretek között fel is avatták az új kórházat. A számos politikus részvételével zajló ünnepségen Markó Béla, az RMDSZ elnöke és dr. Jeszenszky Géza igazgató vágták el a szalagot.
           Dr. Jeszenszky Géza igazgató a kórház technikai ellátottságáról és a felfüggesztésével kapcsolatosan nyilatkozott.
           – Egyrészt nagy öröm, hogy ezt a napot megértem, hogy ezt a kórházat átadhatjuk. Tudvalévô, hogy nem egyedül az én munkám, de azt hiszem, hogy semmilyen fáradságot nem kíméltem annak érdekében, hogy ez megvalósuljon. Egyik szemem örvend, a másik sír. Azért ör- vend, hogy ezt meg tudtuk csinálni, és hogy az elkövetkezô ötven évben ez a kórház becsületesen fogja szolgálni a gyergyóiakat. Fôleg azért, mert tudjuk, hogy ez egy szegény vidék, és itt az orvosok nem várhatnak nagy hálapénzeket a betegektôl, de nem is akarunk pénzt elfogadni. A másik szemem azért sír, mert ezt az ünnepet, melyet többször elképzeltem magamban, hogy milyen szép lesz, beárnyékolta az a hír, amely bejárta az egész megyét, és megjelent az egészségügyi minisztérium honlapján, hogy leváltottak. Hivatalos értesítést nem kaptam errôl, és nem tudom, azonkívül, hogy becsületesen dolgoztam, és mindent megtettem a kollégákért, a nôvérekért, az egész kórházért, mást mit tettem volna, milyen hibát követtem volna el. Tehát nagyon meglepett a dolog, hogy a megnyitás elôtt két nappal leváltottak. Ha holnap leváltanak az sem számít, csupán abból a szempontból, hogy még lett volna dolgom, van dolgom, szeretném fejleszteni az egészségügyet Gyergyóban. De az sem számít, ha nem leszek, mert egy olyan épületet hagyok itt, melyet akárki tud adminisztrálni.
           – Merem állítani, hogy az ország egyik legkorszerűbb kórháza. Mi az európai normákat betartottuk a kórház építésénél, és ez volt a legnehezebb, menet közben változtatni egy olyan épületen, amelyet ezelôtt húsz évvel terveztek. Merem ígérni, hogy lesz pénz a kórház fenntartására, mivel a pénz a mi munkánktól függ. Ha jól dolgozunk, és lesznek a betegek, akkor lesz pénzünk. Pénzt csak a biztosító ad, és ô annyit fizet, amenynyit dolgozunk. Havi költsége – bérekkel együtt – 10 milliárd régi, azaz egy millió lej körülbelül. Ahhoz, hogy a kórház tevékenysége gazdaságos legyen, havonta 700–800 beteget kell ellátnunk. Most hirdettünk meg 16 szakorvosi állást, június elsején lesz a versenyvizsga.
           Az igazgató felfüggesztésével kapcsolatosan Székely Ervin államtitkár a következôket nyilatkozta:
           – A kiértékelô bizottságnak volt egy szabvány-szempontrendszere, és mivel ez a rendszer nem tesz különbséget a beruházás jellege között, a bizottság úgy értékelte, hogy gyenge volt a menedzsmenti teljesítmény. Nyilván, egy ilyen beruházást nem lehet összevetni egy már meglévô, működô kórház tevékenységével. A félreértés késôbb sem tisztázódott, miután Jeszenszky doktor benyújtotta fellebbezését, de végül megoldódott. Tehát Jeszenszky doktor a helyén marad.
           A kórház építésével kapcsolatosan dr. Garda Dezsô parlamenti képviselô elmondta:
           – Mindent megtettem annak érdekében, hogy ez a kórház felépüljön. 2001-tôl kezdôdôen a kórház annyi pénzt kapott, hogy sikerült befejezni. Még várunk 4 millió lejre az egészségügyi minisztérium részérôl, ezzel tartozik. Mindent el fogok követni annak érdekében, hogy kifizessék. Az én munkám nem volt látványos, de úgy gondolom, hogy hasznos volt. Sok esetben leállították a kórház építését, de sikerült mindig visszaindítani.
Csata Orsolya

Pereskedik a Bucsin Rt. és az önkormányzat
„A zászlórúd mellé most már a cég is kell?”

           Árverésre bocsátotta a polgármesteri hivatal a Bucsin Rt vagyonát, az egykori öntöde ingatlanjait. A történet 2001-re nyúlik vissza, amikoris két szerzôdés született arra vonatkozóan, hogy a cég adómentességet élvez az irodaház épülete fejében. Ezen perek egyikét a polgármesteri hivatal nyerte meg, ennek alapján jogot tart visszamenôleg is – kamatostól és büntetésekkel együtt mintegy 5 milliárd régi lejre rúgó – adókra és illetékekre. Jelenleg a Bucsin Rt. állandó tevékenysege csupán az, hogy elektromos energiát biztosít az egykori öntöde területén működô 16 cégnek, korábban azonban az öntöde egykori tevékenységét szerették volna folytatni.
           Varró János, a Bucsin Rt. ügyvezetôje sajtótájékoztató keretében ismertette a történteket:
           – 2001-ben kötöttünk egy adásvételi szerzôdést a polgármesteri hivatallal, hivatalos felvásárlási szerzôdést a 60/2001-es kormányrendelet alapján. A régi irodaépület elsô és második emelete már korábban is a polgármesteri hivatal birtokában volt. Az akkori városvezetés megkeresett bennünket azzal, hogy meg szeretnék vásárolni az alsó szintet is, ami tulajdonképpen nem volt ellenünkre, mert tulajdonképpen mit ér az épület akkor, ha közös? Gyakorlatilag úgy jó, ha egy épületnek egy gazdája van. Mi hajlottunk a megegyezésre, az akkori városvezetés felajánlotta, hogy mivel nincs pénze, adómentesség fejében átvegye az alsó szintet. Ezt követôen 2002 májusában kötöttünk egy szerzôdést közjegyzô elôtt, az a szerzôdés kimondja, hogy 15 évig adómentességet élvez a Bucsin Rt. (helyi adók és illetékek területre és ingatlanra). Ennek az volt a jelentôsége, hogy a telekkönyvben át lehessen vezetni az ingatlanokat. Jött a 2004-es választás, az új polgármester, akit nem ismertem, bár kellett volna, hiszen a korábbi licitáláson ô is jelen volt. Ô eldöntötte azt, hogy felfüggeszti ezt a szerzôdést. Annak ellenére, hogy mi jelképes áron felajánlottuk az épület körüli területet a polgármesteri hivatalnak. Pap József erre írásban reagált is, de megjegyzi, hogy visszapereli a szerzôdést. Elindult egy huzavona. Közben lépten-nyomon feljelentettek bennünket. Bíróságra adták a szerzôdés megszüntetését és nem beszélnek sehol arról, hogy létezik egy felvásárlási szerzôdés is, ami érvényben marad továbbra is. Teljesen szabálytalanul kiközölték velünk az adót visszamenôen 2002-ig kamattal és büntetésekkel. Azt mondtuk, hogy rendben van, csináljuk vissza a szerzôdést, de többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült találkozni a polgármesterrel. Pap József azt mondta: neki nincs tárgyalnivalója velünk. Ezt követôen lefoglalták javainkat, mindent, ami a Bucsin Rt. tulajdonában van, amit egyszerűen nem értek. Mi ezt megtámadtuk a bíróságon. Ide tartozik az is, hogy 2002. január elsejétôl a mai napig használja a polgármesteri hivatal a földszinti részt, erre a 860 négyzetmérerre bérletet fizetnek az Echo Inkubációs Központnak. A mi tulajdonunkban levô épületre nekik fizetnek adót, nekünk pedig kiszámláztak visszamenôleg is adót és büntetést. Ezen adósságok fejében lefoglalták a Bucsin Rt ingatlanjait, és hétfôn, május 5-én árverésre bocsátották. Április 25-én fellebbezést nyújtottunk be a végrehajtás ellen a polgármesteri hivatalba, a csíkszeredai törvényszékre, ennek ellenére kiírták az árverést. Tulajdonképpen önhatalmúlag csinálnak, csinálhatnak bármit. A törvény szerint, aki érdekelt, az nem lehet benne a végrehajtásban, azaz a pánzügyi osztály képviselôi, Lăcătuşu Livia és Selyem Hideg Norbert nem vehettek volna részt a licitálási bizottságban. Felmerül a kérdés: a zászlórúd mellé most már a cég is kell a polgármesternek? Itt valószínű, hogy személyes érdekek is közrejátszanak.
           Ezzel kapcsolatosan szerette volna véleményét ismertetni az önkormányzat is. Lăcătuşu Livia és Selyem Hideg Norbert ugyancsak sajtótájékoztató keretében magyarázták a történteket.
           – Megtartottuk a zárolt ingatlanok árverését, mivel a Bucsin Rt. évekre visszamenôleg nem fizette ki a kiszámolt adókat és illetékeket. Ezt megelôzôen tudni kell, hogy egy 2001-ben kötött adásvételi szerzôdést semmisnek mondott a törvényszék. A mi szemszögünkbôl nem volt korrekt az az egyezség, mely szerint az ingatlanok fejében a Bucsin Rt. 15 évig nem fizet a városnak egyetlen vasat sem. Megtámadtuk a törvényszéken a szerzôdést, megnyertük a pert, így kértük az eredeti állapotok viszszaállítását, leszámláztuk visszamenôleg az adókat és illetékeket a törvény szerinti kamatokkal és büntetésekkel, lefoglaltuk a cég ingatlanjait, és most licitáltuk a felmérés alapján annak érdekében, hogy az önkormányzat be tudja hajtani a kintlévôségét. A licitálásra egyetlen vállalkozó jelentkezett, de nem adta meg a kért árat, így folytatódik a licitálás. Másodszor az ár 75%-át kell kifizetnie, harmadszori licitáláson pedig a meghirdetett ár feléért szerezheti meg a Bucsin Rt. ingatlanjait. A licitálásra meghívtuk a Bucsin Rt. képviselôit is, akik elmondhatták véleményüket, jegyzôkönyvbe vettük. Másfél órás beszédében Varró úr és Pataki úr inkompetenseknek nevezett, azt próbálták bizonyítani, hogy egyáltalán nem értjük a dolgunkat. Mi nagyon civilizáltan viselkedtünk, a licitálásra jelentkezôket szerették volna zavarni. Hangsúlyozni szeretném, hogy mindent a törvényeknek megfelelôen csináltunk.
           Selyem Hideg Norbert, az önkormányzat pénzügyi osztályának jogtanácsosa elmondta:
           – Lassan évtizedes gyakorlat a Bucsin Részvénytársaságnál, hogy megpróbál kibújni az adókötelezettségek alól, ezt bizonyítja az 1999-ben elkezdett kényszerfelhajtás, mely során a helyi közigazgatás átvette a Testvériség sugárúton levô úgynevezett Inkubációs Központ elsô és második emeletét. Ezt követôen a Bucsin Rt. új módszerrel próbálkozott. Olyan közjegyzôileg hitelesített adásvételi szerzôdést kötött az önkormányzattal (2002-ben) melynek értelmében az azelôtt fél évvel aláírt és nem hitelesített adásvételi szerzôdésben 635 millió régi lejre becsült ingatlan ellenértékeként 15 évre mentesült volna a helyi adók és illetékek befizetési kötelezettsége alól. Ez a szerzôdés hosszú távon nem bizonyult kedvezônek, hiszen jelen pillanatig 2,4 milliárd régi lej alapadósság halmozódott fel számlájára. Ezt felmérve kezdeményezte a város vezetése a szerzôdés felbontását bírósági úton, melyet a Csíkszeredai Törvényszék véglegesnek nyilvánított. Ezt követôen visszaállítottuk az eredeti állapotokat, a részvénytársaság megkapja az eladott ingatlant, és ki kell fizesse kötelezettségeit. A Bucsin Rt. nem volt hajlandó eleget tenni kötelezettségeinek, a helyi adóhatóság kénytelen volt kényszerfelhajtási eljárást indítani ellene, ezt a hatályos pénzügyi törvénykönyvnek megfelelôen végeztük, lefoglaltuk az ingatlanokat, megtartottuk az elsô licitálást május 5-én. Jelen pillanatban öt ügyben pereskedik az önkormányzat és a Bucsin Rt.
           Nem az újságíró dolga eldönteni, hogy kinek van igaza. Azt majd sok éves pereskedés után eldönti a bíróság, a törvényszék. Az viszont tény, hogy – szakemberek szerint – az eredeti állapotok visszaállítása után nem számolható büntetôkamat a helyi adókra és illetékekre. Az is tény, hogy a 2004-es választásokat követôen az új polgármester „szemét szúrta” minden egyes korábbi szerzôdés, egyezség, nagy igyekezettel rúgott szét mindent, amit elôdei tettek, függetlenül attól, hogy jó volt, vagy sem. Az is tény, hogy a magyarországi befektetô európai normáknak megfelelô öntödét szeretett volna létrehozni Gyergyószentmiklóson, amelyben sok, az egykori Mechanikai Vállalatnál dolgozó szakember dolgozhatna. Ilyen körülmények között nem valószínű, hogy ez az öntöde valaha is működni fog.
Csata Orsolya

Üzenet haza, az öröklétbe

           Nagy ember: csendes, mégsem hangtalan. Mint a hajnalmadár, szinte észrevétlen tetted, amire tehetséged kötelezett. Gyógyítottál, írtál, jó szóval könnyítettél másokon. Megnyugodva fogadtad az elkerülhetetlent. – Az sem jó, ha valaki annyit tud az életrôl és a halálról, mint én – mondtad. Azon ritkák közé tartoztál, akik receptet úgy is tudtak írni, hogy maguk állították össze a gyógyszert. Korán nyugdíjba vonultan sem hagytál fel a gyógyítással. Minden hétfôn délelôtt a Nyugdíjas Önsegélyzô Pénztárban kezeltél, biztattál és öntöttél erôt a város és a vidék nyugdíjas betegeibe, akik május 19-én már hiába vártak. Pontosan tudtad, mi készül. Napra pontosan. Két hete az irodalmi körön, ahonnan csak akkor hiányoztál, ha mozdulni sem tudtál, olyan nyugalommal mondtad, hogy bevégeztetett, hogy csak mosolyogni lehetett szavaidon. Nem sértôdtél meg élcelôdésemen, amivel újabb évtizedeket jósoltam neked. – A gyógyszer, ami idáig segített, ma már hatástalan, szedhetném két marokkal is. Az elmúlt esztendôt is neki köszönhetem – jegyezted meg komoran. Mindig komolyan vettem szavaidat. Akkor hetykén legyintettem: Ugyan! Rám néztél és szinte sajnálkozva elmosolyodtál. – Jó neked. Ha annyit tud- nék én is a betegségemrôl, mint te, lehet, észre sem venném, hogy mi ólálkodik rám karnyújtásnyira. Bizonyára boldogabb lennék, akár a hozzád hasonlók. Csakhogy nekem nem megy. Nyitott könyv a halálom is. Akár le is írhatnám ma már: lépésrôl-lépésre. Rövid a megteendô út.
           Utána verset olvastunk fel, anyákat köszöntô verseket. Szomorú volt a versed. De hát egyetlen versed sem vidám, amiben édesanyád szerepel. Az erôs aszszony halálodig meghatározó tényezô maradt tudatodban. Meghatározó tényezô maradt mindenben, ami jó és mindenben, ami felednivaló volt életedben. Nem kegyeletsértés e megállapítás. Udvariasságból sem kerülgettük soha a forró kását.
           Emlékszel, drága barátom, amikor a Zárda elôtt sétálva elôször kérdeztem rá verseidre. Emlékszel arra az éjszakára, amikor – micsoda nagyképű voltam – sorra vettük az addigi termést, mit sem törôdve azzal, hogy másnap neked azért valamivel fontosabb a dolgod, mint nekem. Én még szinte gyermek, te fiatal férfi voltál. Hogy húztam a fölöslegesnek tűnô sorokat... – Mint valami sebész – mondtad. És szinte hallottam, hogy sziszegsz, hiszen valóban versmészárláshoz hasonlatos történt azon az éjszakán. Más bizonyára egyszerűen kirúgott volna a házából. Te ellenben megértetted, hogy mit akarok. Én, a tökfej, a nálamnál sokkal műveltebbet, olvasottabbat oktató ítész, nem sértettelek meg. Micsoda lelki nagyság! Az önmagát pontosan ismerô tűrheti csak el. Azóta is gyakran látom magam, hôsiességemtôl kigyúlt homlokommal. Sokat derültünk késôbb ezen a barátságunkat végleg megpecsételô éjszakán. Istenem, de rég volt.
           Szerelmek, lányok, bizalmas összejövetelek. Te elvált voltál, én legényember. Aztán belépett Farkas Laci is ebbe az irodalmi trióba. És szép lassan elfogyott a sok éven át felgyűlt, csak néha frissülô HB, a hálás betegek alkoholtartalmú ajándéka, és hosszúak voltak az éjszakák, és valóban „verssorok úsztak a lámpák fénye körül”.
           Volt egy lány, nagyon szerettem volna, ha összekapcsoljátok a sorsotok. Istenem, most miért jutott ô is, édesanyád is az eszembe? A csillagok miatt?
           Te nem hitted soha, én hiszem az eljövendô életet. Hiszem, nem azért halunk meg, csak azért, mert megszülettünk. Túl egyszerű lenne. E pontosan megszerkesztett rend mást sejtet.
           Gyógyítottál, verseket írtál, múltat kutattál, igazi értelmiségiként élted az életed, ahol a legfontosabb parancs a szolgálni volt. Mindenkit. A város egyszer fejet hajtott elôtted. Az emberek naponta. Többször is. Szinte láthatatlan voltál, mégis tudtam, tudtuk: rád mindig lehet számítani. Fôleg a bajban. Sokan elhagytak az életben. Túlélted. Még csak nem is nehezteltél a hűtlenekre. Magadra hagyva mégsem voltál. A legnehezebb, halálra készülôdés ideje alatt sem.
           Üzenték: tarts ki! Nekem már ettôl ökölbe szorult a kezem. Te szó nélkül kitartottál. Majd megbeszélitek az üzenôvel a dolgokat. Talán ott, ahova te nem hiszed, hogy kerülni fogsz? Azt tartottad, két hely van csak számunkra: a földi és a föld alatti. Én tudom, van egy harmadik, sôt egy negyedik is. A legközelebbi a lélekben van. Érzed a szívem dobbanásait?
           Nagyon tisztellek, drága barátom. Semmi múlt idô. És semmi jövô idô. Az örök jelen idôt éljük. Verseid, könyveid, alakod, szavaid, jóságod, határozottságod és határozatlanságaid tettek egésszé. Így vagy a mienk. Immár mindörökre. Mert csak a vers halhat meg. Vagy ki tudja? Hiszen: „Ha fizetség ragaszkodásunk, /örökbe kapott birtokért, /dôlhet a fa, mert gyökér markol, /ha egy göröngyöt veszni vél.” Te írtad. Én hiszek neked.
Bajna György

