Természeti értékek, múzeumok és galériák örökségének fennmaradásáról

Az értékek digitalizációján múlik, hogy a holnap gyermekei mit fognak látni abból, ami ma még megvan

Feladatunk az őseinktől kapott örökség megőrzése és szebbé tétele mellett a jelen értékeinek megóvása is, hogy tovább adhassuk a következő generációnak, mert ami ma még megvan az évek elteltével már nem lesz ugyanolyan, vagy akár eltűnik, ezért digitalizálni kell őket a rendelkezésünkre álló modern eszközökkel. Az értékek, legyen az kulturális vagy természeti digitalizációja egy mód, amellyel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy Európa erősebb legyen, mert a közös értékek összekovácsolnak minket. Továbbá a digitalizáció abban is segít, hogy hiteles képet kapjanak a kutatók az adott térségről, foglalta össze Biró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke a CD-ETA- „Collaborative Digitization of Natural and Cultural Heritega” európai uniós projekt lényegét, azon a találkozón, amelyet a projekt keretében helyi érintetteknek szerveztek március 30-án a megyeházán természeti értékek és múzeumok, galériák örökségének digitalizációja témakörben.

Görögországban lézeres radarokkal feltérképezik a hajóroncsokat, majd 3D-s nyomtatóval kinyomtatják a képeket, hogy azután is láthatóak legyenek, hogy a korrózió megrongálta, vagy eltűntette őket. Szlovéniában a természeti és kulturális örökséget száz százalékosan digitalizálták, és minden értéknek megvan a gazdája, akár egy fának is, amelyre vigyáznia kell, akire rábízták, tudtuk meg Fekete Örstől, a Hargita Megyei Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálat vezetőjétől, aki a Valenciában szervezett partnertalálkozóról beszélt a rendezvényen. Chiorean Adrian a projekt menedzser asszisztense kiemelte, nekünk is vannak értékeink, de nincsenek meg a megfelelő eszközeink, hogy ezeket megismertessük és népszerűsítsük.

Simon László, a Hargita Megyei Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálat barlangimentő csapatának technikai vezetője a barlandvédelemről és természetvédelemről beszélt, bemutatva a barlangok állat- és növényvilágát. A találkozó második felében Kováts Szidónia, a Kováts István Fotóarchívum Egyesület ügyvezetője azon fénykép gyűjtemény digitalizálási folyamatát részletezte, amely 4 generáció óta a családjuk tulajdonában van. Sándor Edit csíkszentdomokosi könyvtáros az általa összegyűjtött fényképekről, és azok történeteiről mesélt. Czimbalmos Attila, a  Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője pedig a központ gyűjteményéből készült virtuális tárlatról tartott előadást, kiemelte a folytonosságon van a hangsúly, mert ami régen még a technika csúcsa volt, azt ma már nem tudjuk használni, ezért fontos a folyamatos frissítés. Végül Salló Szilárd néprajzkutató, a Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpont munkatársa Hargita megyei tájházakról, néprajzi gyűjteményekről beszélt, javasolta, hogy a turisztikai irodák népszerűsítsék a tájházakat, és szervezzenek látogatásokat a turisták számára.

A CD-ETA projekt, amelyben Hargita Megye Tanácsa partnerként vesz részt célja az értékek digitalizálása, valamint nyugat-európai uniós országokból a jó technikák megfigyelése, és alkalmazása a megyében. Zonda Erika a projekt menedzsere kifejtette, ahol a törvény szabályozza a digitalizálást, ott sokkal előrébb tart a digitalizációs folyamat. Kifejtette, azt szeretnék elérni a projekt révén, hogy itt is legyenek megfelelő jogszabályok a digitalizálási tevékenységre vonatkozóan, valamint finanszírozási programok, amelyek segítségével meg lehet vásárolni a performáns eszközöket, és képzéseket szervezni a szakembereknek, hogy a térségben is elindulhasson a digitalizálási folyamat. Hozzátette, reméli, hogy a projekt segítségével hagynak valamit maguk után, nemcsak azt, amink jelenleg van, hanem azt is amit ránk hagyott az előző nemzedék.