Táblamázolás, diszkrimináció, gyűlölködés és egyebek

tabla

A Székely Figyelő Alapítvány januári számvetése


Mozgalmas évkezdet

Az évből eltelt alig több mint egy hónap sajnos azt bizonyítja, hogy a magyarság helyzete Romániában egyre romlik. Ennek egyenes következménye az, hogy eddig 13 természetes illetve jogi személy ellen tettünk panaszt különböző hatóságoknál, s habár ez soknak tűnhet, az igazság az, hogy lehetne több is, ha lenne nagyobb kapacitásunk, ugyanis további ügyek dokumentálása is zajlik, s várhatóan a következő napokban-hetekben azokból újabb panaszok fognak születni. Úgy gondoljuk, hogy ideje ezekről némi tájékoztatót adni, már csak azért is, mert nem egy ügy különféle tanulságokkal is szolgál.
A beszámolót megkönnyíti az, hogy történtek ismétlődő esetek, amelyek estében ugyan több panasz született, de azok ismertetése összevonható, így lényegében 8 pontba sűríthető a mondanivalónk:

1. Táblamázolások
Ilyen eset három is volt január folyamán, az első egy valóságos ámokfutás Hármasfalu és Csíkszereda között, a második Nagyszalontán, a harmadik meg idehaza. Ilyen téren újdonság volt, s ezért fontos kiemelni, hogy tudomásunk szerint először történt meg, hogy sikerült az egyik elkövetőt azonosítani. Ez azért is fontos, mert azt mutatja meg, hogy mennyire fontos az, hogy létezzenek helyi rendőrséget, amelyek a helyi hatóságoknál vannak alárendelve, ugyanis a bákói elkövetőnek haja szála nem görbült volna, ha a székelyudvarhelyi helyi rendőrök nem végzik lelkiismeretesen a dolgukat, s nem kutatnak addig a térfigyelő kamerák felvételei között, míg azonosítják az elkövető autóját.
A három eset közös jellemzője az, hogy az állami rendőrség képviselői roppant határozott és harcias kijelentéseket tettek, amelyekben alapos eljárást és kemény büntetéseket helyeztek kilátásba, aminek örvendeni kellene, de megvalljuk, hogy a korábbi hasonló esetek ismeretében ezt inkább kételkedéssel fogadtuk. S éppen ezért a magunk részéről mi is panaszt tettünk az ügyészségen mindhárom esetben, kihangsúlyozva, hogy:
– Ezek valóban rongálások, de nagy hiba lenne pusztán úgy kezelni, s mivel a következmények viszonylag könnyen elháríthatóak, az anyagi kár nem jelentős, ezért mindössze pénzbírsággal sújtani az elkövetőket. Ugyanis ezen tettek indítéka kétségtelenül etnikai, s éppen ezért figyelembe kell venni a Büntető Törvénykönyv azon cikkelyét, miszerint az súlyosbító körülménynek tekintendő, ami miatt lényegesen súlyosabb büntetések is kiszabhatóak.
– Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy ezek a tettek egyfajta lakmuszpapírként működtek, ugyanis általuk kimutatható az, hogy a romániai társadalom jelentős része nem ismeri az ország törvényeit, fogalmuk sincs a kisebbségi jogokról, súlyos előítéletei vannak a magyar közösség irányába, illetve – s ezt is ki kell mondani – megveti és gyűlöli a magyarokat. Ezt bizonyítják egyértelműen azok a bejegyzések, hozzászólások, amelyek valósággal elárasztották az internetet a táblafestések hírére. Éppen ezért elvárható, hogy a hatóságok egyrészt méltó és kellő visszatartó erővel bíró büntetéseket rójanak ki a táblafestőkre, de az is, hogy ennek kellő mediatizálást biztosítanak, rámutatva arra, hogy milyen jogokat sértettek meg ezek az emberek, illetve felhívva a figyelmet arra, hogy mit kockáztatnak azok, akik hasonló tettekre vetemednének. Ez utóbbi már csak azért is fontos, mert nem kevesen voltak, akik leírták, hogy maguk is követtek már el ilyet, illetve hogy a jövőben is szándékukban áll az.

