Kenyérsütés – Véget ért az első képzés

Igény esetén lesz folytatás

Sok millió búzaszem, egy kenyér. Talán ez is lehetett volna a mottója a Caritas Vidékfejlesztési ágazata által szervezett kenyérsütő képzésnek. A mintegy nyolc résztvevő több kenyérsütési módozatot is megismerhetett, a hagyományos kovászos, nagyanyáink által verejtékkel dagasztott “házikenyértől”, amelyet agyaggal kirakott, gondosan előmelegített kemencében sütöttek meg, a most “divatos” magos kenyerekig.

A képzés során olyan kulcskérdésekre is választ kaphattunk, mint: hogyan készül a kovász? mi a kovászolás egyáltalán? mikor dagasszunk? mennyit kell kelnie a tésztának? mennyire kell kifűtenünk a kemencét, ahhoz, hogy a kenyerek jól átsüljenek? és még számos recept cserélt gazdát, rengeteg konyhai titokra és praktikára is fényt derítettünk.

A közösségben megélt élmény a legnagyobb összetartó erő. A hangulatra sem volt panasz, el is hangzott, hogy olyan élmény volt ez, mint régen egy lakodalmi előkészület, tele nevetéssel és jókedvvel. Felemelő érzés volt látni a sok szorgos kezet, ahogyan a dagasztáskor munkálkodtak, ahogyan mindenki pofozgatta, formálgatta az általa dagasztott kenyeret, amelyet reményeink szerint jó ízzel fogyasztottak el a résztvevők családjaik körében a vasárnapi ebéd alkalmával.

Külön köszönet Nagy Erzsike néninek, akit Háromkút szívének, lelkének is szoktunk hívni, hogy adott egy csöpp betekintést a csángó kultúra, a csángó hagyományok és szokások hamisítatlan világába. Nem hiába mondják azt, hogy jó kenyeret csak jó liszttel, megkelt kovásszal, meleg kemencével és szívvel lehet sütni. Úgy gondoljuk, hogy egyikből sem volt hiány.

Igény szerint, a jelentkezők függvényében augusztus 13-án is megszervezzük, reméljük akkor is sikerül a “kocsorbával megvarizsálni a parazsat” ezzel is egy kicsit hozzájárulva közösségünk formálásához, építéséhez, megtartásához.