A Székely Figyelő Alapítvány petíciókkal kéri a jogszabályok betartását

Kovászna megye prefektusának

Tisztelt prefektus úr! 

A 27/2002-es Kormányrendelet értelmében fordulunk önhöz az alábbi petícióval:

A 35/1995-ös törvénnyel Románia ratifikálta a az Európa Tanács Kisebbségi Keretegyezményét. Hasonlóképpen a 282/2007-es törvénnyel ratifikálta a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját. Ez a két jogszabály egy sor jogot biztosít többek közt a Kovászna megyében élő magyarok számára, illetve számos kötelezettséget ír elő a megyében létező – helyi, megyei vagy állami alárendeltségű – közintézményeknek. Ezen jogok és kötelezettségek egyrészt a magyar nyelvű feliratozásra, másrészt a magyar nyelvnek az adott intézményekben való használatára vonatkoznak.

A hatóságok kötelezettségeinek egy részét az 1206/2001-es Kormányhatározattal elfogadott módszertan részletezi, mások csak az említett törvényekben vannak rögzítve, de az összesre igaz, hogy mindenki számára kötelezőek.

Alapítványunk számos jelzést kapott Kovászna megyei lakóktól, akik azt róják fel, hogy ezeket a jogszabályokat különböző intézmények áthágják. Tekintettel arra, hogy:

–  a 340/2004-es törvény 19. cikkelye a) pontja értelmében a prefektus a törvényesség őre a megyében, sőt,

– ugyanazon cikkely m) pontja értemében ön biztosítja, hogy a magyar anyanyelvű állampolgárok használni tudják az anyanyelvüket az állami intézmények területi kirendeltségeinél, illetve hogy

– az 1206/2001-es Kormányhatározat tételesen tartalmazza, hogy a kisebbségi jogok gyakorlatba ültetését a prefektus felügyeli és hogy az azok ellen vétőket az ő kötelessége megbüntetni,

ezúton felkérjük, hogy ezen törvényes kötelességeinek tegyen eleget és gondoskodjon arról, hogy a fennebb említett jogszabályokat tartsák be.  Vagyis:

1. Szólítsa fel a megyében található összes közintézményt, hogy szigorúan tartsák be a 35/1995-ös és a 282/2007-es törvény, valamint az 1206/2001-es Kormányhatározat valamennyi előírását.

2. Beosztottai révén rendszeresen ellenőrizze, hogy a közintézmények betartják-e ezeket az előírásokat.

3. Büntesse meg azon közintézmények vezetőit, amelyek az említett jogszabályok előírásait nem tartják be.

4. Ezek után tájékoztasson bennünket az egyes hivatalokban tapasztaltakról, illetve az azok nyomán meghozott intézkedéseiről.

            Ilyen téren kérjük, hogy elsősorban ön járjon elöl jó példával és haladéktalanul gondoskodjon arról, hogy a hivatalának honlapján minden információ legyen elérhető magyar nyelven is.

Kérjük ugyanakkor, hogy ezirányú tevékenységéről rendszeresen tájékoztassa a sajtón keresztül a közvéleményt, ugyanis egyrészt az állampolgároknak joguk van tudni, hogy az adóikból fenntartott intézmények betartják-e a jogszabályokat, másrészt annak ösztönző jellege is lesz, ha az intézményvezetők tudatában lesznek annak, hogy esetleges törvénysértéseik nem maradnak titokban.

Végezetül – tekintettel arra hogy prefektusként kötelessége a társadalmi béke fenntartása és a szociális feszültségek megelőzése – kérjük, hogy a prefektura honlapján szereplő közérdekű információk között tegye közzé a fennebb említett jogszabályokat is, hogy a polgárok szerezzenek tudomást a jogaikról, illetve hogy a román anyanyelvű állampolgárok láthassák, hogy a magyar anyanyelvűek nem privilégiumokat kérnek, mindössze a törvények által garantált jogaik betartását.

Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy amikre kérjük azok nem eltúlzott dolgok, azokat saját kezdeményezésből, hivatalból már korábban meg kellett volna tegye, hisz prefektusként ez feladata.

Gyergyószentmiklós, 2018.VIII.1.

Üdvözlettel,
Árus Zsolt
elnök
Szekler Monitor Alapítvány

Az államelnök az alkotmánybíróságon támadta meg azt a közigazgatási törvénykönyvet, amely jelentősen bővítené a kisebbségek anyanyelv-használati jogait Romániában. Az államelnök olyan kisebbségi jogokat előíró cikkelyeket is kifogásol az óvásban, amelyek már 17 éve érvényben vannak Romániában. Erre hívja fel a figyelmét a Székely Figyelő Alapítvány petíciója:

Către Preşedintele României

Stimate domnule Preşedinte! 

