Hargita Megye Tanácsa elemzőcsoportja az egész megyére kiterjedő kérdőíves felméréssel  megvizsgálta a pályaválasztási szaktanácsadás sikerességét a  VIII. osztályos diákok, illetve a szüleik körében. A felmérés eredményét május 18-án, szerdán sajtótájékoztató keretében ismertették. A felmérés során ezer kérdőívet küldtek ki, 936 diák és 835 szülő válaszolt. A kérdések arra vonatkoztak, hogy hol kapnak pályaorientációs segítséget a tanulók, mit várnak el az ilyen tevékenységektől. Az eredmények alapján az elemző iroda munkatársai azt a következtetést vonták le, hogy a megkérdezettek érdeklődéssel fogadják a pályaválasztással kapcsolatos programokat, igénylik konkrét szakmák bemutatását szakemberek révén, kevés szülő tartja prioritásnak a jövőbeli keresetet. Továbbá szükséges a pályaorientációs tevékenységek újragondolása az iskolákban, növelni kell azon diákok számát, akik aktívan részt vesznek a munkavégzésben gyakorlati oktatás keretében. A felmérésről részletesebben az elemzőcsoport honlapján, a következő linken http://elemzo.hargitamegye.ro/palyaorientacio-hargita-megyeben-kutatasbeszamolo/ olvashatnak.

– Több mint három éve foglalkozunk a pályaválasztás témával, és bár történtek előrelépése még nem sikerült megfogalmazni a megoldást, hogyan lehet hatékonyabb a pályaorientáció. Más országokban ez jobban meg van szervezve, mi is sokat tanulmányoztuk ezeket a példákat, de térségünkben még gondok vannak, ezért is készített reprezentatív felmérést a megyei tanács elemzőcsoportja. A cél, hogy ne külföldre küldjük fiataljainkat, hanem tegyük lehetővé, hogy itthon is elképzelhessék pályájukat, ehhez elsősorban meg kell értetni a szülőkkel, hogy ne csak a presztízs szakmák felé tereljék a gyermekeiket, hanem vegyék figyelembe a fiatal képességeit, érdeklődési körét, valamint, hogy milyen szakmára van kereslet, és ezek mérlegelése után  válasszanak iskolát és szakmát – fejtette ki Borboly Csaba megyeelnök. Hozzátette nevelési folyamatban kell gondolkodni, minél hamarabb bele kell építeni a rendszerbe a pályaorientációt, azaz már V.osztályban el kell kezdeni a gyermek bizonyos érdeklődési kör felé terelését.

A tájékoztatón részt vett Ferencz Salamon Alpár a megyei tanács oktatási szakbizottságának elnöke, aki elmondta a legnagyobb probléma, hogy a szakiskolákban tanuló diákok nem látják a célokat, vagy egyáltalán nem vagy csak hiányosan mutatják be nekik a szakmákat, pedig a szakoktatás fontos eleme a helyi gazdaságnak, mivel biztosítja a fejlődést. Ha rétegekre bontjuk a gazdaságot befele haladva megjelenik  a szakoktatás, az eszközök, amelyekkel a különböző szakmák felé terelik a fiatalokat, mint a  pályaorientáció, a megfelelő informálás, a tanerő. Továbbá javasolta, hogy minden iskolának legyen pályaorientációs terve, és vezessék be a műhelyórákat a tantervbe, mert a mai generációnak szüksége van arra, hogy előre megtapasztaljon, kipróbáljon mindent ahhoz, hogy döntsön, az elmélet nem elég.

– Az a probléma, hogy a diákokat ugyanazon mércével mérik, ami torz képet eredményez, mert eltérnek a képességeik, nem lehet őket összehasonlítani. A mentalitás megváltoztatásának kulcsa  az informáltság és a munka felértékelése – hangsúlyozta Ferencz Alpár.

A hozzászólások között elhangzott, hogy további probléma a témakörben, hogy a jól illetve közepesen teljesítő diákokat az elméleti líceumok felé irányítják, így csak a gyengébb képességű tanulók maradnak a szakiskolákba. Illetve az is kiderült, hogy az esetek többségében nem a VIII. osztályos diák dönt a továbbtanulás helyszínéről, hanem a szülő.

Szabó Irén Ottilia, a Hargita Megyei Pszichopedagógiai Központ vezetője az elmúlt időszakban Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen tartott iskola börzéről számolt be, ahol 115 szakember mutatkozott be több mint ezer résztvevőnek. Valamint a Hargita Megyei Munkaerő Elhelyező Ügynökséggel közös programjukról is beszélt, amely keretében a megyében minden általános iskolában szakmabemutató előadásokat tartanak. Görbe Péter főtanfelügyelő is megosztotta álláspontját, szerinte az egyes szakmák bemutatását nemcsak a diákokhoz kell eljuttatni, hanem szüleikhez, hozzátartozóikhoz is.