Burján Emil
Ballada
(Dr. Kercsó Attila emlékére)

           megannyi ösvény talpamon
           zsibong – nyugtatja paplanom
           pár óráig reflexeit
           kövek-gödrök nem tesztelik
           két – oldalára dôlt – világ
           sajgón egymásnak üzen át
           patkóm a sors lenyomata
           de úgy érzem hogy ballada
2008. V. 19.

Mindannyian mások vagyunk!

           Május 23-án, pénteken egésznapos rendezvényre, nyílt napra kerül sor a Napsugár az esôben Szervezet társszervezésében. Az Esélyteremtés, figyelemfelhívó nap, Mindannyian mások vagyunk címmel a művelôdési ház elôtti téren lesz látogatható. Különbözô sátrak lesznek felállítva, kézművesműhelyekkel, fejlesztôprogramokkal.
           A rendezvényre a testvérintézménnyel, a kaposvári Bárczi Gusztáv Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadóval közösen pályázott a gyergyói értelmi fogyatékos gyerekeket foglalkoztató napközi, a Támaszklub. Céljuk, hogy a többségi iskolák diákjai, pedagógusaikkal e napon meglátogassák fogyatékos társaikat, és közösen vegyenek részt különbözô fejlesztôprogramokon, kézművesműhelyekben, játszóházas programokon, tudtuk meg Csata Kingától, a napközi otthon vezetôjétôl. A foglalkozásokat a kaposvári és a gyergyói intézmények szakemberei, munkatársai vezetik. Koncertekre, táncbemutatókra számíthatnak az oda látogatók, a sepsiszentgyörgyi bábszínház is elôadásával gazdagítja a programot. Fellépnek a Támaszklubba járó fiatalok is. Játékturkálót és süteménysátrat is terveznek a szervezôk.
           A nyílt nap védnökei: Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Gyermekvédô és Szociális Igazgatóság vezetôje, dr. Benczéné Csorba Margit, a Bárzi Gusztáv Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó igazgatója, valamint Jan Post, aki immár sokadik éve támogatja az intézményt, és most a felkérésnek eleget téve, csak erre az alkalomra érkezik Hollandiából városunkba.
           Tehát május 23-án 10 órától Esélyteremtés, figyelemfelhívó napot tart a Támaszklub és a kaposvári testvérszervezet. Mindannyian mások vagyunk címmel, különbözô programokkal várják az érdeklôdô gyerekeket, ifjakat és felnôtteket, azokat, akik jelenlétükkel kinyilvánítják a másság iránti érzékenységüket.
Baricz-Tamás Imola

Hair helyett A Legyezô
elôadáscsere a bérletrendszerben


           A Figura Stúdió Színház 2007/2008-as évadának utolsó bérletes elôadásaként Carlo Goldoni: A legyezô című komédiáját láthatja a gyergyói közönség május 25-én, vasárnap 19 órától (érvényes a Ferenczy István-bérlet), és 26-án, hétfôn 16 órától (érvényes a Salamon Ernô-bérlet). A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának legutóbbi premierje / Kiss Csaba rendezésében / az évad elején meghirdetett Hair című musical helyett lesz.
           Az olasz komédia legnagyobb mestere, Carlo Goldoni (1707–1793), korának leghatásosabb színpadi szerzôje és újítója volt, aki végig nevetett és végig nevettetett egy izgalmakkal teljes évszázadot. Bár orvos apja ügyvédi pályára szánta, már gyerekkorától különös vonzódást érzett a vígjátékok, a színház iránt. Műveiben kora társadalmáról, szokásairól és felfogásáról fest színes képet. Az emberi hibákat, így a kíváncsi, a hazug, a fecsegô, a fösvény vagy a nagyzoló megszemélyesítôit bántó él nélkül, mintegy mosolygó, megértô elnézéssel ábrázolja. Hôsei hétköznapi lények olyan jellemhibákkal, amelyek magából az emberi természetbôl fakadnak, ezért vígjátékai ma is elevenek, felszabadultan nevetünk rajtuk.
           A legyezô, Goldoni eredeti komédiájának helyszíne egy szegény, Milánó melletti falucska. Hôseink elszegényedett, de önérzetes arisztokraták, egyszerű és szabadszájú parasztok, szorgos és öntudatos kézművesek. Minden bonyodalom oka pedig egy véletlenül eltörött legyezô, melyet a darab egyik szereplôje megpróbál pótolni.
           A darab tíz színészre íródott, Kiss Csaba azonban megérezte azt a játékos lehetôséget, hogy némi módosítással ezt akár öt színész is el tudja játszani, úgy hogy mindenki két-két figurát alakít. Öten a szegényebb, társadalmilag alacsonyabb rétegbôl kerülnek ki, öten pedig a Velence környéki „urak” túlfinomult, intrikákon és érzelmi kalandokon hízott életét élik. És talán az a legizgalmasabb része ennek az adaptációnak, hogy egyetlen kalapváltással, jelmezjelzéssel a közönség szeme láttára lehet egy szempillantás alatt másik figurát a színpadra hozni. Ez az átváltozás a színház egyik lényege, a nézô bepillantást nyerhet a kulisszák mögé, hogyan is „működik” a színész. „Színház a színházban” úton közelít a háromszáz éves komédiához, és ezt következetesen végig is vezeti az elôadáson, a nézô egy pillanatra sem feledkezik meg arról, hogy színházban van, hiszen folyamatosan utalnak rá, hogy ez csupán egy játék.
           Szereplôk: Biluska Annamária, Nagy Dorottya, Ördög Miklós Levente, Bokor Barna és László Csaba. A rendezô asszisztense Tatár Ágota, tánc: Selyem Ildikó, díszlet- és jelmeztervezô: Dobre-Kóthay Judit.
           Jegyek ára: 10 lej, nyugdíjasoknak és diákoknak 7 lej. Elôvételben megválthatók a Figura Stúdió Színház titkárságán munkanapokon 9–16 óra között, vagy elôadás elôtt fél órával a helyszínen.

Új emlékmű a Gac-oldalban

           Emléket állítottak a székesfehérváriak az 1944. szeptember 7-én lemészárolt fehérvári kiskatonák sírhantjai fölött. A Gac-oldalában nyugvó 159 katona emléke elôtt tisztelegtek a magyarországiak és a helyiek az elmúlt vasárnap délben. A Székesfehárvári Magyar Királyi Szent István 3. Gyalogezred áldozataira, a tragikus sorsú magyarjaira emlékeztek, akik nemcsak halálukban voltak hôsök, de áldozatuk közel fél évszázados némaságra kárhoztatása révén is.
           A gyergyószentmiklósiak, különösen a felszegi idôs emberek, minden évben nemcsak szeptember 7-én, de halottak napján is megemlékeznek a Gac-oldalban történtekrôl.
           A nemrég Székesfehérváron megáldott, szürke márványból készített emlékművet, Richter József alkotását, Karsay Béla magyarországi vállalkozó szállíttatta Gyergyószentmiklósra.
           Az emlékmű Portik Csaba önkormányzati képviselô, vállalkozó közbenjárásával immár a Bajna-birtokon áll, hogy örök emléket állítson a fehérvári elhunyt katonáknak.
           Az emlékezô-avató ünnepségen Szelei István a Székesfehérvár Megyei Jogú Város részérôl ünnepi beszédében kihangsúlyozta, a fehérváriaknak szívében örökké otthon vannak, áldozatuk értelmetlen, tragikus és céltalan volt. Elmondta, biztos abban, hogy a Gac-oldal földje künnyű az elhunyt kiskatonák számára, mert szeretetet, gondoskodást sugároznak a környéken élôk. A fehérvári küldöttség tagjai mintegy kései siratóként rótták le hálájukat az elesettek emléke elôtt.
           „Az én szülôfalum közel 1000 km-re van e helytôl, ahol most emlékezésre és tisztelgô fôhajtásra gyűltünk egybe. Gyerekként sokszor elkísértem édesanyámat a temetôbe, amelynek egyik sarkában egy kovácsoltvas kereszt állott, rajta fémtábla felirattal: német hôsi halottak. A gyermeki kíváncsiság kiszedte apámból és kortársaiból, miként is kerültek a kisfalu temetôjébe ezek az emberek.
           Sírjuk mindig rendben volt tartva, anyám is nekiállt kapálni, ha gazt látott a kereszt körül, és a virágok is mindig frissek voltak, a konzervesüveg virágtartóban. Nem tudom, mikor, de egyszer csak lekerült a német hôsi halotti felirat a keresztrôl, és helyette csak három betű volt a táblán: n.h.h.
           Ettôl persze még mindenki tudja, hogy ez a kényszerű rövidítés mely szavakat takarja. Szülôfalum asszonyai tudták azt az örök emberi és isteni parancsot, hogy bárkirôl légyen is szó, a halottaknak kijár a tisztelet. Mert ôket is anya szülte, valakinek hiányoznak, valaki gyászolja ôket, valaki sír utánuk, még akkor is, ha nem tudják, hol nyugszanak hozzátartozóik.
           Ezért ezzel a személyes emlék felidézésével kezdtem tisztelgô és emlékezô mondataimat, mert jól tudom, hogy itt a Gac-oldalban nyugvó magyar hôsi halottak emlékét is azok a gyergyói asszonyok ôrizték és ápolták elsôsorban, akiket ugyanaz az érzés hatott át, mint minden anyát és asszonyt: a halottaknak kijár a végtisztesség. Mert mindegy, hogy román, német, magyar vagy orosz katonáról van szó, halottként egyformák a halálukban.
           Ezért a gyász értük egyetemleges. Tisztelet és hála tehát azoknak a gyergyói embereknek, anyáknak, asszonyoknak, akik a legbarbárabb idôkben is vállalták a bátorságot, s ôrizték, ápolták annak a 159 magyar hôsi halottnak az emlékét, akikrôl ôk is csak annyit tudtak, hogy valaki ôket is síratja, valakiknek ôk is nagyon hiányoznak.
           Tisztelegtek és virágot hoztak azok helyett, akik ezt nem tehették meg. Ezért állunk itt most ôszinte tisztelettel és megrendülten az egykori III. Székesfehérvári Magyar Királyi Szent István Gyalogezred hôsi halottainak földi maradványainál, hogy kései siratóként lerójuk hálánkat emlékük elôtt. Azok elôtt, akikrôl nem lehetett évtizedekrôl beszélni, nem lehetett méltó módon megemlékezni, nem lehetett elsiratni ôket.
           A két város, Székesfehérvár és Gyergyószentmiklós nevében hajtunk most fejet azok elôtt a kegyetlen sorsú magyarok, fehérváriak elôtt, akik nemcsak halálukban voltak tragikus hôsök, de áldozatuk két emberöltônyi némaságra kárhoztatása révén, szinte még egyszer meggyilkolta emléküket a hivatalos politika, amelyik a holtak hallgatása mellett az élôk száját is csendre kárhoztatta. (...) Ezért hajtunk ma fejet gyászoló szívvel a 159 hôsi halott elôtt, mert hisszük, hogy „Áldozatuk nem a gaz jogcíme. Jóra parancs!” Testük nem nyugszik idegenben, hiszen a gyergyóiak óvó, vigyázó szeretete ôrzi immár 64 éve örök álmukat.
           Nekünk, fehérváriaknak pedig a szívünkben örökké otthon maradnak. Áldozatuk értelmetlen, tragikus és céltalan volt. De halálukban is szolgálják azt a hazát, nemzetet, amelyért életüket adták. Szolgálják, hiszen e tömegsír, az ô haláluk hozta közel egymáshoz e két távoli települést, Gyergyószentmiklóst és Székesfehérvárt, hogy erôs, eleven és élô kapcsolat fűzze össze a két város vérrel megpecsételt kapcsolatát a mai naptól.
           Biztos vagyok abban, hogy a Gac-oldal földje könnyű számukra, mert szeretetet, ragaszkodást és hűséget sugároz az itt élôk szíve közös halottaink felé. Örök álmukat óvja, védje a jövôben is a nemzet, a haza, a két város soha nem lankadó hálája és tisztelete. Legyen emlékük áldott!”
           A megemlékezésen részt vett Ilie Schifor a Hôsök Kegyeletét Ápoló Nemzeti Hivatal részérôl; a Székesfehérvári Helyôrség képviselôi, Gyôrössy Ferenc altábornagy és Görög István ezredes; a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó Iroda képviselôi, Dr. Horváth Lajos és dr. Abonyi Mátyás. A Honvédség és Társadalom Baráti Kör székesfehérvári szervezete részérôl Karsay Béla és Kollár Endre ezredes, az önkormányzat részérôl pedig Cseh István és Horváth Miklós Csaba vett részt az ünnepségen; a helybéliek közül dr. Garda Dezsô történész, parlamenti képviselô, dr. Dézsi Zoltán államtitkár, Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának alelnöke.
           Két lehetôségünk van: vagy békességben élünk, vagy szép lassan felmorzsolódunk – utalt a politikai csatározásokra Bíró Sándor református tiszteletes, míg Portik Hegyi Kelemen római katolikus plébános arra szólította fel az egybegyűlteket, hogy nézzenek önmagukba, és tartsanak lelkiismeret-vizsgálatot. Baróti Sándor örmény katolikus lelkipásztor is a megbékélésre, az agresszió elkerülésére intette a jelenlévôket. Dr. Dézsi Zoltán az évekkel ezelôtti Gac-oldali megemlékezésekrôl, a korábbi emlékműállításról, a mostani felavatásának fontosságáról szólt. Pap József polgármester Bajna Györgynek köszönte, hogy önzetlenül felajánlotta a területet, és közreműködött az emlékműállításban, valamint köszönte a felszegieknek, hogy minden évben megemlékeztek az elesett katonákról.
           Báthori Imréné székesfehérvári idôs hölgy édesapja sírjánál rótta le tiszteletét, helyezte el virágcsokrát, meghatódva az ünnep hangulatától, az édesapja iránti tiszteletrôl szólt. Elmondta, tizennégy éves kislány volt, mikor apja eltűnt a háborúban, és nem tudták hol van, hol a sírja. Az idôs hölgy kéziratokat, dokumentumokat kutatott fel, és adott azok kezébe, kiknek jóvoltából van, hol emlékezniük a 159 fehérvári lemészárolt katonára.
           Közreműködtek a Földváry Károly Hagyományôrzô Egyesület lovas huszárai, a tekerôpataki fúvószenekar, az Ébresztôt, a Takarodót a Székesfehérvári Helyôrség katonája fújta. Több intézmény, szervezet helyezte el a kegyelet koszorúit.
           Az emlékműavatóra sokan összegyűltek a Gac-oldalban, talán ilyen tömeg 1944. szeptember 7-én volt együtt a Bajna-féle területen.
Baricz-Tamás Imola

Nem lesz béke?

