Az érettségit a román vizsga miatt elbukók panaszt tehetnek az Emberjogi Bíróságon

1. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának az elnöke megkapta a levelemet

A tértivevény tanúsága szerint 11-én, tehát 19 nappal ezelőtt kézbesítették Strasbourgban a levelemet, amiben jeleztem a bíróság elnökének, hogy Románia az Európa Tanács több dokumentumát is ratifikálta, ellenben azok gyakorlatba ültetése egy ideje visszafele halad, egyre több előírásukat sértik meg maguk a hatóságok, amint azt a különféle szakértői testületek jelentésében olvasni lehet. Éppen ezért igen nagy a felelőssége a Bíróságnak, hisz az tud igazságot szolgáltatni a jogsérelmet szenvedőknek.
Ilyen körülmények között komoly aggodalomra ad okot az, hogy az utóbbi hónapokban több olyan keresetet utasítottak vissza, amelyek egyértelmű jogsértésekről szóltak. Ezt alátámasztandó a levélhez csatoltam egy-egy rövid ismertetőt tíz ilyen ügyről, köztük van a gyergyószentmiklósi zászlóper is, ahol a másodfokú ítélettel a város szabályosan elfogadott zászlaját is levetették a városházáról, holott törvény biztosította jog azt oda kitűzni. Szintén csatoltam a levélhez a tíz elutasító végzést.
Mindezek ismeretében arra kértem az elnököt, hogy saját hatáskörben vizsgálja ki, hogy ezek a határozatok valóban szabályosan, minden befolyástól mentesen születtek-e. Jeleztem, hogy tudatában vagyok annak, hogy az elutasított panaszok esetében fellebbezésre nincs lehetőség, ellenben egyrészt ebben a félévben is több hasonló panasz volt vagy lesz benyújtva a bíróságra és fontos, hogy azokat korrektül kezeljék, másrészt a bíróság presztízsének megvédése érdekében is fontos tisztázni a felmerült gyanút.
Az eset kapcsán fontos információ még az, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlését egy komoly korrupciós botrány rázta meg (erről részletek például itt: https://www.theguardian.com/world/2017/sep/05/azerbaijan-revelations-could-herald-shake-up-at-council-of-europe), amely komolyan megtépázta az ET jó hírnevét. Ilyen körülmények között elvárható, hogy a bíróság maximálisan komolyan kezeli ezt a kérdést, megelőzendő annak elmérgesedését.
Sajnálatos ugyanakkor, hogy magának a bíróságnak a működési szabályzata tálcán kínálja a lehetőséget azon országoknak, amelyeknek rossz gondolataik találnak támadni. Jobb helyeken ugyanis (sőt, még Romániában is) az a szabály, hogy az egyes ügyeket véletlenszerűen osztják el a bírók között, ezzel szemben a strasbourgi bíróság szabályzata nemrég úgy változott, hogy a bíróság elnöke kijelöli azt a 32 bírót, akik az előzetes szűrést végzik, s abban a rendeletben azt is megjelöli, hogy melyik bíró melyik országokból érkező panaszokkal foglalkozik. Így egy kormánynak egyetlen bírót kell megkörnyékeznie, s máris biztosítani tudja azt, hogy az országa ellen benyújtott panaszok mindegyikét elnézően fogják kezelni. Meggyőződésem, hogy ezt a szabályt sürgősen meg kell változtatni, s remélem, hogy a panaszom nyomán bár ez meg is fog történni.

2. Mostantól szervezett formában

A Székely Nemzeti Tanács tevékenységét akadályozó hatóságok elleni fellépésekkel indult az a tevékenység, ami három évvel ezelőtt lépett új dimenzióba, mikor némi hatósági segédlettel elhagytam korábbi munkahelyemet, s időm jelentős részét erre tudom szentelni. Ha két szóval kell leírni, akkor a téma jogvédelem és jogérvényesítés. Ez azonban egy igen széles pálya, magam is meglepődtem, amikor kicsit alaposabban végiggondoltam, hogy mi minden fér bele, mi mindenre volna szükség. Ez zajlik mostantól szervezett formában, egy alapítvány keretében. Mivel a tevékenység egy jelentős része nemzetközi téren folyik, ezért annak megfelelően az alapítvány neve Szekler Monitor, de magunk között nevezzük csak Székely Figyelő alapítványnak.
Három fő területen tevékenykedünk:

1. Tájékoztatás
– Ennek keretében működtetjük a szeker-monitor.sic.hu oldalt, ahol nem csak tájékoztató anyagokat teszünk közzé a romániai jogsértésekről, de elemző, megoldási javaslatokat tartalmazó írásokat is. Ezek elérését nem bízzuk a véletlenre, közösségi hálókon és hírlevélben tájékoztatjuk célzottan az általunk fontosnak tartott nagykövetségeket, nemzetközi szervezeteket és a sajtót minden egyes új írás közzétételekor. Szintén ezen tevékenység keretében árnyékjelentéseket készítünk, amelyek a helyzet ismertetésén túl célzott javaslatokat is tartalmaznak az egyes szervezetek (ET, ENSZ, EBESZ) dokumentumai alapján arra nézve, hogy mit kell változtatni a hazai szabályozásban és gyakorlatban. Ugyanis minden szervezethez a maga “nyelvén” kell szólni, annak dokumentumai és hatásköre meg tevékenysége ismeretében. A cél az, hogy sikerüljön rávenni a román hatóságokat arra, hogy tartsák tiszteletben nemzetközi vállalásaikat és az ország törvényeit, illetve ezen túl még arra is, hogy változtassanak meg számos olyan jogszabályt, amelyek jogsértő előírásokat tartalmaznak (zászlótörvény, helynevek használata hivatalos dokumentumokban, helyi zászlók törvénye, nyelvhasználat a bíróságon, stb.).

