A Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ szeptemberi programjai

muvhaz1

Filmzenei délután, Filmtettfeszt – Erdélyi magyar filmszemle


Thurzó Zoltán: Filmzenei délután zongorára – Episode 1.

2020. szeptember 17., csütörtök 19 óra

Gyergyószentmiklós, művelődési ház, színházterem

A zongorára írt komolyzenei alkotásoknak egy része az évtizedek alatt látványosan összevegyíthetővé vált a hollywoodi kasszasikereket elért filmek világában, de olykor a filmekben felcsendülő könnyűzenei alkotások is komoly teret nyertek a komolyzenei koncertpódiumokon.

Ha egy igazi pezsgő filmzenei utazásra vágyik, és még véletlenül sem a grandiózus szimfonikus dalok mélységeibe kalandozna, akkor jöjjön el egy izgalmas délutánra. Vetítéssel egybekötött esemény lesz.

Akik szeretik a látványos filmeket (sci-fi, western, rajzfilm, anime, kaland, háborús, szerelmi, történelmi, akció), és azokat a különleges zenei dallamokat, élményeket, amelyek ezekben a filmekben rejlenek, azoknak igazi csemege lesz ez a rendhagyó zongorakoncert. A koncert anyagai nagy többségben eredetileg is zongorára íródtak.

A zongorakoncerten olyan, világszerte közönségsikernek örvendő vagy díjnyertes filmek betétdalai csendülnek fel, mint a: The Da Vinci Code, The Legend of 1900, The Pianist, Amadeus, Man On Wire, The Painted Veil, Twilight, Forrest Gump, Le fabuleux destin d’Amélie Poulain, Impromptu, Public Enemies, Dunkirk, Prometheus, The Sting, Fifty Shades of Grey, valamint  további filmzenei érdekességek.

Léteznek olyan elképzelések, amelyek teljesen eltörölhetik a zenei kereteket. Ismert melódiák és slágerek úgy fognak felcsendülni, ahogyan még lehet, hogy nem figyelte meg a közönség a mozizás közben. Mindenkit sok szeretettel várnak a koncertre.

A koncerten a gyerekek kedvencein át a jól ismert klasszikusok is elhangzanak majd.

A fülnek igen kellemes, gyönyörű dallamokat tartalmazó filmzenei koncerten vehetnek majd részt.

filmzene

*   *   *

A koncert az Ambrus Éva és Bálint Ákos komolyzenei koncertestek keretén belül lesz megtartva. Az idei évadban bár bérlet nem  lesz, több komolyzenei koncertet próbálnak a szervezők biztosítani a kedves érdeklődőknek, amiknek időpontjait az előadást megelőző hetekben közlik.

Jegyek ára: 15 lej.

Jegyek a művelődési ház előcsarnokában található jegypénztárban válthatók munkanapokon 15 órától 19 óráig, valamint az előadás előtt egy órával.

Elérhetőség: Gyergyószentmiklós, Testvériség sugárút 9 szám, tel./fax: 0266/361.992, 0742/215.503, e-mail: info@gymk.ro, web: www.gymk.ro

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.


Filmtettfeszt – Erdélyi magyar filmszemle: Drakulics elvtárs

2020. szeptember 18., péntek 20 óra

Gyergyószentmiklós, Cuccos Market (volt Rozmaring vendéglő) udvara

Bodzsár Márk új filmje egy izgalmas hibrid, amelyben úgy fér meg egymás mellett a szerzőiség és a zsánerfilmes elemek, mint egy szövetkezeti díszvacsorán a véres hurka és a savanyú uborka.

Drakula újra a magyar vászonra látogat: halhatatlan lévén a Kádár-korszakot is megérte. Kádár Brezsnyev nyomására kénytelen megszerezni az örök életet, ezért épp kapóra jön, hogy Fábián elvtárs (Nagy Zsolt), a kubai forradalmat megjárt potenciális vámpír épp hazalátogat az Egyesült Államokból, hogy egy nagyszabású véradó központot nyisson. A magyar kémelhárítás pedig mit sem sejtve az államfő szándékairól, célkeresztbe veszi a túlságosan liberálisan viselkedő idegent. A korlátolt képességű, de lelkes nyomozó, Kun László (Nagy Ervin) mellett ambiciózus, fiatal barát- és kolléganőjét, Máriát (Walters Lili) állítják rá az ügyre, hogy Fábián elvtárs bizalmába férkőzzön.