           A Gac-oldali emlékműállítást több beszélgetés elôzte meg. Elôször Virág Zsolt keresett fel. Még tél volt, február. Nem ma születtem, sejtettem, hogy miért épp május közepére idôzíti Zsolt megbízója az emlékműavatást… Emiatt arra kértem, hogy lehetôleg olyankor történjen, amikor a követ felvivô jármű nem töri össze a gyepet azokon a kaszálókon, amelyeken el lehet jutni az emlékmű helyéül kiválasztott pontra.
           – Nincs még lecsiszolva és megírva a kô – mondta Zsolt. „Megértettem”.
           Aztán április végén – immár Portik Csaba társaságában – hárman egyeztettünk Székesfehérvárott a gyergyóiak közül az emlékmű-szentelést megelôzô estén. Egy dolgot kértem Görög Istvántól és a Honvédség és Társadalom Baráti Kör jelen lévô tagjaitól, illetve Lugosi Tamástól, a polgármesteri hivatal képviselôjétôl: semmilyen politikai felhang ne vegyüljön a megemlékezésbe. Nálunk ugyanis a választási kampány a csúcsosodáshoz közeleg május 18-án. Ezért csak polgármesterünk fog beszélni, tôlük ahányan óhajtanak. Ôk megértettek. Virág Zsolt és Portik Csaba megígérte, tiszteletben tarják kérésem.
           Végül csak kampányjellege volt a rendezvénynek, de örvendtem, hogy olyanokat is láttam végre a Gac-oldalban, akikhez „idegenvezetôt” kellett küldeni, hogy megtalálják az odavezetô utat. Úgy véltem, jó, ha hallják a székesfehérváriak nevében szóló Szele István üzenetét, hogy a Gac-oldali tragédia intés kell legyen a jóra!
           Szombaton, az ünnep elôestéjén tartott gyergyószentmiklósi fogadás elôtt leültünk megbeszélni a forgatókönyvet. Akkor Zsolt kíváncsian, hogy mi lesz a véleményem, bejelentette: Dézsi Zoltán is beszélni akar. Nem ért váratlanul, nem véletlen hangsúlyoztam ki Székesfehérváron: az emlékmű átvevôje a polgármester kell, hogy legyen. Ezen- kívül milyen ellenvetésem lehetett volna, hiszen az elsô, a Burján Gál Emil által készített emlékmű a Dézsi Zoltán kezdeményezésére készült. Mellesleg, látva, hogy Zsolt próbára akart tenni – ki tudja hányadszor – megjegyeztem: meg kellene szoknia, hogy nem vagyok politikus, tehát üldözési mániás.
           A szombat esti állófogadáson még értettem: az azonos azonosat vonz elméletet. A Gac-oldalban ellenben már megrettentem attól, ami a két párt képviselôi között feszült. Virág Zsolt szembogara is elsárgult arra a kérdésemre, hogy miért nem küldtek meghívókat az MPP-nek is?
           Megértettem, hogy közülük egyesek soha nem fognak a megbékélésen ügyködni. Zsigerekbôl gyűlölik egymást. Számukra a politika: öldöklés. Nem tudják felfogni, hogy a másik sem roszszabb, mint ôk csak azért, mert a véleményük nem egyezik. (Nem csak RMDSZ-esek szenvednek ettôl az „aki nem velünk, az ellenünk” kórtól!)
           A becsületes véleménycsere a másik tiszteletét is feltételezi. Ilyen egyeztetések nélkül ismét csak szülôvárosom közössége veszít. Hogyha a neveletlenség fájna, e napokban sok „harcos” vonaglana kínoktól gyötörten a városban. A politikai kultúra kulturált viselkedést is feltételez. Ha tetszik a másik képe, szeme, frizurája, ha nem.
Bajna György

Még a neve sem jutott eszébe

           A Gac-oldali emléktábla-avató gyergyószentmiklósi fôszónoka még polgármestersége idején, 1992-ben kérte fel Burján Gál Emilt a korabeli emlékmű elkészítésére. A művész a tervet augusztus végéig készítette el, de mivel akkor, az egyik szatmárnémeti iskolában fejtette ki tevékenységét, nem számíthatott az ottani oktatási egységtôl segítséget és megértést Gyergyó ügyei iránt, kénytelen volt fizetés nélküli szabadságot kivenni az emlékmű kivitelezése érdekében. Dézsi Zoltán Gyergyószentmiklós korabeli polgármestere két havi fizetést ígért neki. A kifizetésre csak részben került sor: a szeptember hónapit Hajdó István korabeli esperesünk megtérítette, az októberit azonban a volt városatya azóta is fizeti, vagy hogy pontosabban fogalmazzak, nagyvonalúan elfelejtette.
           Még szomorúbb az, hogy a 2008. május 18-i emlékműavatón csak általában beszélt „egy gyergyószentmikósi szobrászról”, mint akinek az 1992-es évi alkotás köszönhetô. Érdekes feledékenység, hisz a művész épp elôtte állt, neve pedig az ôsi gyergyószentmiklósi családnevek közé tartozik, melyet nem illik elfelejteni. Ugyanez a művész készítette el a megyei jogú városunk központjában díszelgô Szent Miklós-szobrot, szintén az ô polgármestersége idején, 1993-ban. A szobrász honoráriuma tíz esztendô múlva született meg, amikor a városrendezés ürügye alatt a Gyergyószentmiklós jelképévé vált szobrot eltávolításra javasolták. Tizenöt év távlatából viszszaemlékezem, hogy sokszor olyan méretű akadályoztatásokkal találta szembe magát a szobrász, hogy diákjaim önzetlen segítségére volt szüksége a kivitelezéshez szükséges fizikai munkák elvégzésére, mert a korabeli polgármesteri hivataltól nem kapott támogatást.
           Én szívesen méltattam volna Burján Gál Emilt is, de nekem, mint történésznek és országgyűlési képviselônek – mint legtöbbször az ilyen megemlékezéseken, ünnepségeken –, hallgass volt a nevem.
Dr. B. Garda Dezsô Országgyűlési képviselô

Csaba Királyfi Nyomdokain

           Vadász Szatmári István a gyergyószentmiklósi Gyerekek Klubjának igazgatója kezdeményezésére és az ô szervezésében került sor az Elsô Székelyföldi Rovásíró Versenyre. A kétnapos rendezvényen 5 iskola 25 tanulója vett részt. A verseny négy próbából állt: átírás rovásból latin betűkre, latin betűs szöveg átírása rovás betűs szövegre, rovásemlékek felismerése, és rovásírásos szöveg olvasása. Az egyéni összetettben az elsô két helyezést Gál Csengelle és Bíró Boglárka a Fogarassy Mihály és a Vaskertes Iskola tanulói nyerték, a harmadik pedig Papp Renáta borszéki tanuló lett. Délután a csapatok a városban rovásírásos reklámokat készítettek, amelyek a hét folyamán ki lesznek téve az illetô üzlet kirakatába. Este fôzôversenyen mérték össze tudásukat. Minden csapat a versenyre egy sajátos recepttel nevezett be, amelyet rovásírással írt. Azt kellett elkészítenie egy szabad tűzhelyen. A zsűri értékelése szerint ízletes, finom ételek készültek. Vacsora után a Hóvirág Együttes tagjai népi táncokat tanítottak a résztvevôknek. Az est fénypontját az Alfalvi Falunapokon fellépô Neoton Família koncertjén való részvétel jelentette. Vasárnap délelôtt városnézés volt, a Tarisznyás Márton Múzeumban megtekintettük a Tászok-tetôi rovott köveket, amelyeken rengeteg rovásos elem található. A gyerekek örömmel tekintették meg a Népviselet a Gyergyói-medencében című kiállítást, illetve Karácsony János kiállított képeit. Azután az örmény katolikus templom látogatása következett, amely a szép, díszített szobraival, festményeivel keltette fel a gyerekek érdeklôdését. Ebéd után került sor az eredményhirdetésre és díjkiosztásra. Minden résztvevô valamilyen próbában jeleskedett, tehát díjat is kapott, könyv és oklevél formájában. Az elsô három helyezett pedig serleget is kapott. Szép és tartalmas találkozó volt, reméljük, lesz még folytatása. Köszönet a szervezôknek, a házigazdáknak ezért a szép rendezvényért.
Farkas Aladár

A mandátum utolsó tanácsülése Borszéken

           Rendhagyó módon péntek délután került sor az utolsó rendes havi tanácsülésre. Elsô napirendi ponton a város költségvetésnek a módosítása szerepelt. Újabb pénzösszegek kerültek szétosztásra. Ez örvendetes, mert egy-két dolog megoldható ezekbôl az összegekbôl. Ezt követte a 2009-es év helyi adóinak és illetékeinek a jóváhagyása. Minden marad az idei szinten. Nem lesz adóemelés 2009-ben. Ez alkalommal is terület- és épületadó csökkentési kérés szerepelt napirenden, amit a jelenlévôk ellenszavazat nélkül elfogadtak. Akinek a jövedelme az országos minimálbér alatt van, élhet ezzel a kérelemmel. A legfontosabb határozat, hogy 11 fiatal kapott 500–500 négyzetméter területet házépítésre az Új utcában, a Virágház szomszédságában. Ez már a második parcellázás házépítésre, de még mindig nem oldja meg a fiatalok lakásgondjait. Most is több mint 50 kérés között kellett választani, egy objektív kritériumrendszer szerint. Több villatulajdonos viszszakapta az államosított épületét, de a terület, amelyen a villa áll, az államé?! Négy ilyen esetben határozott az ülésen az önkormányzat úgy, hogy visszakapják a területet is. Ez természetes, hiszen e nélkül nem lehet elkezdeni a felújítási munkálatokat. Senki nem hajlandó beruházni egy olyan épületbe, amely nem a saját területén fekszik. Az önkormányzat feladata az infrastruktúra biztosítása ebben az új lakónegyedben, hiszen sem víz-, sem csatorna-, sem villanyhálózata nincs jelenleg ennek a lakóparknak.
Farkas Aladár

Újdonságok az egyetemen

           Turisztikai ügynöki és geodéz mérnöki oklevelet szerezhetnek azok, akik a 2007/2008-as tanévben a Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett tagozatára iratkoznak be. A Földrajz Kar kihelyezett tagozataként működô egyetemen idegenforgalom-földrajz és földmérés-kataszter szakon tanulhatnak a beiratkozottak. Az elôbbin 25 tandíjmentes és 30 tandíjas; utóbbin pedig 15 tandíjmentes és 25 tandíjas helyre hirdetnek felvételit a magyar képzésre. Beiratkozni július 14–25. között lehet, az eredményhirdetés július 28-án lesz. A felvételi jegyet a középiskolai évek és az érettségi átlaga alapján számolják ki fele-fele arányban.
           Újdonságnak számít, hogy a BBTE diákjai második szak választásakor árleszállításban részesülnek a tandíjat illetôen. Érdemes továbbá a pedagógiai modult is felvenniük a hallgatóknak, hiszen ezen tudásukról számot adva akár tanárként is tevékenykedhetnek az egyetemi oklevél megszerzését követôen.
Csata Orsolya

Alfalvi Falunapok

           Hétvégén a Szentháromság napi búcsú köré szervezték a nyolcadik Alfalvi Falunapokat. Csütörtökön rajtolt a rendezvénysorozat. Harminc szervezô szorgoskodott az ünnepség zökkenômentessé tételéért. Pénteken a hetedik Felszállott a páva Gyergyói-medencei kisiskolások népdal- és néptánctalálkozóján ötszáz gyerek lépett fel. Annyian voltak, hogy nem fértek el egy csoportképen, mondta Hunyadi Irén, e találkozó megálmodója. Háromórás műsort tartottak a gyermekek. Ami újdonságnak számított, hogy iskolák jelentkeztek be nézôknek, és remélhetôen az idei nézôk jövôben már fellépnek. A szereplôket szendviccsel, üdítôvel vendégelték meg a szervezôk. Este is néptánccsoportok sora szórakoztatta a közönséget.
           Szombaton délelôtt gomba módra nôttek ki a sátrak a központon, bográcsgulyás rotyogott, streeball-bajnokságnak is szemtanúja lehetett az arra járó. A lupihintóknál meg a hasonló gyerekszórakoztatóknál is volt forgalom. A búcsút pénzzel járják, szokták mondani, s ilyenkor ki az a nagytata, aki sajnálná a bankót az unokától, hogy még egyet röpüljön körbe a szédítô hintán. Szombaton bárki ingyenesen megmérethette vércukorszintjét és vérnyomását is a Caritas-sátorban. Délután a tavalyinál többen sétáltak a parkban, az esti Neoton Família-koncert pedig ezreket vonzott Alfaluba. Nem bánta meg, ki kedveli e műfajt, hiszen jó hangulatot sikerült varázsolnia a fellépô együttesnek. Kicsitôl nagyig mindenki énekelt, táncolt. És körben a vendéglátósok sátrainál folyt a lé Hencidától Boncidáig, sültek a finom falatok, és mi tagadás, gyűlt a lábak alatt a szemét is. Vasárnap délre azonban a Szentháromság napi ünnepi szentmisére takarítottak a parkban, a szabadtéri oltár elôtt pedig sokan hallgatták az ünnepi szentmisét, Timár Asztrik csíksomlyói ferences atya prédikációját. Délután a szomszédos falvak zarándokai, a keresztalják hazaindultak, és kezdetét vette a vásári forgatag, a meghívott együttesek pedig birtokukba vehették a színpadot.
           Szórakozhatott kicsi, nagy az idei Alfalvi Falunapokon, melyre a helyi költségvetésbôl 30 000 lejt különítettek el, és a rendezvény támogatóitól még közel 50 000 lejbôl gazdálkodhattak a szervezôk.
           * * *
           A Neoton egész Alfalut hazavinné
           A Neoton Famíliát nem kell különösebben bemutatni mifelénk. Aligha van olyan, akár a fiatalabb, akár a korosabb korosztályból, aki ne hallott volna legalább egy dalt e közismert együttestôl. Az Alfalvi Falunapokon, ahogy mondani szokták, a nagy bummot ez az együttes jelentette. Elôtte a Neoton tagjai a sajtósokkal beszélgettek. Végvári Ádám, Csepregi Éva, Baracs János, vagyis Öcsi, Lukács Andrea és férje Lukács László, Kisvári Ferenc voltak a község vendégei.
           Szóltak az Ádám és Éva párosról, amely szerintük valamikor nagyon-nagyon rég kezdôdött. Csepregi Éva két lánnyal 1974-ben csatlakozott az együtteshez, de túl bonyolult a zenekar története – erôsítették meg többen is.
           Tény, hogy a siker, mint mondták, többnyire Erdôs Péter egykori menedzsernek köszönheti a csapat, de mindenkinek, aki hozzátett az együtteshez, szerzôk, szövegírók, elôadók. 1977-tôl tudatos munka folyt a csapaton belül. Azt sem titkolták, hogy a külföldi fellépések, az, hogy tíz évig jelen voltak a japán piacon, nagymértékben hozzátett a sikerhez. És közben kialakult a neoton-stílus. Legnagyobb koncertjük Barcelonában volt, ezen 400 000 ember vett részt.
           Hogy mit jelent Erdély a Neoton tagjainak?
           Végvári édesanyja, Öcsinek édesapja erdélyi. Végvári nem tagadta, hogy a nyolcvanas években, mikor elôször Erdélybe utazott, megrázó élmény volt számára, hogy itt magyarul beszélnek, hogy itt szebben beszélnek magyarul, mint Magyarországon. Tetszik neki, hogy az és helyett s hangot mondunk, azt is hangoztatta, hogy vendégszeretôk hírében állunk. Most pedig egyenesen irigy volt a hófoltok láttán, reménykedik, hogy síparadicsom lesz a környéken, annak ellenére, hogy nemrég síbalesetet szenvedett. Baracs János, bevallása szerint, nem szokott videokamerát vinni magával, viszont Alfaluba hozta a képsorokat megörökítô masinát, mert itt mindent érdemes filmezni. Szépek a hegyek, szépek itt a tornácos házak, na meg a helybéli lányok is – tette hozzá.
           Csepregi Éva is gyönyörűnek tartja vidékünket, mint mondta, a legendás tájak itt teremnek, de ennyire a sűrűjében még nem járt.
           Valamitôl úgy tűnt, hogy e csapat számára akár rutinná is válhatott a koncertezés. De nem, ôk szeretnek együtt lenni a színpadon, ha nincs egyetlen ember sem a nézôtéren, akkor is élvezik az együtt zenélést. Úgy gondolják, hogy aki hallgatja, részese lesz ennek az örömnek. Azt sem titkolták, hogy az viszont rutinos, hogy Baracs János egyik dalban mindig ugyanott bakizik, vagy hogy néha a szöveg nem ugrik be.
           Készült ebéd után az együttes a koncertre, az is hozzátartozott, hogy a fiúk megkóstolták a pálinkát, amelyet meg is dicsértek.
           Ha nem is mindig érezzük úgy, a vendégek úgy látták, hogy itt, minálunk valami jó készül, ha lehetne, némelyikük egész Alfalut hazavinné, s ezzel, mint mondták, nem állt szándékukban Magyarországot minôsíteni.
Kedves-Tamás Gyopár

