Nem látjuk a patikától a mezőt
Az átörökölt tudományról, a gyógynövények fontosságáról, az egészséges élethez vezető útról kérdeztük Csibi Imre lányát, aki a gyógynövények mellett, természetgyógyászattal is foglalkozik.
Régebb a gőzölgő gyógynövény párájában felszívódtak a betegségek. ősi tudomány ez, amelyhez környékünkön adottak a hozzávalók, de néha, egy-egy kirándulásunk alkalmával csak átlépünk a gyógyulásunkat jelentő növények felett. Régebb ezt a tudományt magukba szívták a fiatalok is, de egy idő után megszakadt a továbbadás. Egy ajtó viszont nyitva maradt, amely kulcsának őrzése szülőről gyermekre száll.
Sokan emlékeznek még a halasági Csibi Imre bácsira, akihez Orotvára sokan jártak bajaikra gyógymódért. Kezdetben saját magán kísérletezett, betegségei eltüntetésére hívta a gyógynövények segítségét, később a jó szándéktól vezérelve ajánlta másoknak is. A tizenkét éve elhunyt gyógyász tudományát a Gyergyószentmiklóson élő lánya, Flórián Tünde és családja élteti, Csibi Anna néni segítségével. Mai napig termesztik, gyűjtik a gyógyhatású növényeket, amelyekből teát, szörpöt, kenőcsöt készítve, természetes gyógymódot ajánlnak azoknak, akik igénylik, hisznek még a természet gyógyító hatásában.
Az átörökölt tudományról, a gyógynövények fontosságáról, az egészséges élethez vezető útról kérdeztük Csibi Imre lányát, aki a gyógynövények mellett, természetgyógyászattal is foglalkozik.
– Leginkább az édesapja foglalkozott a gyógynövényekkel, ő hogy került kapcsolatba azokkal?
– Amióta az eszemet tudom, azóta foglalkozott vele. Talán onnan ered, hogy régebb, az ő idejükben nem orvoshoz mentek Orotván, hanem próbáltak saját maguk gyógymódot keresni bajaikra. Még akkor tudták, melyik gyógynövény mire való, ez a tudás valahogy természetes módon megvolt bennük. Biztos, hogy szájról szájra terjedt a növények hatása, így mindenki tudta, hogy mit, mikor és miért használjanak.
Valahogy egészséges érdeklődés kellett legyen az emberekben. Volt, akit jobban érdekelt, ilyenek voltak a füvesasszonyok a faluban, akik kapcsolata erősebb volt a természettel, a gyógynövényekkel. Úgy gondolom, édesapám egyszer saját magán tapasztalta ki a gyógymódokat, növényekből készített betegségeire teakeverékeket, tinktúrákat, kenőcsöket. Amelyik bevált, azt ismerőseinek is ajánlotta. Ha valakinek valamelyik szervével problémája volt, mondta, „tessék, adok egy kenőcsöt, kezelje, vagy egy teát, igya ezt”. A hatékonyságuk miatt egyre jobban elterjedtek, így vált ismerté. Nagyon sok helyről jártak hozzá emberek egy csepp csodáért.
– Gyerekkorára hogy emlékszik vissza, a gyógynövények milyen szerepet töltöttek be az életükben?
– A gyógynövények mindig az életünk részét képezték, számunkra valahogy természetes volt a használatuk, úgy nőttünk fel, hogy gyógyszer nem volt az életünkben. Most is így élünk hál’ istennek. Gyógyteákat iszunk, természetesen télen többet, nyáron inkább szörpöket fogyasztunk.
Ebbe bele kell születni, és az emberben kell legyen kíváncsiság, érdeklődés a gyógynövények világa iránt. Talán bennem volt a legnagyobb fogékonyság erre, testvéreim foglalkozása ettől eltérő, de mindig támogatnak.
– A gyógynövények használata kétségkívül jobb, mint a gyógyszereké, miért?
– Mert természetes. Azt hiszem, hogy a gyógynövények a probléma gyökerét kezelik, nem pedig elnyomják a tüneteket. De időt kell fordítani rá, úgy látom, az embereknek ezzel van a legnagyobb problémájuk, nincs türelmük, kitartásuk, nem hagynak elég időt, hogy a gyógynövények kifejtsék hatásukat, ezért sokszor eredménytelen lesz a kezelés. Hamarabb van bekapni egy gyógyszert és továbbmenni, de ennek is megvannak a következményei.
A legoptimálisabb az lenne, ha mindenki az egészségmegőrzésre fordítana több időt. Ez hosszabb folyamat, de több betegséget elhárítana. Az a fontos, hogy az immunrendszerünket felerősítsük, ehhez több gyógynövényt is használhatunk. Ezek közül a legelső a bíbor kasvirág, ami nagyon jó erre, aztán az orvosi zsálya, vagy a kakukkfű is. Az ezekből készített szirupok, teák fogyasztásával sok betegséget megelőzhetünk.
– Honnan gyűjtik be a gyógynövényeket?
– Sokat termesztünk az Orotván levő kertünkben, ahol a megfelelő helyiségben és időben szárítjuk és tároljuk is. Emellett sokat gyűjtünk a környéken levő mezőkről. Szerencsések vagyunk, hogy egy ilyen helyen születtünk, ahol a természet szinte ontja magából a gyógynövényeket. Szerintem a gyergyói embernek nem szabadna üzletből vásárolt teát innia, hisz csak ki kellene menjen valahová a mezőre, és máris gőzölöghet a poharában az ízes és egészséges innivaló.