2. Szintén a táblamázolások kapcsán tettünk panaszt a Diszkriminációellenes Tanácsnál a Digi24, a Gândul, a ProTV és a Mediafax ellen. Ezek apropója az, hogy beszámoltak az esetekről (melyik erről, melyik arról), viszonylag tényszerűen, ellenben egyik sem fordított semmilyen erőfeszítést arra, hogy azt is jelezze, hogy a mázolók milyen jogszabályokat sértettek meg, illetve ami végképp tarthatatlan, a honlapjukon illetve Facebook-oldalukon teljesen szabadjára engedték a hozzászólásokat. Ennek nyomán hatalmas mennyiségű hozzászólás gyűlt fel, melyek döntő többsége diszkriminatív és gyűlölködő. A hozzászólások moderálása, a törvénybe ütköző hozzászólások törlése az egyes honlapok tulajdonosainak a hatásköre és felelőssége, s amennyiben ezt elmulasztják, úgy ők viselik a teljes felelősséget azokért a hozzászólásokért. A sajtónak eleve nagy a felelőssége, hisz lehetősége lenne tájékoztatni, nevelni a nézőket/olvasókat, ennek elmulasztása pedig ráadásul azzal jár, hogy a hozzászólók egyáltalán nem értesülnek arról, hogy amit tesznek az törvénysértő. Mindezek alapján tettünk panaszt ebben a négy esetben, azt kérve, hogy a Tanács rójon ki a hozzászólások számával és agresszív meg gyűlölködő tartalmával arányos büntetést, s ez által is hívja fel a figyelmet a sajtó szerepére és felelősségére. Jeleztük, hogy ezek az esetek messze túlmutatnak önmagukon, ijesztő látleletet adnak a romániai társadalomról, s ez arra kell ösztönözzön mindenkit akinek a témában lehetősége és felelőssége van, hogy kellő komolysággal járjon el.

3. Szintén a Diszkriminációellenes Tanácsnál tettünk panaszt Marius Pascan ellen, aki jelenleg parlamenti képviselőként uszít folyamatosan a magyarok és a magyar szervezetek ellen, eléggé el nem ítélhető módon így próbál szavazatokat szerezni maga és a pártja számára. Ezt már elég rég műveli, így elegendő mennyiségű bizonyíték gyűlt össze ellene, eljött hát az ideje hogy neki is jelezzük, hogy amit tesz, az nem megengedhető. Már csak azért is fontosnak tartottuk ezt, mert idén két választás is lesz, s jó lenne eleve jelzést adni a politikusoknak, hogy célszerű volna a kampányok során a magyar kártyát mellőzni.

4. Újabb két panaszt tettünk szintén a Diszkriminációellenes Tanácsnál a – túlzás nélkül – vasgárdista Sorin Tîrnoveanu ellen is. Az elsőt január végén postáztuk, tárgya két újabb írása, amelyekben félremagyaráz valós történéseket (ilyen a tanügyminiszter azon rendelete, amelyik megtiltja az egyetemeknek, hogy a románból már érettségi vizsgát tett magyar fiatalokat a felvételi részeként újabb román nyelv-vizsgára kötelezzék), s apokaliptikus képeket fest az alkotmány megsértéséről valamint a román nép és nyelv elleni támadásokról. Ezekkel az írásaival ismét sikerült a magyarok ellen hangolnia az olvasókat, akik tucatjával írták a diszkriminatív, illetve gyűlölködő hozzászólásaikat. Tudva azt, hogy az illető az íráson túl provokatív rendezvények szervezésével is foglalkozik (ilyen volt a dormánfalvi medvék felvonulása Sepsiszentgyörgyön január 24.-én), egyértelmű, hogy egy társadalmi szempontból igen veszélyes és káros személlyel van dolgunk, akit az illetékes hatóságok meg kellene állítsanak minél hamarabb. Ezt a célt szolgálja a második ellene benyújtott panasz is, aminek apropója az, hogy bosszúból azért, mert tavaly nyáron panaszt tettünk ellene, most lejárató írást tett közzé az alapítványunkról a ditrói eset kapcsán. Ez a cselekedet is megsérti a vonatkozó jogszabályt, így ebben az esetben is panaszt tettünk ellene, hadd lássa a Diszkriminációellenes Tanács, hogy egy visszaesővel van dolga, aki magától nem fog leállni.