A cselekmény gyorsan felrajzolódik, hőseink gyorsan rájönnek a nem öregedő, sötétben mászkáló elvtárs kilétére. Kialakul a szerelmi háromszög, de a cselekmény alakulása korántsem redundáns. Rövid időn belül fellélegezhetünk, hogy nem a Beépített szépség magyar szocialista verziójára ültünk be. Máriának látszólag döntenie kell egyszerű gondolkodású, megszállott élettársa és az izgalmas, de rezignált vámpír között, de ez csak másodlagos dramaturgiai mozgatórugó. A film elsősorban a rendszer és a kívülálló, Kelet és Nyugat, öreg és folyton újjászülető ellentétpárok szembeállításával teremt konfliktust, végig megkérdőjelezve, hogy melyik oldalon áll az igazi vérszívó.

Bodzsár Márk előző, Isteni műszak című filmjében is kitüntetett figyelmet szentelt esendő, tengelyét vesztett karaktereinek, a Drakulics elvtárs szocialista világában pedig egyenesen központi szerepet adott nekik. Hőseink látszólag célirányosan követik az ideológiát, de valójában mindegyikük irányvesztetten lebeg, mintha Fábián elvtárshoz hasonlóan örök élete lenne. Az abszurd komikumba csomagolt rendszerkritika olvasható a mai magyar politikai helyzet allegóriájaként is,  a film elsősorban mégsem egy politikai szatíra: végig a vígjáték és az akció műfaja közt egyensúlyozik, és a végére sem landol egyik oldalon sem. De ez talán nem is zavar senkit, amíg a fent említettek mellett olyan színészeket láthatunk a szocializmus buktatóin botladozni, mint Thuróczy Szabolcs, Balsai Móni, Bödőcs Tibor, vagy Borbély Alexandra. Közülük is ki kell emelnünk Walters Lili alakítását, aki fiatal kora ellenére sziporkázik a vásznon, színészileg egyértelműen ő viszi a filmet.

A Drakulics elvtárs erősségei egyben hátrányait is jelentik: minden igyekezete ellenére sem tud mindenkihez szólni. A Kádár-korszakból teljesen kicsúszó X-generáció biztosan le fog maradni néhány poénról, helyzetkomikumról, vagy az olyan jelenetekről, amelyben a rendszerkritika közvetettebb módon jelenik meg. Ezentúl nemzetközi befogadása is elég kérdéses, de akár előnyére is válhat olyan nyugati országokban, ahol a kommunizmust egzotikumként tartják számon. Talán ebből adódhat a mába átnyújtott befejezés is, ami próbálja közelebb hozni a nézőhöz ezt a világot, de a ’70-es évek hiteles ábrázolása után a jelen valamiért már hamisabbnak hat a vásznon.

Bodzsár filmje újabb jó példa arra, hogy a dialógusok és a hitelesség nem összeférhetetlen dolgok egy magyar filmben. Az eredetileg forgatókönyvírást végzett rendező finom érzékkel alkotta meg nemcsak a sztorit, hanem a korszakra jellemző típuskarakterek minden gesztusát.  A leskelődő, pletykás szomszédok, a csábító titkárnő, vagy a részegen népdalokat ordibáló üzemi igazgató mind szerves részei voltak ennek a világnak, jelenlétük életszagúvá teszi ezt az abszurd vámpírtörténetet is. A film üdítő színfoltja a jelenlegi magyar kínálatnak, a kommunizmusról szóló poénok, a repülő fokhagymák, vagy az érzelemmentes szexjelenetek mögött egy egész nép traumájáról szól, és bár minden kimondásra kerül, már elég távol van a korszaktól a magyar közönség ahhoz, hogy nevetni tudjon rajta. A Drakulics elvtárs tehát egy igazi hiánypótló alkotás, és csak remélni tudjuk, hogy a Filmalap megújult rendszere is támogatni fogja a hasonlóan formabontó, szórakoztató és fontos alkotások elkészülést.

