Konyhai cikkek 250.

SzakÁ(rus) Cs(illa)

Halfasírt

    Se szeri, se száma azon fogadalmaimnak, hogy soha többé nem veszek hűtőpolcokon újonnan felbukkant, ismeretlen fagyasztott halfilét, aztán mindig megszegem, és így utólag irtó szépeket gondolok a csomagolóról. 🙁
    Így jártam ma is, és így lett a halfiléből halfasírt, ami nem egy káprázatos pályafutás egy filének, de szükség törvényt bont alapon, no meg mivel ebéd kellett a családnak (annak pedig minden tagjának), szaporodásra kellett bírnom valahogy. 😊 Ugyanis olvadás után a vaskos halszeletek igencsak satnyává változtak, kiizzadván magukból annyi vizet, hogy azóta is azon töröm a fejem, hogyan sikerülhetett ennyit megitatni velük (velem meg ennyi drága jeget vetetni 🙁 ). Ezen szeletecskék kis segítséggel halkockákká alakultak, melyek összevegyülvén hagyma-, fokhagyma- és szalonnakockákkal, tojással, prézlivel, fűszerekkel, némi sülés után, csodás fasírtalakot öltöttek. Sült krumplihasábok körítésével meg végül is igen finom ebéd kerekedett. 😋
    A halfagyasztónak meg ezúton egy szívélyes üdvözlet, egy olyan halfogyasztótól, aki, hála neki, ma is kiélhette kreatív hajlamait a konyhában. És habár a jégpáncél egyre becsesebb, ti. igencsak fogyatkozik a sarkokon, ezt igazán adhatná egy kicsit olcsóbban. 🙁

Forrás: hirmondo.ro

halfasirt