Fórumot tartott a Magyar Polgári Párt
Az új lehetôség

           Szász Jenô, a Magyar Polgári Párt elnöke és a Hargita Megyei Önkormányzat elnökjelöltje; valamint Varga Mihály, a Fidesz alelnöke is részt vett a párt május 15-i lakossági fórumán. A művelôdési központban összegyűltekhez Mezei János, az MPP polgármesterjelöltje szólt, mondván: négy évvel ezelôtt sikerült elgáncsolni a polgári pártot, idén azonban – végre – megteremtôdött a választás szabadsága. Mezei bemutatta és színpadra hívta csapatát, az MPP színeiben induló önkormányzati képviselôjelölteket.
           Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, a Hargita Megyei Önkormányzat képviselôjelöltje a gazdálkodók gondjairól beszélt. „A Magyar Polgári Párt nem akarta ránk erôltetni politikai programját, nem akart gazdasági-vidékfejlesztési programot írni a gazdáknak, hanem arra kérte a gazdatársadalmat, hogy írják meg saját maguk programjukat. Írják meg azokat a célkitűzéseket, melyeket meg szeretnének valósítani, és ezt a Magyar Polgári Párt a programjába veszi. És aki olvasta ezt a programot, az láthatta, így is lett” – hangsúlyozta Sebestyén Csaba.
           Az új szervezetnek is, a Magyar Polgári Pártnak az ereje – higgyék el – Önökben, támogatókban van. Önökön keresztül lehet megszólítani azokat, akik sok tízezezer szavazatot tudnak megjeleníteni támogatásukkal – szólt az egybegyűltekhez Varga Mihály, a Fidesz alelnöke. Remélem, hogy június elsején valóban elindul egy új lehetôség, akár egy új megújulás kezdete is lehet ez a választás, és bízom abban, hogy ez a lehetôség reményt és esélyt fog adni arra, hogy az erdélyi magyarság jövôbe vetett bizakodása, bizalma és hite visszatérjen és valami ahhoz hasonló legyen, mint ami 18 évvel ezelôtt az akkori rendszerváltozáskor itt, az erdélyi magyarság körében is tapasztalható volt. Ajánlom figyelmükbe a polgármesterjelölteket, képviselôjelölteket, de a megyei önkormányzati jelölteket és az elnökjelöltet, Szász Jenôt is, tudva azt, hogy ha az Önök bizalmából tisztséget nyernek, akkor Petôfi szavaival élve: „bárkié is a dicsôség, a hazáé a haszon”.
           Szász Jenô, a Magyar Polgári Párt elnöke elmondta: kampánykörútjuk során Hevederben vettek részt lakossági fórumon, ahol kiderült, hogy az elmúlt 18 évben egyetlen politikus sem fordult meg.
           – A demokráciában, ha nincs erkölcsi többség, az diktatúra. Ezt a fajta RMDSZ-es diktatúrát kívánjuk felszámolni a Magyar Polgári Párt megteremtésével. És ezért ajánlom az Önök bizalmába, éljenek vele! Ez egy olyan keret, amit nekünk közösen kell feltölteni tartalommal. Itthon ma nincs jövôkép, nincs kapaszkodó, nincs biztonsága a holnapnak, a jövônek, a gyerekeink életének. És ilyen körülmények között mondom: nem bántjuk mi az RMDSZ-t. Mi azt mondjuk, hogy jó is volt – és ezt halkan mondom, mert kevés volt –, rossz is volt, de elég volt! A régi helyett szavazzanak az újra, a múlt helyett a jövôre!
Csata Orsolya

MPP-sajtótájékoztató

           A május 16-i sajtótájékoztatón Mezei János polgármesterjelölt az MPP gyergyószéki polgármesterjelölteit mutatta be, mint mondta, szükséges az összefogás, hiszen régióban kell gondolkodni, tervezni, egymás gondjait meg kell ismerni.
           Breier András borszéki polgármesterjelölt elmondta, céljuk, hogy az ásványvíz kitermelése után járó adó a város kasszájába kerüljön, kideríteni, hogy miért van ilyen rossz állapotban a fürdôtelep, hogy miért viszik el olyan emberek a fát, akiknek semmi köze Borszékhoz.
           Csibi Barta András Ditró MPP-s polgármesterjelöltje, nyolc éve a tanácstestület tagja. Mint mondta, ôt volt tanítója gyôzte meg, hogy vállalja a jelölést, és úgy gondolja, hogy tudna változtatni a jelenlegi helyzeten. Célja a munkahelyteremtés, az elvándorolt ditróiak visszacsalogatása. Fontosnak tartja a régióban való gondolkodást.
           Baricz Attila Károly Alfalu polgármesterjelöltje. Szerinte Alfalu fejlôdése érdekében egy egységes koncepció szükséges, ami magába foglalja a mezôgazdaságot, ipart, környezetvédelmet, turizmust. Problémának tartja, hogy folyamatosan csökken az állatállomány, szerinte ennek megakadályozásáért az értékesítés terén kellene tenni valamit.
           Egyed József Újfalu MPP-s polgármesterjelöltje elmondta, Újfalu elmaradt rész, ezt az alacsonyabb telekárak is mutatják. Szakmaiság szükséges a község vezetéséhez. Célja, hogy Tekerôpatak és Kilyénfalva is érezze, hogy szerves része a községnek.
           Rokaly Attila Gyergyócsomafalva MPP-s polgármesterjelöltje elmondta, célja, hogy négy év múlva stabil, fejlett település legyen Csomafalva, ahová vissza kell jönni, ahol a magántulajdon tisztázott, ahol a hivatalban a gondokat megoldják.
           * * *
           Hétfôn ismét sajtótájékoztatót tartottak. Elmondták, hogy szombaton a piacon nem az MPP csapat tagjai mértek vérnyomást, azért költöztek ki a sátorral, hogy személyes kapcsolatba kerüljenek a lakókkal. Nagy Zoltán elmondta, hogy szombaton a polgármester kiküldte a gazdasági rendôrséger, hogy ellenôrizzte a rendezvényrôl szóló papírt. Arról is szóltak, hogy a ferlszegi fórumon elhangzott az is, hogy négy éve nem járt arrafelé a polgármester, borúlátók az emberek. E fórumon közel húsz lakó osztotta meg gondjait a jelöltekkel.
           Dr. Simon Katalin a következôket mondta: „a mi sátrunkat nem fogják vasárnap a templom környékén látni, mert saját értékrendünk szerint az istenfélô embernek a vasárnap a templomot, a családot esetleg a pihenést jelenti. A hangoskodó sátras kampány mindezt zavarta, behallatszott a templomba, az istentiszteletet is zavarta. Ott nem leszünk, ahol hangos a zene, nem fogunk vérnyomást mérni. Lesz családi program, és továbbra is lesznek lakossági fórumok, csoportos találkozások.”
           A fórumsorozat folytatódik tehát, mondták, továbbá vasárnap a Gábor Áron utcai alkotóházban délelôtt 10 órától egész napos kürtôskalácssütést szerveznek. Itt meg is lehet majd tanulni e finomság elkészítését. A gyermekeknek népdalokat tanítanak, a hölgyek meg kézimunkázhatnak. A kürtôskalács eladásából befolyó összeget, valamint az ezen felüli pénzadományokat a Gyergyószentmiklósi Sérült Betegek Egyesületének ajánlják fel, pontosabban arra, hogy segítsék a kerekes székeseket feljutni a Gyilkos-kôre.
Kedves-Tamás Gyopár

RMDSZ sajtótájékoztató

           A Hargita megyei szórványmagyarság problémáit ismerhettük meg az RMDSZ legutóbbi sajtótájékoztatóján. Mik József Borszék, Csibi László Gyergyótölgyes és Bende Sándor Maroshévíz RMDSZ-es polgármesterjelöltje az északi települések gondjairól, problémáiról beszélt. Borszék gondjairól szólva Mik József az infrastruktúra hiányát, a fiatalok elvándorlását ecsetelte. A nyolc éve alpolgármesterként tevékenykedô Mik részvénytársaságot hozna létre az egykori fürdôváros csillogásának visszaállítása érdekében, kezelôbázist építene ki. Tölgyes, Hágótô és Recefalva gondjait Csibi László vázolta. A többségében román nemzetiségűek lakta településeken már csak összevont I–IV. osztály működik magyar nyelven. Az V–VIII. osztályosoknak Hévízre kell ingázniuk, ha anyanyelvükön akarnak tanulni. Éppen ezért nagyon sok szülô már az általános iskolában román nyelvű oktatást választ gyermeke számára. Legnagyobb gondot ennek a térségnek a Ditró–Tölgyes megyei út járhatatlansága okoz. Emiatt kényszerülnek több mint 100 kilométeres kerülôutat tenni a tölgyesi lakosok, ha például a megyeközpontba kívánnak utazni. Szó esett továbbá a galócási és a salamási szórványmagyarok problémáiról, akik amellett, hogy nem tanulhatnak településükön anyanyelven, súlyos anyagi nehézségekkel is küszködnek.
           Együttműködnek
           Gyergyószárhegy, Ditró és Remete polgármesterjelöltjei mutatkoztak be az RMDSZ legutóbbi sajtótájékoztatóján. Petres Sándor, a Hargita Megyei Önkormányzat alelnöke és a megyei önkormány-zat képviselôjelöltje mutatta be a jelölteket. Szárhegyen Gábor László jelenlegi polgármester; Remetén Laczkó-Albert Elemér szintén jelenlegi polgármester; Ditróban pedig a jelenlegi alpolgármester indul a szövetség színeiben a június elsejei választásokon. A településvezetôk az összefogásban, a térség közös fejlesztésében látják a jövôt. Eddigi tapasztalataik alapján sokkal eredményesebben lehet pályázni úgy kormánypénzekre, mint uniós alapokra, ha együtt, közösen készítik el a terveket.
Csata Orsolya

Szakmai konzultációk

           Szakemberek véleményére építené polgármesteri munkáját Nagy István független polgármesterjelölt. Ennek érdekében kampánya során különbözô szakmai csoportokkal szervez találkozókat, ahol az érintettek személyesen elmondhatják problémáikat, gondjaikat, elvárásaikat. Az elsô ilyen konzultációt a Szarvasmarha-tenyésztôk Egyesületének székházában tartották, ahol a város gazdáival, gazdálkodóival találkozott Nagy István. A város ôslakosainak 80%-a még mindig állattartásból, növénytermesztésbôl, magyarán gazdálkodásból él – hangzott el. Ennek ellenére az ô problémáikkal senki nem foglalkozott, ôket senki nem képviselte a város testületében. A gondok, nehézségek címszó alatt a mezôôrzésrôl, az állatállomány csökkenésérôl, a társasok nehézségeirôl, a földművelés gazdaságossá tételérôl, valamint a mezei és az erdei utak állapotáról esett szó. Elhangzott továbbá, hogy szükség lenne egy olyan tanácsadó testületre, amely a város önkormányzati képviselôtestületét segítené tanácsokkal, szakmai észrevételekkel.
Csata Orsolya

Tanácsosjelöltként indulok, mert...