*   *   *

A film megtekintését 15 éven felülieknek ajánljuk.

A belépés díjtalan.

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.


Filmtettfeszt – Erdélyi magyar filmszemle: Valan – Az angyalok völgye

2020. szeptember 19., szombat 19 óra

Gyergyószentmiklós, művelődési ház, színházterem

A Valan – Az angyalok völgye nem csak a Filmalap „legerdélyibb” produkciója, hanem az utóbbi évek egyik legjobb magyar műfaji filmje is.

Az X – A rendszerből törölve sikeresen próbálkozott az utóbbi két évtized filmes (és irodalmi) sikerműfajának, a skandináv kriminek/thrillernek/neonoirnak a meghonosításával. Ujj Mészáros Károly rendező és stábja többek között A híd c. sikersorozatot megidézve (traumáin, alkalmatlanságán felülkerekedő nyomozó alakja; megoldatlan, régi ügyek felszínre bukása; magas politikai, üzleti,  egyházi szférába vezető szálak stb.) hozott össze egy izgalmas, fordulatokkal teli moziélményt, ami ugyanakkor jól be is intett az utóbbi 30 év frusztráló közéletének. Szórakoztatás és a társadalmi kommentár szerves kettőssége adja a skandináv bűnügyi sztorik igazi erejét. Ezt tudja Bagota Béla rendező-forgatókönyvíró is, aki első nagyjátékfilmjében ügyesen szervesíti eggyé a sorozatgyilkos-narratívát és az elmaradott, lepukkant erdélyi bányászváros közegének (és ezzel együtt az  ország posztkommunista valóságrétegének) ábrázolását.

A nagyvárosban, Brassóban tevékenykedő nyomozó, Péter (Krisztik Csaba) eltűnt fiatal lányok után kutakodik megszállottan. Kamaszkorában, 1989 decemberében, a forradalom okozta zűrzavarban megmagyarázhatatlannak tűnő körülmények között tűnt el Juli nevű húga, így minden sikeres akciójában „kicsit őt is megmenti”. Egy pedofil kéjbarlang felszámolásakor egy szülővárosából, Valanból származó tinédzserre bukkan, majd anyja telefonon informálja, hogy a percekkel azelőtt az említett településen egy régi, fagyott hullát találtak, ami lehet, hogy testvéréé. Ezért hosszú idő után hazatér, hogy végleges válaszokat találjon az őt évtizedek óta fojtogató kérdésekre.

Erdélyi nézők szempillantás alatt kiszúrják Székelyföld egyik legmostohább sorsú, elszigetelt települését, Balánbányát, amelyet Valannak kereszteltek át (a Balán és a román völgy, azaz „vale” szavak összevonásával). A rendszerváltás után, a rézbánya bezárása következtében elszegényedő és elapadó népességű kisváros a kelet-európai provincializmus emblematikus terévé válik, amelynek ismerős dimenziói a játékidő előrehaladtával lassacskán feltárulnak: a hivatali mulasztások, a helyhatósági inkompetencia, a szegénységből fakadó bűnözés, a közösség kiszolgáltatottsága és széthúzódása, a fiatalok elkallódása jövőkép hiányában stb. Olyan hellyel szembesül tehát Péter, amelyben számos alak gyanúsítható azon – egyre inkább összefüggőnek látszó – bűnügyekkel, melyek folytán lányok tűnnek el minden év karácsonyának tájékán.

