Kiállításmegnyitó az Örmény Közösségi Házban

kiallitas1
„Pro Patria et Libertate”

Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa és a Tarisznyás Márton Múzeum tisztelettel meghívja 2020. október 2-án, pénteken 18 órára az Örmény Közösségi Házba, a „PRO PATRIA ET LIBERTATE” – II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának emlékére 1704–2019 című kiállítás megnyitójára.

Köszöntőbeszédet mond Len Emil Balázs, Gyergyószentmiklós alpolgármestere, Mile Balázs konzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa.

A tárlatot bemutatja Benedek Csaba történelemtanár. A rendezvény házigazdája Csergő Tibor András múzeumigazgató. Közreműködik Mayer Róbert és Simon András.

A kedves résztvevőket kérjük, tartsák be a járványügyi előírásokat, viseljenek maszkot.


„PRO PATRIA ET LIBERTATE”

II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának emlékére 1704-2019

A Magyar Országgyűlés a 2019-es esztendőt II. Rákóczi Ferenc-emlékévnek nyilvánította, s ennek apropóján a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum vándortárlatot készített, amely a magyar nyelvterület számos helyszínén kerül bemutatásra.
A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményei, valamint a Nemzeti Múzeum, a sárospataki Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma és az MNL Tolna Megyei Levéltára jóvoltából öt gazdagon illusztrált tablón keresztül ismerkedhetünk meg a Rákóczi-szabadságharc áttekintő történetével. Láthatjuk annak közvetlen okait, előzményeit: hogyan vezettek a török elleni felszabadító háború pusztításai, a katonaság helyi túlkapásai, valamint a lipóti politika által okozott és előtérbe került sérelmek a tiszaháti felkeléshez, majd mindez hogyan teljesedett ki egy több társadalmi réteget, nemest, vitézt és jobbágyot egyaránt zászlai alá összehívó szabadságharccá.
A kiállítás tablóin láthatjuk a Fejedelem életének, pályafutásának, illetve a szabadságharc eseményeinek összefoglalását és azt, hogyan illeszkedtek bele a magyarországi történések az Európában, velük egy időben dúló háborúk sorozatába, szemléltetve azt is, hogy a szabadságharc nem pusztán egy elszigetelt helyi konfliktus volt, hanem mind keleten, mind nyugaton rendelkezett kapcsolatokkal. Az események mellett egyes kiemelkedő katonai vezetőinek rövid életrajzát olvashatjuk, valamint bemutatásra kerül mind a „kuruc”, mind a „labanc” oldal jellemző harcmodora, fegyverzete, felszerelése. A sort a szatmári béke eredményeit és a szabadságharc lezárását ismertető tabló zárja.
Noha katonai értelemben a Rákóczi-szabadságharc vereséggel zárult, mégis a békével végre biztosította a török és kuruc háborúkban kimerült ország számára a nyugodt fejlődést a 18. század során, megőrizve Magyarország sajátos autonómiáját a Habsburg Birodalmon belül. (Haáz Rezső Múzeum)


Kérem ossza meg ismerőseivel:
fb-share-icon0