           A miértekre keressük a választ ugyanúgy, mint ahogyan a múlt lapszámunkban is tettük. A jelöltek nevei ismertek. Arról olvashatnak, miért vállalták a jelölést; vettek-e részt ez idáig tanácsüléseken; mit szeretnének elérni; mi jelen pillanatban a város legégetôbb problémája, és hogyan oldanák ezt meg.
           Lemhényi Pál
           Az ígérgetések és programzuhatagok idôszakában az én üzenetem a következô: ha megválasztanak, képességeim szerint minden tôlem telhetôt megteszek a városért.
           Parászka Géza
           Szeretném gyümölcsöztetni az elmúlt 18 évben szerzett tapasztalataimat. Gyergyószentmiklóson, önkormányzati tevékenységben, senki nem tartott ki folyamatosan 18 éven keresztül. 1990 óta néhány kivétellel az összes tanácsülésen részt vettem.
           Mindenek elôtt szeretném, hogy az önkormányzatban bárki gondja meghallgatásra találna. Szeretném, ha Gyergyószentmiklós minden lakója bizalommal fordulna a város vezetéséhez, és soha nem csalódna benne. Úgyszintén szeretném, ha a civil szervezetek aktívan részt vehetnének városunk életének alakulásában. Összességében szeretném, ha Gyergyószentmiklós egy rangos megyei jogú város lenne anélkül, hogy gyökereirôl megfeledkezne, ahol gazdálkodó, vállalkozó, értelmiségi, gyerek és felnôtt egyaránt derűs, nyugodt életet élne.
           Talán a legégetôbb probléma Gyergyószentmiklóson az, hogy a város még mindig keresi, de valójában nem találta meg, boldogulásának biztos útját. A magam részérôl a turizmusban látom a megoldást, ami viszont nem tud működni rendszertelenségben és összefogás nélkül, rossz infrastrukturális körülmények között, szennyezett, tönkretett környezetben.
           A megoldást a rendszerek kialakításában, a pályázati lehetôségek kihasználásában, lakossági összefogásban látom úgy, hogy mindenki saját boldogulását a közösség részeként igyekezzen kezelni.
           Magyari Levente
           Kolozsváron szemtanúja voltam annak, ahogy egy nagyváros újjáépül. Éreztem azt a megkönnyebbülést, amit a jó utak megjelenése jelent, és azt is, amikor egy jól szervezett városban helyére kerül a szemetes, a parkoló autó, a játszótér, megbecsülik az embert a munkahelyén, és mosolyog a nyugdíjas. Amikor hazajöttem mindig letörtség és kétségbeesés férkôzött a szívembe az itthoni állapotok láttán. Úgy gondolom, nincs amire várni, oda kell állni, és bármilyen sok probléma is tornyosul elôttünk, rangsorolni kell ôket, egyenként megszüntetni az égetô gondokat, majd felépíteni azt a Gyergyószentmiklóst, amelyre mindannyian vágyunk.
           Azért vállaltam a jelölést, mert nem nézhetem tétlenül, hogy hôn szeretett szülôvárosom szinte romokban hever, és lemarad az országban tapasztalható fejlôdési versenyben. Lemaradottságunk arra sarkall, hogy legjobb tudásommal, fáradságot nem kímélve keressem a megoldásokat.
           Az RMDSZ – hibáival együtt – az a szervezet, amely mindezidáig a leghatékonyabban képviselte az erdélyi magyarság érdekeit Trianon óta. Megfontoltan, kapkodás nélkül, néha hibázva, de azon az úton halad, amely elvisz bennünket a kisebbségi lét legmagasabb fokára, ami az otthon, a megélhetés és az önmegvalósítás biztonságát jelenti. A települések, közösségek versenyben vannak egymással a kormánytámogatásokért, a visszaosztott adókért, a befektetô cégekért, a képzett szakemberekért, és a pályázatok is ezt a versenyt szentesítik.
           A magyar településeknek az RMDSZ jelenti az érvényesülés útját, mert országos szinten szervezôdik, és jó eredményeket mutat közösségeink felvállalt céljainak teljesítése terén. Gyergyószentmiklóson is hozzá köthetôk a nagy állami beruházások. Ahhoz, hogy még több megvalósítás születhessen, és a konkrét gondokat is megszüntessük, egy dinamikus és jól szervezett városvezetés mellett egy ugyanilyen RMDSZ-re van szükség.
           Az a közösség a legsikeresebb, amelynek erôs belsô szervezettsége van, és amely a leghatékonyabban tudja a döntéshozó szerveknél képviseltetni önmagát. Gyergyószentmiklós esetében pontosan ez a legnagyobb hiányosság. Nincs összhang a város különbözô vezetôi között, akik sokszor egymást akadályozzák ahelyett, hogy segítenék. Operatív munkára van szükség, ahol a vezetôk a feladataikat hiánytalanul és becsülettel ellátják, egymás eredményeit kiegészítve. Ehhez egy olyan polgármester kell, aki egy csapatba tudja szervezni a vezetôket, aki kompromiszszumkészségével példát tud mutatni a civakodóknak, aki önmagával egyenlô félként együtt tud működni az alárendeltjeivel, a tanácsadóival és a polgárokkal egyaránt. Egy erôs lobbicsapatra van szükség, amely ki tudja harcolni, hogy városunkat ne árva gyerekként kezeljék, amikor a támogatásokat osztják.
           Én olyan városvezetés kialakítását tartom célszerűnek, amelynek elsôrendű célja a város külsô bevételeinek növelése, és a megszerzett állami és egyéb támogatások megfontolt elköltése. A külsô támogatásokat pedig újonnan kialakítandó belsô bevételi források kiépítésébe kell fektetni, oly módon, hogy azok a város költségvetését gyarapítsák.
           Amit konkrét célomnak tekintek, az egy ifjúsági központ létrehozása, ahol civilizált körülmények között találkozhatnak, művelôdhetnek, képezhetik magukat és szórakozhatnak a Gyergyói-medencei fiatalok.
           A tanácsülésekrôl, melyeken részt vettem, az a következtetésem, hogy ha az ironikus megjegyzéseket, a személyek elleni támadásokat a következô ciklusban meg lehet spórolni, akkor sokkal több idô marad a problémák boncolgatására, és a döntéshozatal is kevésbé lesz indulatoktól vezérelt. A sértettség, a harag nem jó tanácsadó, nem lehet belôle építô erôt meríteni.
           A legfontosabbnak azt tartom, hogy képesek legyünk egymás munkájának és személyének a megbecsülésére, mert nagy gondjainkban egymásra vagyunk utalva. Önfejűen, egyik a másiktól függetlenül sokkal nehezebb.
           Kastal László
           Sok-sok évig kritizáltam, és olyan emberek gyôztek meg, akiknek elhiszem, hogy tudnék tenni a városért olyan irányban, mint a mezôgazdaság, a gazdák problémái, rengeteg gondja van a városnak a mezôôrzéssel, a gazdákkal és a mezôgazdasággal. Az összetartással, a közös munkával van a legnagyobb baj jelenleg. Vissza kell adni az embereknek a hitet, hogy érdemes itt élni, és ez nem csak pénz kérdése. Lentrôl kell kezdeni. Építkezni sokkal könnyebb lentrôl, mint fentrôl megmondani azt, hogy mit kell tenni. Kommunikálni kell az emberekkel, meg kell kérdezni ôket bajaikról, problémáikról, és azokra megoldást kell keresni. A testületi ülések nincsenek elôkészítve, nem tudják a tanácsosok, hogy mi vár rájuk az ülésen, ott beszélik meg, nem a bizottsági üléseken. Ezért ezek sokszor felesleges vitákkal teltek el.
           Lázár Zoltán
           A kommunizmus „jótékony hatásaival” már 14 évesen megismerkedtem, ugyanis, habár a város egyik legeredményesebb tanulója voltam, 1957-ben származásom miatt nem vettek fel a középiskolába. Egy autójavító szakmunkásképzô iskolában is próbálkoztam, de a tiltó kezek oda is elértek, nem vettek fel. Ott maradtam alig 14 évesen, a tanulás lehetôségétôl megfosztva, jövôkép nélkül. Édesapám egészségi állapota miatt át kellett vegyem egy 8 hektáros gazdaság összes teendôit (szántás, vetés, aratás, kaszálás, fahordás, stb.). Két év gazdálkodás után 1959 ôszén, mivel megszűnt a származás utáni kirekesztés, sikeresen felvételizhettem a középiskolába.
           Következett az egyetem Bukarestben, az atomfizika szakon végeztem, majd a Bukarest-Măgurele-i Atomfizika Intézetben kaptam fizikusi állást. A családalapítást azonban Bukarestben nem tudtam elképzelni, így 1970-ben hazajöttem és 21 éven át fizikát tanítottam a Salamon Ernô középiskolában. Több mint 300 tanulóm felvételizett sikeresen egyetemekre, rendszeresé vált jelenlétünk a fizikaverseny országos szakaszán.
           1990 januárjában élharcosa voltam a magyar középiskola megalakításának, melynek igazgatójává választott a munkaközösség. Egészségügyi gondjaink miatt 1991 ôszén Magyarországon telepedtünk le. Új iskolámban 1997-ben készítettem egy számítógép vezérlésű atomerômű-modellt, melyet a Magyar Szabadalmi Hivatal mintaoltalomban részesített. 1999-ben megkaptam a megtisztelô fôtanácsosi címet, 15 éve a fizika munkaközösség vezetôje vagyok, 12 fizikát oktató kollégám munkáját irányítom.
           40 évig voltam gyergyói lakos, habár elmentem, nem szakadtam el a város életétôl, évente kb. 3 hónapot töltök itthon, az interneten is követem a gyergyói eseményeket, sikereket, sikertelenségeket. A legmegrázóbb élményt azonban mindig a valóság közvetlen megtapasztalása jelentette. A Virág negyed, ahol 17 évig laktam, valamikor rászolgált a nevére, most azonban nem tudom, minek nevezhetném. Omladozik a támfal, a lehulló elemek több mint egy éve a járdán hevernek. A Virág- és Bucsin negyedekben elmaradt a fűtés- rehabilitáció, az utak a járdák rendbetétele, évrôl-évre romlik a tömbházak állaga, habár Romániában is több éve léteznek programok tömbház- és fűtés-rehabilitációra.
           Megismerve a Magyar Polgári Párt programját, úgy gondolom, tartalmazza mindazokat a tennivalókat, amelyek a város jelene és jövôje szempontjából fontosak, ezért jelentkeztem képviselônek. Szívesen felvállalnám többek között a kapcsolattartást a felszegi emberekkel, segíteném ôket gondjaik megoldásában. Ugyanakkor egyik legfontosabb feladatnak tartom a több éve elhanyagolt lakónegyedek rendbetételét, ehhez azonban az anyagi források elôteremtésén kívül a lakosok, lakóközösségek pozitív hozzáállása is szükséges. Tisztában kell legyünk azzal, hogy az elmúlt években a fejlesztésekben történt tempóvesztések miatt az új vezetés és képviselôtestület az eddiginél sokkal nagyobb erôfeszítésekre és áldozatvállalásokra kényszerül.

Bemutatkozik Nagy István független polgármesterjelölt

           Ésszerűség, gazdaságosság, hatékonyság
           Gyergyószentmiklósért, ahol a közélet az emberek mindennapi problémáiról szól.
           Ahol az emberek megbízhatnak választott képviselôikben.
           Ahol nem pártpolitikai viták, hanem a város fejlôdését szolgáló, szakmai konzultációk a meghatározóak.
           Ahol minden korosztály jól érzi magát.
           Ahol a civil szervezetek a város életének aktív részesei.
           Ahol a vállalkozók megtalálják az érdekeiket és számításaikat.
           Ahol az igazságosság, összefogás, a fenntarthatóság, fejlôdés érvényesül.
           Az otthonos Gyergyószentmiklósért!
           Földrajzi fekvése, szépségei, természetes és épített értékei, történelmi hagyományai teszik kivételessé Gyergyószentmiklóst és Gyilkostót, mint életteret.
           Akarva-akaratlan magunk is részesei (megvalósítói, haszonélvezôi, szenvedôi) vagyunk a változásoknak.
           Rajtunk múlik, milyenné alakítjuk, formáljuk ezt a környezetet annak érdekében, hogy benne itthon érezzük magunkat.
           Tennivalóink
           1. Csökkenteni az ügyintézési idôt a polgármesteri hivatalban;
           2. Az elkezdett beruházások folytatása és új, létfontosságúak elkezdése;
           3. Magánszemélyek és közületek tulajdonjogainak rendezése;
           4. A földművelô és állattartó gazdák segítése (különbözô támogatások biztosítása, közvetítése, mezôôrzés újjászervezése, mezei utak felújítása stb.);
           5. Vállalkozóbarát önkormányzat kialakítása;
           6. A város infrastruktúrájának felújítása és kibôvítése (út-, víz-, csatorna-, esôvíz-, fűtés-hálózatok);
           7. A közlekedés ésszerűsítése (terelôutak építése, parkolóhelyek kialakítása, tömbházak között az utak egyirányúsítása stb.);
           8. Tömbházak rehabilitációja;
           9. Városunk tisztán tartása;
           10. Az egyházak és civil szervezetek jóvoltából működô szociális rendszer fenntartása;
           11. Kultúra, hagyományôrzés, sport, szabadidôs tevékenységek felkarolása;
           12. Tehetséges fiatalok felkutatása és támogatása, ösztöndíjalap létrehozása;
           13. Szakemberek vonzása, elsôsorban gyergyószentmiklósiak számára feltételeket teremteni, hogy a hazatérés mellett döntsenek;
           14. Közbiztonság erôsítése;
           15. Gyergyószentmiklós szerepének növelése, mint regionális versenyképesség motorja;
           16. Építô jellegű javaslatok figyelembe vételével, a polgárok segítségével jövô biztosítása Gyergyószentmiklós számára.
           Rövid távú program
           Közigazgatási tapasztalataim révén tudatában vagyok, hogy a törvények nem adnak lehetôséget évközben nagyobb pénzátcsoportosításokra, hivatalban személyzet- és munkakörcserékre, ezért a realitás talaján maradva, a lehetôségek tükrében fogalmazom meg rövid távú elképzeléseimet:
           – Kataszteri iroda átszervezése, földmérô szakemberek alkalmazása a birtokviszonyok teljes tisztázása érdekében;
           – El kell érni, hogy Gyilkostó az UNESCO világörökségi listájára kerüljön;
           – Várostakarítás megszervezése, tudatosítva, hogy nem ott van tisztaság, ahol sokat sepregetnek, hanem ahol keveset szemetelnek;
           – Szeméttárolók azonnali bekerítése;
           – Lakóterületi kispiacok kialakítása;
           – Fôtéri épületek homlokzatainak felújítása, ennek érdekében tulajdonosok támogatása adókedvezménnyel;
           – Közterületen illemhelyek kialakítása;
           – Kéregetôk távoltartása a közterületektôl;
           – Ésszerű közlekedés megterveztetése;
           – Parkírozók terveztetése és megvalósítása;
           – A lakótársulások megalakítása;
           – Lakossági tanácsadó iroda újraindítása;
           – Bukarestben és Brüsszelben állandó megbízottak kinevezése.
           Önéletrajz
           1954. június 24-én születtem Gyergyóhollóban.
           Vallásom: római katolikus.
           Családi állapotom: nôs, feleségem Nagy Margit, született Köllô, két fiúgyermek, Zoltán és Árpád édesapja vagyok.
           Tanulmányaim:
           – Gyergyóhollói Általános Iskola, 1961–1969 között;
           – Gyergyószentmiklósi Gépgyártó Szakközépiskola, öntô szak, 1969–1971 között;
           – Gyergyószentmiklósi Salamon Ernô Gimnázium 1971–1975 között;
           – Üzemmérnöki oklevelet szereztem a Bukaresti Műszaki Egyetem kohászati fakultásán 1981-ben;
           – 2000-ben jogászként diplomáztam a Nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem jogi karán.
           Közéleti pályám:
           – 1990–1991 – Gyergyószentmiklósi RMDSZ-választmányi tag;
           – 1991–1997 – Gyergyó területi RMDSZ-elnök;
           – 1991–2000 – KOT- és SZKT-tag;
           – 1996–2000 – az RMDSZ Hargita megye országgyűlési képviselôje;
           – 2006-tól az Erdélyi Római Katolikus Státus Kuratórium tagja.
           Szakmai pályám:
           – 1971–1978 a gyergyószentmiklósi Mechanikai Vállalat öntô szakmunkása;
           – 1981–1987 a gyergyószentmiklósi Mechanikai Vállalat üzemmérnöke;
           – 1987–1992 a gyergyószentmiklósi Fafeldolgozó Egység (UFET) fôgépésze;
           – 1992–1996 a gyergyószentmiklósi Városgazdálkodási Vállalat, GO Rt. igazgatója;
           – 2001-tôl Gyergyószentmiklós jegyzôje.
(X)

Elkezdôdött az élet a Tarisznyás Márton Múzeumban
Kiállítás-megnyitó Emil Contantinescuval

           Tartalmas, minôségi rendezvényeket ígér a Tarisznyás Márton Múzeum a következô napokra. Kamarazene-hangversenyre, könyvbemutatóra és földtani kiállításra kerül sor. Május második felére, mint ahogyan az utóbbi években megszokhattuk, most is színvonalas programot kínálnak, meghívottjaik művészek, történészek, geológusok. Emil Constantinescu egykori államelnök geológusként érkezik városunkba. Az újszerű kiállítást követôen találkozóra, beszélgetésre is sor kerül a volt államfôvel. A Tarisznyás-díj átadására is készülnek, ezt a díjat 2005-ben hozták létre, tájékoztatott a múzeum igazgatója, Csergô Tibor András.
           * * *
           Elsô alkalommal tartanak a múzeumban kamarazene-hangversenyt, a premiernek számító elôadásra május 23-án, pénteken este 6 órától kerül sor. Három művészt ismerhet meg a gyergyói komolyzene-kedvelô: Márffy Gabriella magyarországi hegedűművészt, akinek gyergyói gyökerei vannak, a Bern-i Filharmonikus Zenekar szólamvezetôje, a Veress Vonósnégyes vezetôje, Veress Sándor zeneszerzô tanítványa és hagyatékának gondozója, továbbá Németországból Mihály Júlia mezzoszopránt és a Berlinben élô Vermesy András zongoraművészt. Műsoron lesznek Bartók-, Liszt-, Bach-, Vermesy-művek. A múzeum tulajdonában lévô, 1885-ben készült zongorán fog játszani a művész. A funkcionális, használható múzeumi tárgyat a csíkszeredai Kedves Péter hangszer-restaurátor javítja, hangolja. Elmondta, az 1885-ös bécsi zongorának értéke, ha a régiséget tekinti elsôdlegesnek, és figyelembe véve, hogy funkcionális, a lélek szépítését szolgálja ma is, felbecsülhetetlen, viszont a piaci értéke nem az, ami volt korábban. A pénteki hangversenyre készen lesz a zongorista-zongorajavító a munkával. A szarvasbôr kalapácsos, elefántcsont billentyűborítós zongora tiszta környezetben nôtt fenyôfából készült, hangja ettôl is csodálatos, tudtuk meg Kedves Pétertôl.
           A hangverseny teljesen ingyenes. E rendezvény támogatója a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet, a Sepsiszentgyörgyi Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központ és a Szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ.
           * * *
           Könyvbemutatóra és vitafórumra kerül sor hétfôn, május 26-án este 7 órától. Meghívott dr. Gecse Géza, az ELTE tanára, a Magyar Rádió munkatársa, a Határok nélkül című rovat műsorvezetôje. Gecse Géza tavaly megjelent könyvének bemutatójára kerül sor, melynek címe Bizánctól Bizáncig, és amelyben a XIX. században született orosz nagyhatalmi ideológia, a pánszlávizmus történetét tárja fel.
           A Szovjetunió 1991-es felbomlása óta eltelt jó másfél évtized bebizonyította, hogy a pánszlávizmus mellett a szovjet birodalmi tudat, illetve a liberalizmus mellett az eddig jórészt Oroszországban ismeretlen eurázsiai gondolat is nagyban befolyásolja a Jelcin- és Putyin-korszak orosz emberének gondolkodását. Jelen kiadás tehát már a rendszerváltás óta eltelt idôszakot is feldolgozza, és Oroszország birodalommá alakulásának idejétôl, vagyis Rettegett Iván korától Putyin mandátumáig tekinti át az orosz állam, az orosz birodalmi gondolkodás fejlôdésének történetét, illetve ennek egyik fô ismérvét, a birodalmi szándék tagadását – olvashatjuk a könyv ajánlójában.
           A rendhagyónak számító könyvbemutatón jelen lesz Kolozsvárról dr. Wolf Rudolf és dr. Jakab Antal történész. A könyvbemutatót követôen vitaestre kerül sor, melyre minden érdeklôdôt várnak.
           * * *
           Ásványok, kôzetek, bányavirágok címmel nyitják meg dr. Jakab Gyula geológus földtani kiállítását. Dr. Jakab Gyula magángyűjteményének biztonságba kerülését is jelenti az alapkiállítás, mely így méltó helyet kap. Az újfajta tálalásban „felszolgált” ásványok, kôzetek, bányavirágok kiállításának megnyitójára május 27-én, kedden délután 5 órától kerül sor, megnyitja Emil Constantinescu geológus, volt államelnök. Az alapkiállítás egyedülálló, egyrészt, mert magángyűjteményre alapszik, másrészt pedig változatosságában, mennyiségében kevés más múzeumban található ilyen méretű és jellegű kiállítás. Ez alkalommal adják át a 2007-es év Tarisznyás-díját. A kiállítást követôen, 7 órától találkozóra, beszélgetésre kerül sor a volt államfôvel, Emil Constantinescuval.
Baricz-Tamás Imola

II. Teológiai Napok
Programtervezet


           2008. május 29., csütörtök
           Gépgyártó Iskolaközpont díszterme
           14.00 A kolozsvári Római Katolikus Hittudományi Kar bemutatkozása –
           bemutatja: dr. Nóda Mózes dékán
           15.00 Tudományos Konferencia
           Részeg Ildikó, a Gépgyártó Iskolaközpont igazgatója – megnyitó,
           Ft. Baróti Sándor László plébános-tanár: A qumráni tekercsek,
           dr. Dombay István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense:
           Az erdélyi vallási turizmus,
           dr. Nóda Mózes dékán, a Babes-Bolyai Tudományegyetem elôadótanára:
           A zsidó liturgia,
           dr. Zamfir Korinna, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa:
           Aktuálisak még a teremtéstörténetek?
          
