Globális reményhullám a Pfizer COVID-19 elleni oltásának bejelentését követően

A romániaiak 38 százaléka nem oltatná be magát a koronavírus ellen

A Pfizer Pharmaceutical Group bejelentése, miszerint a COVID-19 elleni oltása kilencven százalékkal csökkentette az új koronavírussal történő fertőzés kockázatát, óriási reményhullámot váltott ki kedden szerte a világon, az Egyesült Államok becslése szerint az ország néhány hét múlva engedélyezett vakcinát kaphat, míg az Európai Unióban erre “2021 elején” kerülhet sor – írja az AFP.

Egyelőre nem világos, hogy a vakcina nyújt-e hosszú távú immunitást. A bejelentés azonban azonnal az optimizmus hullámát indította el és világszerte emelkedést idézett elő a tőzsdéken, alig tíz hónappal azután, hogy szekvenálták az új koronavírus genomját, amit jelentős tudományos sikernek tekintenek.

Tedros Adhanom Ghebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója szerint a bejelentés “biztató”, a Twitteren közzétett üzenetében üdvözölte “a soha nem látott innovációt és tudományos együttműködést a világjárvány megszüntetésére!”

Donald Trump amerikai elnök üdvözölte a “nagyszerű hírt”. Joe Biden, aki január 20-án Donald Trumpot váltja a Fehér Házban, a “remény” jelét érzékeli a bejelentésben.

A világjárvány miatt elhalasztott 2020-as Tokiói Nyári Olimpiai Játékok szervezői kedden közölték, hogy a bejelentett siker “megkönnyebbülést” okozott, még akkor is, ha úgy döntöttek, hogy egyelőre vakcina nélküli forgatókönyv szerint folytatják a jövő nyárra átütemezett olimpiai játékok előkészületeit.

A Pfizer és német partnere, a BioNTech szerint oltásuk, két adagban, három hét különbséggel adva, “90%-ban hatásos”, egy nagyszabású, folyamatban lévő, nem részletezett tanulmány előzetes eredményei szerint. Ez a vakcina 90%-kal csökkentette a betegség kockázatát az oltott csoportban a placebo-csoporthoz képest.

Ez azt jelenti az amerikaiak számára, akik előrendeltek százmillió adagot, hogy az első oltásokra az év vége előtt sor kerülhet, amennyiben a vakcina biztonságosságát jövő hétig megerősítik. A Pfizer arra készül, hogy engedély iránti kérelmet nyújt be az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalához (FDA), amely eldönti, hogy hatékony-e és biztonságos-e a vakcina.

Az oltóanyag forgalmazása csak “néhány hét kérdése” – nyilatkozta a Fox News-nak Alex Azar, a Trump-adminisztráció egészségügyi és emberi jogi titkára olyan összefüggésben, hogy a hivatalban lévő amerikai elnök a COVID-19 elleni oltás kifejlesztését az Egyesült Államok kormányának a jelenlegi egészségügyi válságra adott válasza kulcselemének tekinti.

Az Európai Unióban, amely elővásárolt 200 millió adagot és további 100 millió adagról tárgyal, a Pfizer vakcina “2021 elején” válhat elérhetővé egy európai forrás szerint.

Más országok, például Japán, Kanada és az Egyesült Királyság is megrendeléseket tettek a Pfizernél, és a kezdeti kereslet minden bizonnyal meghaladja a kínálatot, a Pfizer becslése szerint 2020-ban 50 millió dózist képes előállítani, jövőre pedig 1,3 milliárd adagot.

A civil szervezetek már több hónapja aggodalmukat fejezték ki annak kockázata miatt, hogy gazdag országok monopolizálni fogják a vakcinát, valamint az ár miatt, amelyen a Pfizer forgalomba hozza az új oltást. “Az oltás hatékonysága nulla azok számára, akiknek nincs módjuk megvásárolni” – állapította meg Robin Guittard, az Oxfam France szóvivője.

Egy másik kísérleti vakcina, amelyet az amerikai Moderna cég fejlesztett ki, és amelynek eredményei a következő hetekben várhatók, ugyanazt az új, hírvivő RNS-re (RNA messenger) épülő technológiát használja.

Ezek mellett az egész emberiség a tesztelés nagyon előrehaladott szakaszában lévő újabb oltás eredményeit is várja, amelyet az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem fejlesztett ki.

Másfelől viszont felfüggesztették a Sinovac Biotech kínai laboratórium által előállított CoronaVac vakcina klinikai tesztelését, miután a brazil egészségügyi hatóság keddre virradó éjjel bejelentette, hogy “súlyos incidens” történt egy önkéntes esetében. A Sinovac Biotech illetékesei kedden kijelentették, hogy “bíznak az oltás biztonságában”, közleményükben úgy fogalmaznak, hogy az incidensnek “semmi köze” az oltóanyaghoz. A Brazil Egészségügyi Felügyeleti Ügynökség (ANVISA) nem közölt részleteket a történtekről, de megjegyezte, hogy az ilyen események halált is okozhatnak.