Azt tapasztaltam, hogy akinek számít az egészsége, az, hogy mit eszik, iszik, az általában jobban odafigyel a minőségre, és különböző teafüveket is szokott gyűjteni. De azért látok olyan embereket, akik megveszik a plikkes teát a nagy bevásárlóközpontokban, holott azt javaslom, fogyasszák azt, ami a mezőn megterem, mert természetesebb és egészségesebb.
– Milyen gyógynövények találhatók a környéken, milyen jótékony hatásaik vannak?
– Amint már említettem, főképpen az egészségmegőrzésre kellene összpontosítanunk. Erre pedig rengeteg gyógynövény található nálunkfelé, ezért csak néhányat, a fontosabbakat említem. A fekete áfonya a legjobb, többféle problémára is jó. A kokojzakóró, ami az emésztési bántalmakon segít, a hasnyálmirigy, a máj működését serkenti. Mint mindenhol, itthon is népbetegségnek számítanak az emésztőrendszeri megbetegedések. A piros áfonya a húgyúti problémákra, a vesére lehet jótékony hatással. A kakukkfű a légcsőre jó, a kankalin szintén a légcsőre, emellett szívidegnyugtatóként is használható. A cickafark pedig olyan gyógynövény, amit többféleképpen lehet alkalmazni, inni vagy ülőfürdőként is jó lehet.
Az évek hosszú során megtanulja az ember, hogy tavasztól őszig, mikor, mit kell leszedni. A következő év már elő van készítve, elültettem a magokat. Mindent a maga idejében kell leszedni, hogyha nem megfelelő az időzítés, akkor az az év kimarad. Nem szabad elszalasztani, igyekszek mindent a megfelelő időben begyűjteni, hogy ne maradjon ki semmi a megszokott palettáról.
Az otthonról kapott tudásomat olvasással, előadásokon való részvétellel próbálom gyarapítani. Leginkább Macalik Ernő és Szabó Gyuri bácsi előadásaira szoktam járni, és természetesen az interneten is kutakodom a gyógynövényekről.
– Milyen érzés továbbvinni ezt a tudományt?
– Úgy érzem, nagy felelősséggel jár. Ezzel a tehetséggel születtem, megvan bennem az érdeklődés, és ezért nem vehetem félvállról. Így születtünk, így nőttünk fel, de mégis megvolt a kétely, hogyan tovább, amikor édesapám kilép az életünkből. Már tizenkét éve eltávozott. Akkor eldöntöttem, hogyha az emberek igénylik, biztosan folytatni fogom, amit ő elkezdett. Ettől is függött. Sokszor nehezebb, meg kell harcolni, meg kell küzdeni sok mindennel…
– Vannak, akik igénylik?
– Kevesen, de vannak, akik ezt az utat választják, úgy látom eredményesen. A gyógynövények körülvesznek minket, ezzel élni kell! Azt hiszem, az ember életében a legfontosabb az egészsége, habár ennek fenntartására fordítják a legkevesebb pénzt, energiát. Időt kell szánni rá, ha nem, akkor kénytelen lesz majd betegsége kezelésére fordítani. Akinek fontos az egészsége, általában mérlegeli a dolgokat, és aszerint dönt. Ezek nem föltétlen falusi emberek.
Régebb a gyógynövények alkalmazása természetes volt, valahogy manapság hiányzik ez, mintha megszakadt volna a kommunikáció az idősebbekkel.
– Ha megakadt volna ennek a tudománynak az átadása valahol a múltban, mivel lenne most kevesebb Gyergyó?
– Azt hiszem, nem véletlenül születtünk ide, és nem véletlenül vesznek körül ezek a gyógynövények minket, csak ki kell nyitni a szemünket, ennyi az egész. Figyeljünk, vegyük észre ezeket az értékeket, és nem utolsósorban tiszteljük is. Ebben látok lehetőséget, az egészséget fenn kell tartani. Nem a betegségek kezelésével kellene eltölteni annyi időt. Nem csak gyógynövényekkel lehet jótékonyan hatni egészségünkre, de természetgyógyászati módszerekkel is. Afelé látok változást, hogy aki erre az útra lép, és hisz benne, tud változtatni, le tud mondani gyógyszerfüggőségéről. A környezetemben azt látom, hogy sok ember letett a gyógyszerekről. Így jól érzik magukat. A szervezetet helyreállítani kell, nem elnyomni.
– Szeretné, ha ezt a tudományt a következő generáció továbbvinné?
– Kötelező! Nem szabad szakadás legyen. Az elődeink a természettel még együtt tudtak élni, gyógynövényekkel kezelték magukat, ez volt a természetes, nem kérdőjeleződött meg a továbbvitele. Azt látom, hogy a gyerekeim, mivel ők ebben a környezetben nőttek fel, nem elfordultak ettől, hanem nagyobb gondot fordítanak egészségükre, érdeklődnek. A 22 éves fiam természetgyógyászatot tanul Pesten, a 23 éves lányom pedig gyógytornát Kolozsváron, de mindketten leginkább a gyógynövények iránt érdeklődnek, úgyhogy, valószínűleg továbbviszik a vonalat. A gyerekeim is a természetes életmódot választották. A helyi termelők vásárára szokták elvinni a gyógynövényekből készült termékeinket, így tudjuk eljuttatni a csíkszeredai, székelyudvarhelyi, kézdivásárhelyi emberekhez is.
De akármerre mennek, a készítményeket a legtöbb helyen ismerik már régóta, örülnek, hogy újra találkozhatnak velük.
A Halasági-Csibi termékek tehát már több generáció óta léteznek, segítséget nyújtanak azoknak, akik igénylik a természet csodáit, és azoknak, akik még hisznek az erejében.
Csata Beáta