           18.00 Egyházi kulturális értékeink, Gépgyártó Iskolaközpont díszterme:
           Fazakas Gizella: Moldvai csángó egyházi énekek,
           A teológiai osztályok kórusának elôadása, vezényel Bocskay Csilla.
           2008. május 30., péntek
           Gépgyártó Iskolaközpont díszterme
           15.00 Szentírás-ismereti diákkonferencia:
           Polgár Helga: A teremtéstörténetek;
           Kinda Lehel: A teremtés és az evolúció;
           Kovács József: Mózes személye az Szentírásban;
           Ferencz Emese: Szent Jeromos, a Biblia-fordító;
           Boros Mária: Meghívás a prófétai könyvekben;
           Kercsó Katalin: Az evolucionizmus és a Szentírás összeegyeztethetôsége;
           László Tímea: A Messiásra vonatkozó jövendölések beteljesülése;
           Simon Beáta: Jeruzsálem a prófétai könyvekben;
           András Hunor: A próféták meghívása;
           A legjobb dolgozat és elôadás díjazása;
           Ft. Portik-Hegyi Kelemen fôesperes-plébános, c. kanonok:
           A Teológiai Napok munkálatainak bezárása.
           18.00 Szentmise a Szent Miklós plébániatemplomban
           19.00 Ünnepi orgonakoncert, elôadóművész: Benedek Tibor Magor, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Zenepedagógiai Karának IV. éves hallgatója, helyszín a római katolikus templom.
           Szervezôk: Gépgyártó Iskolaközpont, Gyergyói Római Katolikus Teológiai Oktatás, Szent Miklós Plébánia.

Magyar könyveket olcsóbban. Rendeljen az interneten, fizessen készpénzben!
Bookline.ro: Nem kell többet sorba állni

           Otthonról kényelmesen, olcsón megrendelt és házhoz szállított olvasnivaló: a Bookline.ro-val az erdélyiek számára véget ért a kölcsönkért és a határon keresztül átjuttatott könyvek idôszaka.
           „Egy kis európai feeling, végre. Holnap megyek, sorba állok valahol, nehogy elhatalmasodjon rajtam a kellemes érzés” – vélekedik Jakab-Benke Nándor (Nándika) az egyik legrégebbi erdélyi blogíró a Bookline.ro (bookline = könyv-vonal) szolgáltatásáról. „A vicc az, hogy itthonról sohasem tudtam semmit rendelni, [...] s akkor jön egy magyarországi cég minden lacafaca nélkül, és szemtelenül olcsón kihozza a cuccot.”
           Hogy megértsük az internetes naplóíró örömét, tekintsük át mit is nyújt az erdélyi magyarságnak ez az új portál.
           Magyarország legnagyobb online könyváruházának erdélyi oldalán is több mint 100 000 magyar és mintegy 450 000 idegen nyelvű kiadványból lehet válogatni, továbbá számos nagy antikvárium teljes könyvválasztéka szerepel a portálon. A kötetek mellett CD-k, DVD-k, drogéria termékek, játékok és szoftverek egyre bôvülô kínálata is várja az erdélyieket.
           A honlapon regisztrált felhasználók kedvezményes áron juthatnak hozzá kiválasztott könyvükhöz, de ha a kívánt példányból épp nincs raktáron, akkor elôjegyzési lehetôségre is van mód, azaz jelzik emailben, ha a kötet megjelent újból a kínálatban.
           A Bookline.ro alkalmasint személyre szabott kuponkedvezményekkel is kedveskedik, vagyis az eredeti 20%-os kedvezményhez képest még 5, vagy 10%-os bónuszt is biztosítanak. Az már csak hab a tortán, hogy rendszeres, nagy kedvezményeket biztosító kiadói akciókkal is találkozhatnak a vásárlók a honlapon barangolva.
           A fizetés a termékek átvételekor készpénzben (lej), vagy on-line bankkártyával is történhet, a zökkenômentes házhoz szállítást pedig a GLS futárszolgálat biztosítja az ország egész területére, vagyis nem kell órákat ácsorogni a postán sem. Ez a szolgáltatás nagy könnyítést jelent a szórványban is, mert köztudomású, hogy az érintett vidékeken alig vannak magyar kiadványokat árusító boltok.

Városunkért, otthonunkért közösen!

           – Mi a véleménye, milyen polgármesterre van szüksége ma Gyergyószentmiklósnak?
           – Gyergyószentmiklósnak egy olyan polgármesterre van szüksége, aki nem ígérget, hanem cselekedni fog, tenni a közösségéért. Egy olyan emberre, akinek van, lesz mersze kalapolni, kilincselni, s a hét napjait, a munkaprogramját úgy beosztani, hogy jusson elégséges idô a fôvárossal, megyével való állandó kapcsolattartásra, kapcsolatépítésre a pénzszerzés érdekében.
           – Milyen lenne ön?
           – Mindenképpen közvetlen, munkabíró, jó szervezô és kétségkívül embertárs-barát. Kétségkívül nálam a fehér az fehér, a fekete meg fekete, mindig az emberek szemébe mondom el a véleményemet, és elítélem a gerinctelenséget.
           – Min változtatna az eddigi városvezetést tekintve alapul?
           – A cselekvô polgármesternek semmiképp nem a hivatali irodája kell legyen az a hely, ahonnan csak protokoll-tárgyalásokra, ünnepségek alkalmával mozdul ki, hogy betöltse a díszvendég szerepét, hanem a várossal együtt kell élni, dolgozni, a gondokat ott megismerni, ahol ezek felütik a fejüket, a helyszínen orvosolni azokat. A polgármesteri hivatalban mindenképpen meg kell oldani az osztályok közötti átjárhatóságot, a tevékenységük, felelôs munkájuk átláthatóságát. Elsôsorban munkatársi kapcsolatot kell teremteni, az más kérdés, hogy a városháza küszöbén túl attól még barátok is lehetünk.
           – A felvetôdô problémák megoldására, a tanácstestületen kívül, kinek a támogatására számít?
           – Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nagyon széles az a kör, amellyel barátságban, szakmai viszonyban vagyok, emberi kapcsolatokat ápolok. Ez a kör nem csak széles, színes is, abban az értelemben, hogy az élet majd minden szakterületébôl vannak benne kiválóságok. Föltétlenül szólnom kell itt arról is, hogy az esetleges népszerűtlen, ám szükségszerű döntéseink alkalmával természetesen a lakosság, a közösségünk támogatására számítok. Az eddigi életem során mindig egy segítôkész ember voltam, számomra csak természetes, hogy ezeknek az embereknek a segítségére is számíthatok.
           – Ha ön kerül ki gyôztesként, milyen viszonyt alakítana ki a pártok illetve a független képviselôkkel?
           – Számomra nem léteznek pártok, politikai színek, számomra gyergyószentmiklósi lakosok, helyi emberek léteznek, akiknek érdekeik vannak, és természetesen van számomra 17 jóhiszemű tanácsos, akik mindannyiunk érdekeit kell képviseljék.
           – Programjának, melyek a legfontosabb pontjai?
           – A programom minden egyes pontját lényegesnek tartom, én nem állítok fel fontossági sorrendet. Ha össze kellene foglalni erre a kérdésre a választ, akkor abból indulok ki, hogy Gyergyószentmiklósnak vissza kell nyernie a városi rangjához illô levegôjét, a körülményeket, a feltételeket, a közhangulatot. A múltjához, rangjához illô városteremtéshez pedig elengedhetetlen, hogy az átfogó programom valamely pontját is mellôzném a fontossági skáláról, de hadd legyen a két sarokkô a csatornarendszer kiépítése és a közforgalom átszervezése.
           – Mivel kezdené a munkát?
           – Munkakezdés? Az elsô adódó alkalommal, helyesebben a munkakezdés pillanatában tüzetesen átnézem majd az elfogadott költségvetési mutatókat, hogy világosan lássam, tudjam, mibôl kell gazdálkodnom.
           – Hogyan éli meg a családja, hogyan fogadta, hogy ön a polgármesteri székre pályázik?
           – A családom természetesen mindenben mellettem van, támogat, és vállalja a tisztséggel járó nehézségeket, tisztában van azzal, hogy legalább olyan jó polgármester leszek, mint amilyen jó édesapa, férj és családfô vagyok.
(X)

Kedves gyergyói székely testvéreim!

           Semmi kétség, hogy ennek az új, hatalmas vörös hadseregnek Románia elleni támadása fényesen és döntôen sikerül, mert a székelyek hazájukat, a székelyföldet vissza akarták foglalni és harci vágyuk szinte fékezhetetlen volt. Erdély visszafoglalása azonban ebben az esetben egy másik, végzetes szerencsétlenséget zúdított volna hazánkra és Európára, a kommunizmust. Ezt könnyű elképzelni. A gyôzelmes magyar kommunizmust követi Románia összeomlása és könnyű bolsevizálása, hiszen tudjuk, hogy a bojárellenes hangulat Romániában igen erôs volt és a Dnyeszter mentén már ott állottak az orosz bolsevisták. Ha ezekkel Kun Béla kezet foghat, Erdélyt egész Magyarországgal a Szovjethez csatolhatja. Kun Béla hatalmát és befolyását ily gyôzelemmel hihetetlen módon megerôsítheti. Ismert dolog, hogy ezidôben Moszkva ezen ügynökének szeme elôtt a világforradalom terjesztése lebegett és a cél eléréséhez a talaj körülöttünk általában nagyon kedvezô volt. Itáliában a munkásság többféle veszedelmes sztrájkokat rendezett. Németországban véres spartakus-harcok folytak. Ausztria féligmeddig bolsevista volt. Lengyelországban eredményesen működött a bolsevista propaganda. Angliában is voltak veszedelmes nagy sztrájkok. Így Kun Béla hatalomban gyarapodva, megerôsödve, még ma is kezében tarthatná Magyarország kormányát és ennek következményeként Közép-Európa, de talán egész Európa bolsevista lenne…
           Amint azt több ízben elmondtam, a határon túli magyar szervezetek összefogásával és mindenkori magyar kormányzat hathatós támogatásával jelentôsen felgyorsulhat az önrendelkezési folyamat a Kárpát-medencében. Az erdélyi magyarság számára a háromszintű autonómia, ezen belül Székelyföld számára a területi autonómia megszerzése a fennmaradás és gyarapodás záloga, enélkül közösségünk kiszolgáltatott marad a bukaresti politikai széljárásnak. Ennek képviseletére szövetkeztünk az EP-választások során és támogatásotoknak köszönhetôen a Kárpát-medence magyarságának önrendelkezési törekvéseit, kiemelten a Székelyföld területi autonómia-igényét jeleníthetem meg munkám során az Európai Parlamentben. Bizalmatokat, támogatásotokat ezúton is ismételten megköszönöm.
           Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökeként természetes, hogy a romániai helyhatósági választásokon azokat a jelölteket támogatom, akik a magyar közösség önrendelkezési jogai mellett állnak ki. Elsôrendű érdekünk, hogy minél több, a magyar autonómia ügye mellett elkötelezett személy jusson önkormányzati tisztségbe.
           A Magyar Polgári Párt gyergyószentmiklósi szervezetének tagjai mindvégig a székelység önrendelkezésének, Székelyföld területi autonómiájának megbízható elômozdítói, tevékeny fölkarolói voltak, ezért természetesen támogatom a párt mind gyergyószéki, mind Gyergyószentmiklós városi szervezeteit azon igyekezetükben, hogy jelöltjeiket minél nagyobb számban bejuttassák a helyi önkormányzatokba.
           Egyéb közösségi elfoglaltságaim miatt nem állt módomban, hogy jelenlétemmel is megerôsítsem támogatásomat a Polgári Párt székelyudvarhelyi kampánynyitó gyűlésén, és bár szeretném, nem lehetek jelen személyesen minden hasonló települési rendezvényen, ahová elvárnak. Ezért ezúton biztosítom teljes támogatásomról a Magyar Polgári Párt mind gyergyószéki, mind gyergyószentmiklósi szervezeteinek azon erôfeszítéseit, hogy sikeresek legyenek a június elsejei helyhatósági választásokon.
           Az EP-választásokhoz hasonló szép reményében küldöm üdvözletem barátsággal és szeretettel
Tôkés László Püspök, EP-képviselô


                     Sport

Jégkorong
Borsos a Progymhoz szerzôdött!

           Május 19-én, hétfôn játékosi szerzôdést kötött a Gyergyószentmiklósi Progym jégkorongcsapatával a gyergyócsomafalvi származású Borsos Attila, aki 1995 óta a magyar bajnokságban szereplô Dunaújvárosi Acélbikák játékosa volt. A dunaújvárosi csapattal többszörös magyar bajnok és kupagyôztes jégkorongozó 1973. január 6-án született Gyergyószentmiklóson. A 173 cm magas és 83 kg-os testsúlyú, nagy játéktapasztalattal rendelkezô játékos az elmúlt években balszélsôként szerepelt a magyar bajnokságban, illetve a magyar és a nemzetközi kupamérkôzéseken. Borsos Attila jobbkezes és a statisztikák szerint legalább 100 alkalommal szerepelt a román válogatottban. Tagja volt az idén Csíkszeredában megrendezett divízió II-es világbajnokság A-csoportjában elsô helyen végzett és magasabb értékcsoportba jutott román válogatottnak is. Az áprilisban lezajlott csíkszeredai világbajnokságon 9 gólt ütött, és ezzel a világbajnoki csoport gólkirálya lett.
           Borsos Attilát kevéssel a szerzôdéskötés után szólaltattuk meg.
           – Mennyi ideig szól a szerzôdésed?
           – Egyelôre egy évig érvényes a megállapodás, azután majd tárgyalunk a hogyan továbbról.
           – Miért döntöttél úgy, hogy a Progymban folytatod pályafutásodat?
           – Elég nehéz döntés volt. Elsôsorban azért döntöttem így, mert Dunaújvárosban lejárt a szerzôdésem. Hosszadalmas tárgyalásokat folytattam az ottani vezetôkkel a további együttműködésrôl, de sokkal kevesebb fizetést ígértek, mint az elmúlt idényben. Nem emelték tehát a fizetést, ahogy szokták jó teljesítmény esetén, hanem inkább kevesebbet ajánlottak. Úgy gondolják a dunaújvárosi klubnál, hogy inkább a fiatalabb játékosokba fektetnek több pénzt.
           – Mennyi idô után játszol ismét a román bajnokságban?
           – Tizenhárom évet jégkorongoztam Dunaújvárosban, azelôtt Jászberényben is játszottam. Remélem, nem tévedek, de úgy emlékszem, hogy az 1991/1992-es bajnoki idényben szerepeltem utoljára a román bajnokságban, amikor Csíkszeredában, a Sportklubnál hokiztam.
           – Milyen információid vannak a gyergyói csapatról?
           – Mindig követtem az itteni történéseket, fôleg a világhálón. A játékosok közül egyeseket már rég ismerek. A fiatalabbakat csak látásból, de majd csak összeismerkedünk. Végül is nem idegen helyre jövök.
           – Csatárként folytatod?
           – Igen. Támadóként, csatárként számítanak rám a gyergyói csapatnál.
           – Ismered Dusan Kapusta edzôt…
           – Igen, hisz Dunaújvárosban három évet volt edzôm. Nyertünk az irányításával magyar bajnokságot. Kapusta abban az idôben magyar szövetségi kapitányként is dolgozott.
           – Milyen érzés újra itthon lenni, ôsztôl itt játszani?
           – Mindenképp jó érzés, csak messze van, messze lesz a család. A feleségem nemrég kezdett újra dolgozni. A kislányom bölcsibe jár.
           – Mit vár tôled Dusan Kapusta a Progymnál?
           – Azokat az elvárásokat, amelyeket Dunaújvárosban és a válogatottban is teljesítettem, szeretnék, ha itt is folytatnám. Elsôsorban a góllövésrôl és a gólpasszolásról van szó. Ezenkívül segíteni kell a csapatot mindenben, amiben lehet.
           – A válogatottban folytatod?
           – Persze. Most úgy nézek ki, mint aki abba kéne hagyja? (Nevetve mondja – szerk. megj.) Amikor az ember eléri, mondjuk, a 35 éves kort, akkor azt hiszik, hogy abba kell hagyja. Ha megnézzük viszont az észak-amerikai profi bajnokságot, az NHL-t, akkor rájövünk, hogy ott nem ritka jelenség a 39–40 éves játékosok szereplése. Az elmúlt két évben Dunaújvárosban is elég sok gólt lôttek az idôsebb játékosok, s ezért is nem értettem, hogy mi ez a hirtelen fiatalítás, illetve a befektetés a fiatalokba.
           – Nem jelent visszalépést számodra, hogy a Progymban folytatod pályafutásodat?
           – Szerintem nem visszalépés ez a megállapodás. Számomra mindez egy újabb kihívást jelent. Rajtam nagyobb lesz a teher, a felelôsség, mert azért is jövök, hogy jobb legyen a gyergyói jégkorongcsapat.