Európai korlátozások

Az Egyesült Államok több napig egymás után döntötte meg saját rekordját a SARS-CoV-2 fertőzés új eseteinek számában, jóval meghaladva a napi százezres küszöböt, és hétfőn elérte a 10 millió hivatalosan megerősített esetszámot. Az országban hivatalosan több mint 238 ezer ember halálát okozta a vírus, de az egészségügyi hatóságok becslései szerint a tényleges mérleg jóval meghaladja a 300 ezret.

Az AFP hivatalos forrásokon alapuló jelentése szerint december óta világszerte több mint 50,3 millió új koronavírus-fertőzést regisztráltak.

Európában több mint 12,7 millió esetet jegyeztek. Portugáliában hétfőn egészségügyi szükségállapotot hirdettek, számos korlátozó intézkedéssel, beleértve az éjszakai forgalom tilalmát az ország nagy részén.

A legtöbb európai országban különböző korlátozó intézkedéseket vezettek be, vagy éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el.

Romániában is éjszakai kijárási tilalmat vezettek be – emlékeztet az AFP, Magyarország pedig szerdától kezdve részleges karantént hirdetett meg, és korlátozta a kijárást este nyolc és hajnal öt között.

Tíz nappal a karantén kezdete után a második hullám lassabban terjed Franciaországban, különösen a párizsi régióban.

Az olaszországi járványhelyzet “nagyrészt kicsúszott a hatóságok ellenőrzése alól” – állítják az olasz orvosok, akik felszólították a római kormányt, hogy haladéktalanul hirdesse ki a “teljes karantént”.

Az új koronavírus továbbra is áldozatokat szed az ismert személyiségek között: kedden, 65 éves korában meghalt Saeb Erekat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PLO) főtitkára.


Felmérés: A romániaiak 38 százaléka nem oltatná be magát a koronavírus ellen

A romániai lakosság 38 százaléka nem oltatná be magát a koronavírus ellen, ha a közeljövőben elérhetővé válna a vakcina – derül ki egy közvélemény-kutatásból.

A telefonos felmérést szeptember 25-e és október 16-a között készítette a Larics Szociológiai Kutatási Központ, együttműködésben a Nemzetközi Gyógyszergyártók Romániai Egyesületével (ARPIM) és a Politikatudományok és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetével (ISPRI). A közvélemény-kutatás keretében ezer személyt kérdeztek meg, a hibahatár +/-3 százalék.

A válaszadók 38,6 százaléka azt mondta, hogy nem oltatná be magát, ha meglenne a koronavírus elleni oltás, 30 százalék később adatná be, ha kiderülne, hogy a vakcina nem járt mellékhatásokkal azoknál, akik már megkapták. 21,8 százalék válaszolta azt, hogy igényelné az oltást, 8 százalék pedig abban az esetben oltatná be magát, ha alapos magyarázattal szolgálnának neki erről.

A megkérdezettek 46,25 százaléka szerint a nagyhatalmak – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Japán – fordítják a legnagyobb összegeket a koronavírus elleni oltás kifejlesztésére, míg 16,78 százalék a multinacionális vállalatokat jelölte meg válaszként.

A válaszadók 26,6 százaléka szerint az oltás több kockázattal jár, mint előnnyel, 25,5 százalék pedig úgy véli, hogy sokkal több előnye van a vakcinának, mint amekkora kockázattal jár a beadása.

A megkérdezettek 55,24 százaléka általában véve egyetért az oltásokkal, 35,46 százalék szerint ezek csak bizonyos esetekben jók, 8,49 százalék pedig egyáltalán nem ért egyet ezzel a kezeléssel.

68,5 százalék vallotta azt, hogy egyszer sem oltatta be magát az elmúlt öt övben, 11,7 százalék egy oltást kapott ebben az időszakban, 9,1 százalék 2-3 oltást kapott, 8 százalék pedig minden évben beoltatta magát.

Az esetek 74,9 százalékában a családorvos javasolta az oltást, 12,7 százalékában a szakorvos, 7,4 százalékában pedig rokonok vagy barátok.

A válaszadók 23,4 százaléka mondta azt, hogy idén ősszel szándékában áll beoltatni magát influenza ellen, míg tavaly 17,5 százalékuk kapta meg ezt az oltást.

A megkérdezettek 43,5 százaléka gondolja úgy, hogy a vakcinák hatékonyak, de nem tudni, mennyire biztonságosak, 33,7 százalék hatékonyaknak és biztonságosaknak tartja az oltásokat, 14,5 százalék véli úgy, hogy a vakcinák nem olyan hatékonyak és nem is olyan biztonságosak, mint ahogy állítják, 4,5 százalék pedig semmilyen szempontból nem tartja jónak ezeket.


Forrás: www.agerpres.ro

Kérem ossza meg ismerőseivel: