Gyergyószentmiklós sikeresen megvédte a „Városháza” feliratot
Példátlan!
Nyilvántartásunk szerint jó 5 évvel ezelőtt indította első pereit a Dan Tanasă féle „méltóságvédő” egyesület a „Községháza” és „Városháza” feliratok ellen. Az első áldozat a csíkkozmási felirat volt, de azt követte (a teljesség igénye nélkül) Csíkdánfalva, Csíkmadaras, Csíkszereda, Korond, Székelykeresztúr, Tusnádfürdő és Csíkszépvíz. Jó két éve, 2108 nyarán Gyergyószentmiklós polgármestere is megkapta a felszólítást az egyesülettől, s hasonlóan a többiekhez, a város polgármestere is azt a választ adta rá, hogy annak nincs jogalapja, semmilyen törvényt nem sért, tehát nem tesz eleget neki. Tette ezt olyan körülmények között, hogy várható volt, hogy az ügyből per lesz, illetve hogy a bírók az egyesületnek fognak igazat adni, mint tették eddig minden esetben. Mindezt abból a meggondolásból, hogy jogokról önként nem mondunk le, jogalap nélküli felszólításoknak nem teszünk eleget, mert a vezetők dolga nem az önfeladás, hanem az, hogy kiálljanak a közösség és annak jogai mellett.
A több mint két évig húzódó perhez a szakmai hátteret az alapítványunk biztosította, felhasználva azt a tudást és szakmai érvrendszert, amit az elmúlt évek során sikerült felhalmozni.
Talán nem lényegtelen az sem, hogy hála egy 2018 nyarán történt törvénymódosításnak, ezeket a pereket immár nem Hargita megye törvényszéke és a Marosvásárhelyi Táblabíróság tárgyalja, hanem a Bukaresti Törvényszék és Táblabíróság (mivel az ADEC egyesület székhelye Bukarestben van). Ugyanis az elmúlt hónapokban született már olyan ítélet ott (például ez vagy ez) amivel Tanasă nem dicsekedett el – szokásához híven – még aznap a Facebook-oldalán, hanem hallgat róluk mint a sír. Azért, mert veszített.
Mindezek ellenére első körben a Bukaresti Törvényszék úgy döntött, hogy a gyergyószentmiklósi városházáról is el kell távolítani a „Városháza” feliratot. Ezt azonban természetesen nem hagyta annyiban, hanem megfellebbezte a város polgármestere. S hogy legyen mód továbblépni és elvinni az ügyet az Emberjogi Bíróságra egy szintén kedvezőtlen másodfokú ítélet esetében, a Táblabíróságra perbelépési kérést tett le városlakó minőségében az alapítványunk, a Székely Figyelő Alapítvány elnöke is (Árus Zsolt – a szerk. megj).
Rendes körülmények között ezekben a perekben érdemi tárgyalásra sem kellene sor kerüljön soha, tekintve, hogy létezik egy kizáró jellegű formai követelmény, amit a perbe hívott polgármesterek gyakorlatilag mindig felvetnek, ez pedig a személyes érdekeltség kérdése. Ha ugyanis a pert kezdeményező nem tudja igazolni, hogy az alperes (ezekben az esetekben a polgármesterek) valamilyen személyes érdekét sértette, akkor egyszerűen nincs joga pert indítani. Ennek ellenére a kereseteiben az ADEC mindig kifejti, hogy neki semmi személyes érdeke nem sérült, a közérdek vezérli, azért indít pert, hogy rákényszerítse a beperelt polgármestert, hogy az tartsa be az ország törvényeit, s a bíróságok mégis mindig elutasítják a polgármesterek azon kérését, hogy formai ok miatt utasítsák el a keresetet. Ez történt ebben a perben is a Bukaresti Törvényszéken, amint látható az ítélet kivonatában: „respinge exceptia lipsei de interes”.
S akkor jött másodfokon a váratlan meglepetés, a 1963/2020-as ítélet, amiben a bírói tanács úgy dönt, hogy helyt ad az érdekeltség hiányára vonatkozó felvetésnek, megállapítja, hogy az ADEC-nek semmilyen személyes érdeke nem fűződik ehhez a perhez, s érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a keresetet! Jogerősen!!
Így lett Gyergyószentmiklós az első székelyföldi település, amelyik sikeresen védte meg a „Városháza” feliratot. S ez egy újabb érv azok számára, akik mostanában kapnak felszólítást az ADEC-től, hogy ezt vagy azt a zászlót vagy feliratot távolítsák el valahonnan. Ezeknek a felszólításoknak nem szabad eleget tenni, hanem fel kell venni a kesztyűt, s a harcot végig vinni. Ebben az alapítványunk ezután is megad minden támogatást, a kérésünk az minden polgármester felé, hogy éljenek ezzel, s a felszólításokat vagy kereseteket küldjék el címünkre (szekler-monitor@sic.hu), mi pedig segítünk megírni a választ, válasziratot vagy fellebbezést, illetve belépünk minden ilyen perbe, azért, hogy szükség esetén tudjuk elvinni az Emberjogi Bíróságra. Ott immár hat panaszunk vár megoldásra, s továbbiak vannak előkészítés alatt (olyan ügyekben, amelyekben már megszületett idehaza a kedvezőtlen jogerős ítélet).
Árus Zsolt