Fogathajtás
Elkezdôdött az országos bajnokság

           A Sepsiszentgyörgyhöz közeli Sepsiszentkirályon rendezték meg a 2008-as évi kettes fogathajtó országos bajnokság elsô fordulóját. A május 16–18. közötti idôszakban lezajlott versenyre összesen tizenöt fogat nevezett be. Versenyen kívül a 14 éves alsószombatfalvi Csoma András indult. Ezenkívül rajthoz állt egy pónifogat – lovak: Csikasz (négyéves), Suhanc (ötéves) – két hajtóval: Bajkó Kriszta (8 éves) és Bajkó Gellért (14 éves).
           A Bajkó testvérek édesapjukkal érkeztek. Az édesapa, Bajkó Tibor a felnôtteknél állt rajthoz. Az elsô nap, május 16-án, pénteken a díjhatásra került sor. Ezen a versenyen jól szerepeltek a tavalyi bajnokság dobogósai. A díjhajtás rangsorában (élmezôny): 1. Pál Attila (Gyergyóalfalvi Hipogrif) 48,64 pont, 2. Rákóczi Gergô (Drosera) 49,02 pont, 3. Bodó Zoltán (Lipicai) 58,50 pont, 4. Bajkó Tibor (Gyergyószentmiklósi Krigel) 61, 18 pont, 5. Kádár Barna (Ugron SK) 62,98 pont, 6. Ivácson Róbert (Gyergyószentmiklósi Aranypatkós) 65,15 pont. Az Aranypatkós színeiben versenyzô Besenyei József 10., Pál Tibor (Hipogrif) 11., Romfeld Zsolt (Aranypatkós) 12., míg Orosz László (Aranypatkós) a 13. helyen fejezte be az elsô napi versenyt. A póni kategóriában: 1. Bajkó Gellért 86,27 pont, 2. Bajkó Kriszta 87,68 pont. A hírek szerint Kriszta kapta a Háromszék napilap Hétfôi Sport mellékletének különdíját, egy csokor virágot, mint a megmérettetés egyetlen nôi tagja és a verseny legfiatalabb versenyzôje.
           Május 17-én, szombaton rendezték a maratonhajtást, amely már kimondottan kemény verseny volt. Szokás szerint ez a verseny alaposan próbára teszi a lovak erôállapotát és állóképességét. A megmérettetésen a legjobbnak a tavalyi bajnok, Rákóczi Gergô (Drosera – Nagykároly) bizonyult 63,79 ponttal, 2. Bajkó Tibor 67,94 pont (Krigel), 3. Pál Attila (Hipogrif) 69,90 pont, 4. Bodó Zoltán (Lipicai) 69,94 pont, 5. Ivácson Róbert (Aranypatkós) 74,65 pont, 6. Kádár Barna (Ugron SK) 75,98 pont. Bajkó Gellért 73,67 pontot teljesített.
           A május 18-án, vasárnap megrendezett akadályhajtásban a gyergyóalfalvi Pál Attila bizonyult a legjobbnak, hisz a megadott idôn belül csupán 6 hibapontot gyűjtött. Az akadályhajtás rangsorában: 2. Ivácson Róbert (Aranypatkós) 6 hibapont (0,5 hibapont az idô túllépésért), 3. Bartha Róbert (Lipicai) 9 hibapont (1,5), 4. Bajkó Tibor (Krigel) 12 hibapont (0), 5. Bodó Zoltán (Lipicai) 12 hibapont (0), 6. Besenyei József (Aranypatkós) 9 hibapont (6), … 8. Romfeld Zsolt (Aranypatkós), 10. Pál Tibor (Hipogrif), 15. Orosz László (Aranypatkós).
           Az országos bajnokság rangsorának élmezônye, illetve a gyergyói hajtók helyezései az elsô forduló után: 1. Pál Attila (Hipogrif) 124,54 pont, 2. Rákóczi Gergô (Drosera – Nagykároly) 134,31 pont, 3. Bodó Zoltán (Lipicai) 140,44 pont, 4. Bajkó Tibor (Krigel) 141,42 pont, 5. Ivácson Róbert (Aranypatkós) 146,30 pont, 6. Kádár Barna (Ugron SK) 165,46 pont, … 10. Orosz László (Aranypatkós) 202,83 pont, 11. Besenyei József (Aranypatkós) 206,23 pont, 14. Romfeld Zsolt (Aranypatkós) 312,06 pont.
           Amint az látható, nagyon jól kezdte az idei küzdelemsorozatot a korábbi háromszoros országos bajnok (2004, 2005, 2006) Pál Attila, hisz már az elsô forduló után az összetett rangsor élére állt.
           A bajnokság következô – sorrendben második – fordulóját a június 6–8. közötti idôszakban rendezik a Beszterce megyei Bethlen városában.

Labdarúgás/ Gyermekek
Elite a Hagi-kupán

           A május 9–11. közötti idôszakban Brassóban rendezték meg az idén indult Hagi-kupa zónadöntôjét. A megyei szakaszok gyôztesei által játszott zónadöntôn az Ábrahám Andor edzô által felkészített Gyergyói Elite 10–13 éves játékosokból álló csapata is részt vett. A brassói zónadöntôn 6 megye – Brassó, Kovászna, Hargita, Szeben, Fehér és Maros – korosztályos csapatai mérkôztek. A Hargita megyét képviselô Gyergyói Elite csapata Szeben és Kovászna megye együtteseivel került egy csoportba. A csoporton belüli eredmények: Gyergyói Elite – Sepsiszentgyörgyi ISK 5–2 és Gyergyói Elite – Szeben 3–5. A csoport rangsorában: 1. Szeben, 2. Hargita – Gyergyói Elite, 3. Kovászna. A csoportokból az elsô két-két helyezett bekerült az elôdöntôbe. Az elôdöntô gyergyói vonatkozású eredménye: Maros megye – Gyergyói Elite 7–0. A gyôztesek a döntôben, a vesztesek a kisdöntôben léphettek ez után pályára. A kisdöntôben jegyzett eredmény: Gyergyói Elite – Szeben 1–4. A döntôben: Maros megye – Fehér megye 3–0.
           Ábrahám Andor, a Gyergyói Elite edzôje: Kitűnô volt a szervezés. Nagyon jó volt a pálya, az elszállásolás, az ellátás. A tornán jelen volt a labdarúgóként világhírnévre szert tett Gheorghe Hagi (a fotón középen), a román válogatott egykori csapatkapitánya, aki az összes brassói mérkôzést végignézte. A gyergyói gyerekek külön dicséretet kaptak Hagitól, aki az edzôkkel is elbeszélgetett. Kérdezte tôlem is, hogy milyen lehetôségeink vannak a labdarúgás terén, de sajnos sok jót nem tudtam mondani a gyergyói helyzetet illetôen. A gyerekek ajándékot (DVD) és oklevelet vehettek át az egykori sztárjátékostól. Hagi a csapatok edzôivel közösen a brassói torna legjobb játékosának kijelölési folyamatában is szerepet vállalt. Örvendetes, hogy ebben a rangsorban a harmadik legjobbnak a gyergyói Fodor Tamás bizonyult. A kisdöntôt illetôen elmondhatom, hogy játékban jobbak voltunk mint a szebeniek. Viszont
           az a helyzet, hogy kevesen voltunk, nem volt cserelehetôségünk, mert a következô korosztályt két évvel kisebbek alkotják. Jövôre külön országos szintű bajnokság beindítását tervezik, amelyet szintén a Hagi név fémjelezne. Az országos döntôre Hagi meg szeretné hívni azon külföldi klubok korosztályos csapatait, ahol ô is játszott labdarúgóként. A spanyol Real Madridról és Barcelonáról, az olasz Bresciáról és a török Galatasarayról van szó. Még el kell mondjam, hogy a brassói torna két legjobb játékosa, egy hónapon keresztül, a portugál Benficánál vehet részt felkészülésen. Természetesen a romániai élvonalba visszakerült brassói felnôttcsapat bajnoki mérkôzését is megtekintettük. A mérkôzés után a gyermekek találkozhattak Ilyés Róberttel, az Elite SK tiszteletbeli elnökével. Az Elite csapata megnyerte a korosztályos megyei bajnokságot, évek óta a legjobbak vagyunk Hargita megyében, és ezen a héten a Bákóban zajló zónadöntôn veszünk részt.
           A Hagi-kupa brassói zónadöntôjén az Elite csapatát a következô kislabdarúgók alkották: Kis Zalán, Paltán Roland, Nagy Csongor, Nagy Gergô, Simó Csaba, Portik László, László István, Bencze Attila, Baricz Zsolt, Czimbalmas Zalán, Fodor Tamás, Kémenes Zsolt, Kósa Áron és Ráduly Barna.
           Ábrahám Andor edzô és a csapat játékosai ezúton is köszönetet mondanak a támogatóknak: Kolumbán Árpád, Bencze Attila, Nagy Sándor, Portik László, Lukácsffy László, Paltán Tibor, Gáspár Ernô és Tôkés Lajos.
           Amint azt megtudtuk, a nyári vakációban, június 16-tól, Ábrahám Andor edzô irányításával, Játékos Fociiskola néven a legkisebb korosztályoknak (5–7 évesek) lesznek edzések. A tervezett gyakorlásokra hétfôn, szerdán és pénteken 10 órai kezdettel kerül sor. További információkat Ábrahám Andor edzôtôl a 0740/108.827-es telefonszámon lehet kérni.

Labdarúgás
Kikapott a Jövô Vaslábon

           Május 14-én, szerdán rendeztek a IV. Liga Hargita megyei csoportjában korábban elnapolt mérkôzést. A találkozó végeredménye: Csíkszeredai ISK Start 2000 – Csicsó 4–3 (2–2). Gólszerzôk: Homos Paul (28. és 84.), Csedô Zsolt (35. és 68.), illetve Részegh Elôd (31.), Bodor Lóránt (33.) és György Csaba (86.). További elmaradt mérkôzések eredményei: Csicsó – Tölgyes 4–3 és Alsósófalva – Székelyszentmihály 3–0. A Nyugati-Csoport végsô rangsorában (a csapatok 24–24 mérkôzést játszottak): 1. Szentegyháza 55 pont, 2. Parajd 46 pont, 3. Farcád 33 pont, 4. Udvarhelyi Roseal* 27 pont, 5. Alsósófalva 22 pont, 6. Keresztúr 21 pont, 7. Székelyszentmihály 19 pont. *A Roseal csapata 13 ponttal büntetve.
           A IV. Liga Hargita megyei bajnokság döntôjének elsô mérkôzését május 17-én, szombaton rendezték Szentegyházán. A helyi Vasas a Keleti-Csoport gyôztesével, a balánbányai – Csíkszeredai ASA csapatával mérkôzött. A hírek szerint a mérkôzés nem volt magas színvonalú, s a találkozón egyetlen gól született. A mérkôzés végeredménye: Szentegyházi Vasas – Balánbányai Csíkszeredai ASA 0–1 (0–0). Gólszerzô: Drian Mirel (89.). Játékvezetôk: Fodor J. – Szakáli B., Jenei Cs. A két csapat a következô összeállításban játszott: Vasas: Tordai – Bencze (46., Ladó), Mezei, Bálint, Nagy, Lôrincz I., Trinfuj, Lôrincz Gy. (50. Máthé), Knobloch, Mag, Gergely. ASA: Dospinescu – Boldizsár, Stan (80., Munteanu), Sion D., Mitocaru, Vânău, Sion C., Mihăila, Drian (90., Antonescu), Obrijan (88., Rusu), Pinghireac. A visszavágót május 24-én, szombaton rendezik Balánbányán. A mérkôzés kezdési idôpontja: 12.00 óra.
           * Múlt héten rendezték a Románia-kupa (2008/2009-es kiírás) megyei szakaszának nyolcaddöntôit. Eredmények: Szentdomokos – Tusnádi Piliske 2–0 (1–0). Gólszerzôk: Kalamár József (24. és 68.). Vaslábi Maros – Gyergyószentmiklósi Jövô 4–2 (1–1). Gólszerzôk: Barb Viorel (78. és 89.), Glodan Daniel (4.), Baban Eugen (88.), illetve Bakos Csaba (31.) és Ţepeş Andrei (90.). Csíkszentgyörgy – Csíkszentmihály 0–4 (0–1). Gólszerzôk: Miklós Csongor (12.), Molnár Zsolt (55.), Tó-dor Tibor (77.), Magirescu Emil (88.). Udvarhelyi Sporting – Udvarhelyi Roseal 3–2 (2–1). Gólszerzôk: Gagiu Zsolt (19. és 37.), Balázs Ferenc (50.), illetve Bálint Róbert (38.) és Vatamaniuc Alexandru (63.). Székelyszentlélek – Székelyszentmihály 0–3 (játék nélkül, mert a házigazdák nem jelentek meg). Ócfalva – Székelykeresztúr 0–4 (0–3). Gólszerzôk: Dézsi Csaba (5. és 85.), Török Szilárd (29.) és Kovács Zsolt (41.). Korábbi mérkôzéseken: Farcád – Szentegyháza 0–5 és Csíkszentmárton – Balánbánya 0–3 (játék nélkül).
           * A Hargita megyei teremlabdarúgó-bajnokságban legutóbb a következô eredmények születtek: Udvarhelyi Gimi – UH 7–3 és Székelykeresztúr – Csíki Siculum 13–3. A rangsorban: 1. Keresztúr 15 pont, 2. Udvarhelyi Infopress 14 pont, 3. Udvarhelyi Gimi 13 pont, 4. UH 7 pont, 5. Csíki Siculum 0 pont.
           * A megyei ifjúsági bajnokságok legutóbbi eredményei: A-csoport: Csíki ISK – Szentegyháza 3–0, Csicsó – Csíkszentmihály 2–1, Farcád – Zetelaka 0–3. Az ifjúsági A-csoport rangsorában: 1. Csíki ISK 36 pont, 2. Zetelaka 25 pont, 3. Csicsó 16 pont, 4. Farcád 14 pont, 5. Szentegyháza 12 pont, 6. Csíkszentmihály 9 pont. (Megjegyzés: az ifjúsági bajnokságokban a gyôzelemért 4 pont jár). Az ifjúsági F-csoportban legutóbb a következô eredmények születtek: Balánbánya – Maroshévíz 1–7, Maroshévíz – Udvarhelyi ISK 6–5, Balánbánya – Udvarhelyi ISK 2–4.

Jégkorong/ Világbajnokság
Oroszország a világbajnok!

