Állásfoglalás a demokratikus rendszerváltozás és a nemzeti önrendelkezés ügyében

    Kegyelettel és elismeréssel hajtunk fejet a napokban távozott Borbély Imre temesvári szabadságharcos, volt parlamenti képviselő emléke előtt, aki a Temesvár Társaság tagjaként 1990 márciusában egyik kezdeményezője volt a romániai politikai és társadalmi közélet megtisztulását szorgalmazó Temesvári Kiáltvány 8. pontjának, és egyik értelmi szerzője az erdélyi magyar önrendelkezést kimondó Kolozsvári Nyilatkozatnak.

    Borbély Imre szellemi-politikai öröksége szellemében kell felemelnünk a szavunkat ezekben a napokban az országunkban zajló kommunista visszarendeződés ellen. Sajnálatos és szégyenletes, hogy ebben a tekintetben az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét kisajátító RMDSZ-re nem számíthatunk. A Fidesz–KDNP hathatós támogatásával a román törvényhozásba jutott politikai szervezetünk ugyanis mind a demokratikus rendszerváltozás, mind a nemzeti önrendelkezés korszakos politikai célkitűzéseit megtagadva azzal a posztkommunista Szociáldemokrata Párttal vállal cinkosságot, amelynek kormánya rövid egyhónapos országlása idején jóformán hadat üzent a demokráciának, a jogállamiságnak és az igazságszolgáltatásnak, és a minap elfogadott büntetőjogi kormányrendeletével, valamint közkegyelmi törvénytervezetével – méltán – fordította maga ellen a hazai és nemzetközi polgári és politikai közvéleményt,nem kevésbé pedig országunk és a demokratikus világ mértékadó közintézményeit, illetve fórumait.

    Országunk nagyvárosaiban tüntetők százezrei követelik a Dragnea–Grindeanu kormány politikai és gazdasági korrupciót pártoló határozatainak a visszavonását. Az Európai Unió és a demokratikus országok egyaránt a korrupcióellenes küzdelem folytatására szólítják fel Romániát. Klaus Iohannis államelnök a kormány „katasztrofális” intézkedéseiről és „a román jogállamiság gyásznapjáról” beszél, és a korrupcióellenes harc folytatásáról kezdeményezett népszavazást. Florin Jianu üzleti szféráért, kereskedelemért és a vállalkozókért felelős miniszter lemondása által tiltakozik kormánya elfogadhatatlan határozatai ellen, a Legfelső Bírói Tanács (CSM) pedig az Alkotmánybírósághoz nyújtott be óvást velük szemben.

    Az RMDSZ nem állhat azok oldalán, akik saját bűnük mentése céljából legalizálni akarják a korrupciót. Egy bukófélben lévő kormány szövetségeseiként nem áll jogukban magukkal rántani az erdélyi magyar közösséget. Haladék nélkül fel kell mondaniuk a balliberális román politikai hatalommal kötött együttműködési szerződést.

    Az RMDSZ-nek saját körén belül is szabadulnia kell a korrupciótól, és szakítania kell a kommunista múlt örökségével. Ennek értelmében nem díjazhatja egy időben Böjte Csaba atyát, a nemzeti közszolgálat apostolát és Olosz Gergely korrupció miatt elítélt, volt parlamenti képviselőt, valamint levitézlett neptuni kollégáit. Hasonlóképpen végre el kell döntenie, hogy a rendszerváltoztató Fidesz, vagy pedig az ellenforradalmi SZDP oldalán áll. Ebben a tekintetben nem marad más tennivalója, mint csatlakozni az Európai Parlament román néppárti küldöttségéhez, melynek kezdeményezésére az Európai Parlament éppen a tegnapi napon rendezett rendkívüli vitát a tarthatatlan romániai helyzetről.

MLA_2290

    Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnevében, végezetre három olyan kérdésben szükséges állást foglalni, melyek jól felfogott nemzeti érdekeinket illetik.

    1. Az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésén Klaus Iohannis államelnök a romániai kisebbségvédelmet „példaértékűnek” nevezte. Félrevezető kijelentése a Ceauşescu-korszakot idézi, amikor is a nacionálkommunista hatalom „megoldottnak” nyilvánította a kisebbségi kérdést. Az RMDSZ asszisztenciájával 1998 óta ugyanezt a propagandisztikus állítást hangoztatják a mindenkori román kormányok.

    Az erdélyi magyar nemzeti közösség nevében határozottan vissza kell utasítanunk ezt a szemenszedett hazugságot. Különösképpen megbotránkoztató annak a szájából hallani ezt, akinek német-szász közössége valóságos etnikai tisztogatás áldozatává vált Erdélyben.

    2. Múlt héten jelent meg a Hivatalos Közlönyben a Gyergyószéki Széki Tanács által indított, Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó polgári törvénykezdeményezés. A román politikai élet vezető képviselői, élükön Liviu Dragnea szocialista elnökkel alkotmányellenesnek minősítették és eleve visszautasították a székely autonómia parlamenti elfogadásának lehetőségét.

    Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nem ettől a kezdeményezéstől, hanem az RMDSZ törvényhozóitól várja el az SZNT törvénytervezetének benyújtását. Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető szerint viszont „az RMDSZ még nem alakította ki erről az álláspontját”.

    Az EMNT bízik abban, hogy 25 év halogatás és obstrukció után az RMDSZ végre konkrét lépésekre fogja elszánni magát a székely, illetve magyar autonómia ügyében.

    3. Nem utolsó sorban Nemzeti Tanácsunk határozottan visszautasítja a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskola felszámolását. A helyi önkormányzat RMDSZ-es többsége által beolvasztásra ítélt tanintézet éppen olyan védelmet érdemel, mint a Székely Mikó Református Kollégium. Magyar települési önrendelkezésünk megcsúfolását jelentené, hogyha magyar nyelvű középiskolánkat megszüntetnék. Felszólítjuk az Antal Árpád polgármester vezette önkormányzatot, hogy tegyen eleget a tiltakozó szülők, tanárok és diákok jogos követelésének, és vonja vissza sérelmes határozatát.

Nagyvárad, 2017. február 3.

Tőkés László
EP-képviselő
az EMNT elnöke