Félő volt a film nézése közben, hogy milyen irányt vesz a történet, mert a jelek egyszerre mutatnak egy fiatalkorúakkal kereskedő csoport fele és egy okkultista, vallásos meggyőződésű pszichopata irányába is, de Bagota Bélának – habár kissé kiszámíthatóan játszik a nézői előfeltételezésekkel –  sikerül a két variáns közé belőnie a zárlatot: nem válik elszállttá, elnagyolttá és hatásvadásszá, hanem megmarad a (társadalmi) valószerűség síkján, egyszóval: könnyedén el tudjuk képzelni, hogy egy ilyen sztori minden elemével együtt mifelénk is bármikor realitássá válhat.  Nyilván a Valan nem egy mélyenszántó szociológiai elemzés, de a precízen gördülő műfaji panelek nyomvonalai mentén egy olyan miliő rajzolódik ki, amellyel párhuzamba állíthatóak olyan romániai települések, amelyeken a közelmúltban kísértetiesen hasonló ügyek bontakoztak ki: gondoljunk csak Caracalra, netán Nyárádremetére.

A nordic noir hatására megszületett a transzilván noir atmoszférája, látképe: az északiaknál megismert acélszürke színvilágú, drónozó és daruzó kamerával felvett, végtelen fenyvesek és hófödte tájak itt is megvannak, csak éppen az elhagyatott, roskadozó blokkokat ölelik körbe, s ezáltal teremtődik egy olyan filmszerű couleur locale, amit magyar alkotásban még nem láttunk. Damokos Csaba sepsiszentgyörgyi látványtervező szűkös és sötét belsői tovább izmosítják a múltban ragadottság és a periférikus lét nyomasztó klausztrofóbiáját. Valan városa az őt körülvevő hegyek rabja, az emberek pedig a poshadó helység foglyai.

Bátor és jó döntés volt bevállalni azt, hogy a hitelesség kedvéért a Valan kétnyelvű legyen és erdélyi színészek alakítsák benne a főbb mellékszerepek nagy részét. Otthonosan, kényelmesen és magabiztosan mozognak a szerepükben, hisz elsőkézből, a mindennapokból ismerhetik a megformált figurákat. A magyar és román nagyjátékfilmekben (és sorozatokban) már rutinosnak mondható Hatházi András (Morgen, Orizont), Mátray László (Varga Katalin balladája, Kojot, Egy herceg és fél), illetve Fekete Lovas Zsolt (Aranyélet) mellett megmutathatja filmszínészi tehetségét a rövidfilmekben már többször feltűnő Pál Emőke, a veterán színpadi színésznek számító Széllyes Ferenc, valamint Rácz Endre, Erdei Gábor és Ciugulitu Csaba is. De a leglátványosabb filmszínészi debütöt a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat két állandó tagja, Tollas Gábor és Meszesi Oszkár nyújtja. Előbbi a cinikusságát és ignoranciáját lassacskán maga mögött hagyó valani rendőrfőnök bőrében, utóbbi pedig a dadogós közrendőrként, aki komikus karakterből drámaivá avanzsál a játékidő derekára.

Bagota Béla számos, Magyarországon forgott hollywoodi produkcióban dolgozott second unitként és asszisztensként, például a Mentőexpedícióban (The Martian, 2015), de ott volt olyan sikeres magyar filmek forgatásán is, mint Az úr hangja, az Isteni műszak, a Kút, illetve közreműködött az Aranyélet csapatmunkájában is. Ezek a tapasztalatok és a kisjátékfilmes gyakorlatok jól elraktározódhattak, mert ritka egy ilyen magabiztos, összeszedett és innovatív (magyar) nagyjátékfilmes bemutatkozás.

A Valan – Az angyalok völgye tehát tartalmasan szórakoztat, reméljük, hogy közönségére talál, Magyarországon és Romániában egyaránt. Annak ellenére, hogy költségvetésében egy fikarcnyi romániai pénz sem volt (habár lehetett volna), hátha sikerül igényt formálnia román-magyar koprodukcióban gyártott minőségi közönségfilmekre. Mi is kíváncsiak lennénk, s színésztehetségeink is elszaporodnának a mozivásznakon.

*   *   *

A film megtekintését 16 éven felülieknek ajánljuk.

A belépés díjtalan.

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.


Rossz idő esetén, a filmek vetítése a következő program szerint alakul:

Drakulics elvtárs: szeptember 19., szombat 19 óra, művelődési ház, színházterem

Valan – Az angyalok völgye: szeptember 19., szombat 21 óra, művelődési ház, színházterem


 

Kérem ossza meg ismerőseivel:
fb-share-icon0