           Május 14-én, szerdán rendezték a kanadai elitcsoportos felnôtt- jégkorong-világbajnokság negyeddöntôjének mérkôzéseit. Az egyenes kieséses rendszerben lezajlott mérkôzéseken: Csehország – Svédország 2–3 (0–0, 1–1, 1–1, 0–1) – hosszabbítás után. Gólszerzôk: Rolinek (31.), Vrbata (53. büntetôbôl), illetve Hornqvist (28.), Nilsson (57.), Weindhandl (64.). Büntetôpercek: 31–31. Norvégia – Kanada 2–8 (1–2, 1–3, 0–3). Gólszerzôk: Ask (8.), Olimb (26.), illetve Heatley (1.), Getzlaf (12.), Toews (30.), Roy (35., 37., 52.), Nash (45., 51.). Büntetôpercek: 18–22.
           Oroszország – Svájc 6–0 (3–0, 3–0, 0–0). Gólszerzôk: Szjomin (2.), Afinogenov (3., 27.), Zaripov (7.), Fjodorov (22.), Ovecskin (39.). Büntetôpercek: 29–14. Egyesült Államok – Finnország 2–3 (0–1, 0–1, 2–0, 0–1) – hoszszabítás után. Gólszerzôk: Kessel (56.), Stafford (57.), illetve Ruutu (11.), Niskala (26.), Lepisto (64.). Büntetôpercek: 10–8.
           A negyeddöntô gyôztesei bekerültek az elôdöntôbe. A május 16-án, pénteken megrendezett elôdöntô mérkôzéseken a következô eredmények születtek: Kanada – Svédország 5–4 (1–1, 4–2, 0–1). Gólszerzôk: Heatley, Getzlaf, Mayers, Nash és Green, illetve Stralman 2, Wallin és Warg.
           Oroszország – Finnország 4–0 (1–0, 1–0, 2–0). Gólszerzôk: Sz. Fjodorov, Zaripov, Morozov és Szusinszkij. Az oroszok ezzel a gyôzelmükkel tulajdonképpen a tavalyi világbajnokságon, hazai közönség elôtt, elszenvedett vereségért vágtak vissza a finneknek. A másik elôdöntôben, akárcsak tavaly, Kanada nagy csatában gyôzte le a svéd válogatottat.
           Május 17-én, szombaton az elôdöntôk vesztesei mérkôztek a világbajnoki bronzéremét, az elôdöntôk gyôztesei a másnapi döntôben léptek pályára. A múlt szombati bronzmérkôzés végeredménye: Finnország – Svédország 4–0 (2–0, 0–0, 2–0). Gólszerzôk: Pihlstrüm 2, Niskala és Mikko Koivu.
           A kanadai világbajnokság döntôjét május 18-án, vasárnap a kanadai és az orosz válogatott vívta. A mérkôzés elôtt a házigazda kanadai válogatott tűnt esélyesebbnek. Az oroszok az elmúlt egy-két évben – a világbajnokságokon – fontos gyôzelmeket tudhattak magukénak, s nem lebecsülendô ellenfélként jutottak a döntôbe. Mindkét oldalon igazi sztárjékosok léptek jégre. A színvonalas világbajnoki döntô végeredménye: Oroszország – Kanada 5–4 (1–3, 1–1, 2–0, 1–0) – hoszszabbítás után. Gólszerzôk: Szjomin (2., 22.), Tyerescsenko (49.), Kovalcsuk (55., 63.), illetve Burns (4., 15.), Kunitz (10.) és Heatley (30.).
           A vb egyéni díjazottjai. Legjobb kapus: Jevgenyij Nabokov (orosz); legjobb hátvéd: Brent Burns (kanadai); legjobb csatár: Dany Heatley (kanadai). A világbajnokság legértékesebb játékosa: Dany Heatley (kanadai).
           A kanadai vb álomcsapata: Nabokov (orosz) – Mike Green (kanadai), Tomas Kaberle (cseh) – Dany Heatley (kanadai), Alekszandr Ovecskin (orosz), Rick Nash (kanadai).

Tömegsport
Mindannyiunk egészségére

           Május 17-én, szombaton rendezték Csíkszeredában a Mindannyiunk Egészségére elnevezésű hagyományos utcai futóversenyt. A Megyei Sportigazgatóság és a Megyei Szabadidô Sportegylet által megrendezett versenyen két különbözô távon (6, illetve 3 km) zajlott. A 6 km-es össztávú versenyen 238-an álltak rajthoz, ebbôl 152 fiú és 86 lány. A rajt a Vákár Lajos Műjégpálya mögötti téren volt, a benevezettek a Jégpálya utcán és a Brassói úton szaladtak el Zsögödig, majd vissza. A maraton egyébként elérte célját, hisz népszerűsítette a tesmozgást, a kocogást és a szervezés is nagyon jó volt. Eredmények (rövidítések: Cs – Csíkszereda, M – Maroshévíz, S – Sepsiszentgyörgy, Gy – Gyergyószentmiklós, H – Gyergyóhodos).
           Nyílt verseny. Férfiak: 1. Péter László (M), 2. Csutak Tamás (S), 3. Lestyán Elôd (Cs). Nôk: 1. Farkas Raluca Maria (M), 2. Tankó Edina (Cs), 3. Szabó Irén (S).
           1998 után születettek. Fiúk: 1. Cozma Silviu (Várhegy), 2. Ababei Iuliu (H), 3. Dávid László (Cs). Lányok: 1. Tankó Edina Mária, 2. Szép Evelin (mindketten Cs), 3. Morar Cristiana Luminita (H).
           1996–97-es korcsoportok. Fiúk: 1. Tankó Levente, 2. Koncsag Tamás, 3. Kristó Norbert (mind Cs). Lányok: 1. Miklós Alíz, 2. Rácz Renáta (mind Cs), 3. Petrut Cosmina (M).
           1994–95-ös korcsoportok. Fiúk: 1. Sára Péter (Gy), 2. Gál Oravetz István (Cs), 3. Bors Huba Ferenc (Csíkszentkirály). Lányok: 1. Búzás Dorotta (Cs), 2. Kinda Lilla (Gy), 3. Bokor Rita Melinda (Gy).
           1992–93-as korcsoportok. Fiúk: 1. Toma Ioan Catalin (H), 2. Bejan Claudiu, 3. Schiopu Doru (mindketten Cs). Lányok: 1. Sára Tímea (Gy), 2. Puiu Kinga, 3. Barta Ágota (mindketten Cs).
           1988–91-es korcsoportok. Fiúk: 1. Lestyán Elôd, 2. Nemes Dénes Zsolt (mindketten Cs), 3. Mezei Lóránt (S). Lányok: 1. Farkas Raluca Maria (M), 2. Tankó Kincsô, 3. Csiszér Tímea (mindketten Cs).
           1978–87-es korcsoportok. Férfiak: 1. Péter László (M), 2. György Szilárd, 3. Szabó József (mindketten Madéfalva). Nôk: 1. Ene Melánia (Cs).
           1968–77-es korcsoportok. Férfiak: 1. Kedves László (Csíkpálfalva), 2. Orbán József, 3. Sárig Csaba (mindketten Cs). Nôk: 1. Tankó Mária, 2. Oláh Olga, 3. Szôcs Gizella (mindhárman Cs).
           1958–67-es korcsoportok. Férfiak: 1. Csutak Tamás (S), 2. Kiss Sándor, 3. Tamás Nagy Jenô (mindketten Cs). Nôk: 1. Szabó Irén (S), 2. Birta Melánia (Cs).
           1948–57-es korcsoportok. Férfiak: 1. Molnár János (Pro Tekerôpatak), 2. Imre István, 3. Kovács István (mindketten Cs). Nôk: 1. Páll Erzsébet (S), 2. Szigeti Éva (Cs).
           1942 elôtt születettek. Férfiak: 1. Szabó József (Csíkszépvíz), 2. Keresztes Gyula (Cs), 3. Bogdán Mircea (Szászsebes, Fehér megye).
           Különdíjak. Legfiatalabb versenyzôk: Szép Amina (Csíkszereda, 2003-ban született) és Ababei Iuliu (Hodos, 2001-ben született). Legidôsebb versenyzôk: Páll Erzsébet (Sepsiszentgyörgy, sz.: 1950) és Popovici Emilian (Nagyszeben, sz.: 1931). A legtávolabbról a szászsebesi Bogdán Mircea érkezett. A legnépesebb családok: Sógor (Csaba, Ákos, Sarolt és Zsolt), illetve Szép (Szép-Oláh Olga, Evelin, Ariena és Amina), akiknek mind a 4–4 tagja lefutotta a távot.

Hegymászás
Megvan a kilencedik nyolcezres!

           A múlt hét végén megszületett a magyar hegymászás történetének kilencedik nyolcezrese. Május 18-án, vasárnap nepáli idô szerint du. 4 és fél öt között Erôss Zsolt felért a Makalu 8463 méter magas csúcsára! Mécs László 8250 méter magaságban döntött a visszafordulás mellett, a sokáig elöl haladó Sterczer Hilda az elôcsúcsig mászott Zsolttal.
           Mindhárman a 7400 méter magasan fekvô III. táborban töltik az éjszakát, hétfôn onnan folytatták az ereszkedést. Kollár Lajos az alaptáborból szintén hétfôn indult fel a magasabban fekvô táborokba, hogy a lebontáson segítsen a többieknek. A táborlánc lebontása után egy kis pihenô után irány a dzsungel és Tumlingtar, Katmandu, majd Budapest.
           (Az expedicíó kapcsolattartója és sajtófônöke: Vincze Szabolcs; forrás: http://www.himalajaexpedicio.hu/index.php).
A sportrovatot szerkeszti: Rokaly Zsolt


                     Horoszkóp
Május 22 – 28.

           KOS (III.21-IV.20.)
           A bizonytalanságot nagyon nehezen viseli, pedig ebbôl bôven kijut erre a hétre. Akaratán kívül furcsa, kavargó események közepébe kerül. Nem érdemes vitatkozni még akkor sem, ha láthatóan Önnek van igaza.
           BIKA (IV.21-V.20)
           A beindított ügyek jól haladnak. Komoly reményeket táplálhat, hogy pénze is lesz belôle. Érzelmei nagyon labilisak, rosszul érinti a magánéleti zűrzavar, a valódi párkapcsolat hiánya. Az egyéjszakás kalandok csak átmeneti enyhülést hozhatnak!
           IKREK (V.21-VI.21.)
           Zűrzavaros helyzet van kialakulóban a munkahelyén. A legjobbnak hitt kollégák sem ôszinték. Nem kizárt, hogy kihagyják egy biztosnak hitt buliból is. Amennyiben ez kiderül, nagyon rosszul fog esni Önnek.
           RÁK (VI.22-VII.22.)
           Gyermeke sose legyen szem vagy fültanúja annak, hogy Ön párjával, élettársával vitatkozik, veszekedik! Gondoljon arra, hogy csemetéjének ezzel komoly traumát okozhat!
           OROSZLÁN (VII.23-VIII.23.)
           Gyakran elveszíti a fejét, ilyenkor magasra szökik vérnyomása. Nem tud mit kezdeni a dugóban, de azokkal sem, akik képtelenek felvenni az Ön tempóját. Itt az ideje, hogy lassítson! Törôdjön többet szeretteivel, családjával!
           SZŰZ (VIII.23-IX.21.)
           Sokat szenved egy nyűgös szerelmi viszony miatt, amit egyelôre nem tud hogyan megoldani. Ne hibáztasson senkit! Amikor ebbe belement, Ön jól tudta, hogy mire számíthat. Szétszórtsága miatt hibázhat, ami állásába is kerülhet.
           MÉRLEG (IX.24-X.23.)
           Okos dolog lenne sort keríteni egy beszélgetésre azzal az emberrel, akivel nem is olyan régen megszakadt minden. Ön okkal feltételezett hamisságot, ô egy idôre eltűnt, de most újra felbukkant.
           SKORPIÓ (X.24-XI.22.)
           Vegyes élményeket hoz ez a hét. Sok függ attól, miként reagál a dolgokra. Baráti köre bôvülni látszik, új arcokkal, új lehetôségekkel találkozik. Lehet, akad közöttük egy-két olyan ember, aki új dimenziókat tár fel Ön elôtt.
           NYILAS (XI.23-XII.22)
           Bár a Nyilas szülött mindig izeg-mozog, ezen a héten több nyugalomra vágyik. Átgondolja életét, a körülötte felmerülô változásokat, majd újratöltôdik pozitív energiával. Kedvesével kölcsönösen tisztelik egymást, de az érzelmi kötôdés mintha kicsit meglazult volna. Nem kell erôltetni semmit!
           BAK (XII.23-I.20.)
           Mozgalmas napok várnak Önre. Tele van lendülettel és energiával, elkezd vásárolni, készülôdni a hétvégére. Alakítson ki egy fontossági sorrendet, és barátait se hanyagolja! Egészség: vigyázzon, a tavaszi napsütés nagyon becsapós!
           VÍZÖNTÔ (I.21-II.19.)
           Munkájában sok kényelmetlenség, műszaki dolgok meghibásodása okozhat bosszúságot és rengeteg kiadást. Úgy érzi, a technika nemhogy megkönnyítené az életét, inkább bonyolítja. Fontos: sose legyen kishitű!
           HALAK (II. 18-III 20.)
           Zárja le régi kapcsolatát azzal a fiúval, vagy lánnyal, aki megkeserítette napjait. Még ha újra fel is bukkanna, és csak a jó oldalát mutatná, akkor se higgyen neki! Kutyából nem lesz szalonna! Pénzügyekben sikerülhet régi álma.



                     ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...ViCcEk...

           A szôke autósnôt megállítja a rendôr:
           – Hölgyem, Ön jelentôsen túllépte a sebességhatárt! Kérem a nevét!
           Mire a szôke mérgesen:
           – Igen?! És akkor engem hogy fognak utána hívni?
           * * *
           A részeg a villanyoszlopot rázza:
           – Engedjenek be!
           Odalép a rendôr, megkérdi:
           – Mit csinál itt, jóember? Be akar menni?
           – Hát persze, de nem engednek be!
           Felnéz a rendôr:
           – Pedig itthon vannak, ég a villany!
           * * *
           Az orvosom asszisztensnôje megkért, hogy fáradjak oda az asztalához, mert szeretné ellenôrizni az adataimat. Mielôtt szólhattam volna, hogy minden nála nyilvántartott, rám vonatkozó információ érvényes, azt kérdezte:
           – Megváltozott a születési dátuma?
           * * *
           Mancika becsenget a barátjához egy szál kombinéban.
           Barát:
           – Mancika! De ilyet! Hogy jut eszébe végigjönni a városon ilyen öltözékben?
           Mancika:
           – Anyukám azt mondta, hogy egy jól nevelt lány nem vetkôzik le a fiú lakásán.
           * * *
           – Mi a hasonlóság az anyós és a földelés között?
           – Az, hogy akkor vagy a legboldogabb, ha legalább két méterre van a föld alatt mindkettô.
           * * *
           Két skót kártyázik az aberdeeni kávéházban. Az egyik elveszít öt pennyt. Sokáig kotorászik a zsebeiben, végül félénken megszólal:
           – Te, McGregor! Nincs nálam pénz.
           – Micsoda? – rivallt rá társa. – Nincs nálad pénz? Pénz nélkül mersz beülni a kávéházba? Hát akkor én most mibôl fizetem ki a fogyasztásomat?
           * * *
           A vezérigazgató aggódik egyik fiatal kollégája miatt, aki délben egy idôre mindig eltűnik szem elôl. Elhatározza, hogy utánajár a rejtélyes eltávozásoknak, és magánnyomozót fogad fel a titok felfedésére.
           A nyomozó annak rendje-módja szerint követi a megfigyelendô személyt, mikor délben elhagyja az épületet. Másnap a vezérigazgató szobájába siet, hogy beszámoljon a tapasztaltakról:
           – Nos, Kovács úr a szokásos módon délben elhagyta az épületet, majd elhajtott a kocsijával a házához. Megebédelt az otthonában, majd szeretkezett a feleségével. Ezután elszívott néhányat a kiváló minôségű cigarettái közül. Végül visszatért a munkába.
           – De hiszen ez pompás! Már valami rossztól féltem...
           – Eeee, uram, megengedi, hogy tegezzem?
           – Hát... Persze, miért is ne?
           – Akkor hadd mondjam el ismét. Kovács úr a szokásos módon délben elhagyta az épületet, majd elhajtott a kocsiddal a házadhoz. Megebédelt az otthonodban, majd szeretkezett a feleségeddel. Ezután elszívott néhányat a kiváló minôségű cigarettáid közül. Végül visszatért a munkába...
           * * *
           Felháborodott autós jelentkezik az autóalkatrész-boltban:
           – Már megbocsásson, uram, de Ön nekem azt mondta, hogy ez az akkumulátor nagyon tartós darab, és az autómba már soha többet nem kell vennem másikat! Aztán még hat hónapot sem bírt ki!
           – Elnézést kérek, nem gondoltam volna, hogy az autója kibír még fél évet...
          
          
          

                       Copyright (c) Kisújság Alapítvány - 2008

            Ezen honlap tartalma (egészében vagy részleteiben) nem
             sokszorosítható vagy publikálható semmilyen formában,
                        a kiadó előzetes beleegyezése nélkül!