5. S ha már szóba jött Ditró, az alapítványunk célkitűzéseinek megfelelően mi annak az esetnek egy olyan vetületét vizsgáltuk és dokumentáltuk, amiről valamiért nem igazán volt szó az elmúlt napokban. Ugyanis az önmagában már problémás, hogy a történet részleteinek az ismerete nélkül fű és fa véleményt nyilvánított az esetről, az ellenben törvénybe ütköző, hogy annak kapcsán az egész magyar közösséget kollektíven megbélyegző, sértő kijelentést tegyen bárki. Márpedig ez ebben az esetben is megtörtént, ráadásul hasonló intenzitással, mint a táblafestések esetében. Ráadásul az is bizonyítható, hogy a feszültségek szításában, az indulatok gerjesztésében a sajtónak is komoly szerepe volt ismét. Az már csak hab a tortán, hogy ilyen gyászos szerepet játszott a korábban nagyra tartott Szabad Európa Rádió is, amelyik tendenciózus (sőt, egyenesen hazug) címadással, illetve manipulatív videóval jelentkezett, s az azok által kiváltott diszkriminatív és gyűlölködő hozzászólásokat pedig nem törölte a Facebook-oldaláról. Ezért tettünk egy panaszt a Diszkriminációellenes Tanácsnál ellenük is, s még legalább két ilyen panasz a dokumentálás szakaszában van, hamarosan postázni fogjuk azokat is.

6. Tettünk egy újabb panaszt az immár Realitate Plus nevet viselő tévécsatorna ellen az Audiovizuális Tanácsnál, tekintettel arra, hogy nevet ugyan váltott, de szokást nem, továbbra is sugároz olyan műsorokat, amelyek úgy néznek ki, hogy összeül hat-hét meghívott, egy műsorvezető, s együttes erővel hazudnak a magyarokról és szidják őket. Az egyértelmű, hogy a január 16-án este sugárzott műsorban megsértették a törvényt, s az eddigi pozitív tapasztalataink alapján reméljük, hogy ezúttal is büntetést lesz az ügy vége.

7. Újabb teszt-pert indítottunk az épp megbukott román kormány ellen is, arra való tekintettel, hogy a hivatalos honlapjukon olyan fényképet tettek közzé, amelyiken a román és az angol felirat egy szinten van, s azt se eltávolítani, se lecserélni (olyanra, amin az angol szöveg a román alatt van) nem voltak hajlandóak. A keresetet hétfőn postáztuk a Marosvásárhelyi Táblabíróságra (ahol eddig futószalagon ítéltek el székelyföldi polgármestereket hasonló esetekben), a fejleményekről majd beszámolunk.

8. Végezetül egy olyan panaszt is tettünk, ami bizonyos értelemben hasonlít az előzőre, ellenben abban különbözik tőle, hogy nem a bíróságok joggyakorlatának az ellentmondásosságára akarunk általa rávilágítani, hanem a román törvények helyenként abszurd voltára. Ilyen például a román zászlóra vonatkozó törvény, az adta az ötletet ennek a panasznak a postázására:

peticio-2020-jan
anexa

Sok magyarázat gondoljuk ehhez nem szükséges, nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy a prefektus eleget fog-e tenni a törvényben előírt kötelezettségének.

Árus Zsolt

Kérem ossza meg ismerőseivel:
fb-share-icon0