2. Jogi tanácsadás
– Ennek során figyeljük a sajtót és bíróságok honlapjait, s ha olyan perről értesülünk, aminek van a jogainkat érintő vonatkozása is, akkor megkeressük az alpereseket és felajánljuk nekik a segítségünket. Ugyanakkor várjuk azt is, hogy akik jogsérelmet szenvedtek keressenek meg, s éljenek az általunk nyújtható segítséggel.

3. Jogkövetelés
– Ennek keretében figyelemmel kísérjük a különféle hatóságok tevékenységégét, s ha azt tapasztaljuk, hogy megsértik a nyelvhasználatra vagy egyéb jogainkra vonatkozó törvényes előírásokat, akkor figyelmeztetéseket küldünk nekik, felszólítjuk a törvények betartására, szükség esetén pedig pert indítunk ellenük.
Mint minden tevékenységhez, így ehhez is szükség van anyagi forrásokra, melyekkel valamilyen szinten rendelkeztünk és rendelkezünk, de azért hogy többet és jobban tudjunk dolgozni, szívesen fogadunk minden támogatást. Ennek módja roppant egyszerű, hisz ma már gyakorlatilag mindenkinek vagy bankszámlája, így csak kattintani kell a honlapunk alján látható “Donate” gombra, s pár egyszerű lépés nyomán utalható a számlánkra tetszőleges összeg, mindenféle egyéb utánajárás és kezelési költség nélkül.

3. Jó hír a magyar tanulóknak

Magam is meglepődtem, amikor azzal szembesültem, hogy több mint 5 éve indítottam azt az eljárást, aminek célja az érettségi vizsga során a magyar tanulók által elszenvedett diszkrimináció megszüntetése. Miután a panaszom megjárta az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot, a Bukaresti Táblabíróságot, az Alkotmánybíróságot és a Legfelső Ítélő- és Semmítőszéket, végül ez is Strasbourgba került, ahol egyike lett annak az általam ismert tíz keresetnek, amelyeket a bíróság nem befogadhatónak talált (itt hadd utaljak vissza a fenti 1. pontra). No, de ha már ennyi energiát belefektettem, ilyen könnyen nem hagytam lerázni magam, hanem megkerestem olyan fiatalokat, akik tavaly érettségiztek, s akiknek a román vizsga miatt nem sikerült az érettségijük. S mivel ilyen nem egy van, került olyan is, akit sikerült meggyőznöm, hogy e miatt tegyen panaszt az Emberjogi Bíróságon. Így a sok kudarc után végre egy jó hírem is, van, ezt a panaszt ugyanis a bíróság befogadta, így ha évek múlva is, de ítéletet is fog hozni. Ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy a panasz azon a szűrőn ment át, amelyiken fennakadt a nyilvánvalóan jogsértő gyergyószentmiklósi zászló-ügy, akkor ez némi bizakodásra is jogot ad a majdani ítélet viszonylatában, van rá esély, hogy pár év múlva megszűnjön ez a diszkriminatív állapot. S hogy nem egy banális dologról, keveseket érintő elszórt problémáról van szó, azt bizonyítandó álljon itt alább a keresethez melléklet táblázat, amiből az derül ki, hogy csak egy vizsgaidőszakban és egy iskolából 18 végzős, a vizsgázók 23%-a bukott el a vizsgán a román nyelvű írásbeli miatt. S ehhez még tegyük hozzá azt, hogy nem tudni mennyivel vizsgázott volna jobban mindenki a másik három tárgyból, ha nem kellett volna románból is készüljenek, s ha lett volna nekik is szabadnapjuk minden két vizsga között. Tehát nem elmélet az, hogy a plusz egy vizsga hátrányt jelent, hanem számokban kimutatható és igen sötét valóság. Van is némi lelkiismeret-furdalásom a miatt, hogy későn ébredtem és a saját gyermekeimet is kitettem ennek a tortúrának, ugyanakkor jogos a kérdés, hogy miért fogadják el természetesnek ezt az állapotot még ma is azok, akik lassan harminc éve főállásban a jogainkért harcolnak. Úgy gondolom, hogy bár most be kellene lássák, hogy tévedtek, s az ügy mellé kellene álljanak, például úgy, hogy idén nyáron az érettségit a román vizsga miatt elbukóknak testületileg segítenek, hogy minél nagyobb számban tegyenek ők is panaszt, hadd lássák Strasbourgban azt, hogy mekkora is itt a gond ilyen téren. Én a Székely Figyelő alapítvány részéről ezt felajánlom mindenkinek, aki hozzánk fordul.

erettsegi-eredmenyek

Árus Zsolt