Ne adresăm Dvs. în baza Ordonanţei nr. 27/2002, cu următoarea petiţie:

Am aflat de pe situl instituţie Dvs. că ieri aţi despus la Curtea Constituţională o sesizare cu privire la neconstituţionalitatea unor prevederi din legea privind Codul Administrativ. Parcurgând documentul am constatat, că există în aceasta o serie de puncte care se referă la prevederi legale care privesc utilizarea limbilor minorităţilor naţionale în administraţie. În concret ne referim la punctele 20, 24, 27 şi 57 din sesizare, adică:

20. Art. 94 alin. (2) din legea criticată încalcă prevederile art. 13 şi art. 120 alin. (2) din Constituţie

La art. 94 alin. (2) din legea criticată – cu denumire marginală „Folosirea limbii minorităţilor naţionale” – se prevede: „Autorităţile şi instituţiile publice, precum şi celelalte entităţi juridice prevăzute la alin. (1), prin hotarârea organelor lor deliberative sau după caz, organelor de conducere pot decide asigurarea folosirii limbii minorităţilor naţionale în unităţile administrativ-teritoriale în care cetăţenii aparţinând minorităţilor naţionale nu ating ponderea prevăzuta la alin. (1).”

24. Art. 138 alin. (2) din legea criticată încalcă prevederile art. 1 alin. (5) şi art. 13 din Constituţia României

Potrivit art. 138 alin. (2) teza a II-a din legea supusă controlului de constituţionalitate: „Lucrările şedinţelor se desfăşoara în limba româna. În consiliile locale în care consilierii locali aparţinând unei minorităţi naţionale reprezintă cel puţin 20% din numărul total, la şedinţele consiliului se poate folosi şi limba minorităţii naţionale respective. În aceste cazuri se asigură, prin grija primarului, traducerea în limba româna. În toate cazurile, documentele şedinţelor de consiliu se întocmesc în limba română.”

27. Art. 195 alin. (5) şi (6) din legea criticată încalcă art. 1 alin. (5), art. 16 alin. (1) şi art. 120 alin. (2) din Constituţie

Potrivit art. 195 alin. (5) din lege: „În condiţiile prevăzute la alin. (2), în posturile care au atribuţii privind relaţii cu publicul sunt încadrate şi persoane care cunosc limba minorităţii naţionale respective”.

57. Art. 611 alin. (1) din legea supusă controlului de constituţionalitate încalcă prevederile art. 1 alin. (3) şi (5), art. 13 şi art. 120 alin. (2) din Constituţie

Potrivit art. 611 din legea criticată, „(1) Prevederile art. 94, art. 135 alin. (5), art. 138 alin. (2), art. 195 alin. (2) – (6), art. 198 alin. (3) şi ale art. 199 alin. (3) sunt aplicabile şi în cazul în care, din diferite motive, după intrarea în vigoare a prezentului Cod, ponderea cetăţenilor aparţinând unei minorităţi naţionale scade sub procentul prevăzut la art. 94.”

Cu privire la aceste puncte dorim să vă atragem atenţia asupra următoarelor:

– Posibilitatea din prevederea criticată la punctul 20 există şi la ora actuală, de vreme ce Legea 215/2001 stipulează o obligaţie în cazul localităţilor unde pragul de 20% este atins, dar nu interzice în nici un fel ca drepturi lingvistice să fie acordate şi în localităţi unde pragul nu este atins.

– Prevederea criticată la punctul 24 este preluat practic mot-a-mot din articolul 42 aliniat (2) din Legea 215/2001 în vigoare la această dată.

– Prevederea criticată la punctul 27 este preluat practic mot-a-mot din articolul 76 aliniat (2) din Legea 215/2001 în vigoare la această dată.

– Prevederea criticată la punctul 57 este preluat practic mot-a-mot din articolul 131 din Legea 215/2001 în vigoare la această dată.

Având în vedere faptul că înainte să fiţi ales preşedintele României aţi fost primarul municipiului Sibiu, ales din partea Forumului Democrat al Germanilor din România, se poate presupune pe drept, că aveţi cunoştinţă de faptul, că prevederile criticate de Dvs. sunt la ora actuală în vigoare în România. Astfel prin această sesizare vizaţi de fapt suprimarea unor drepturi existente, cea ce este în contradicţie cu principiile de drept Europene. În acest sens dorim să vă reamintim, că în toamna anului trecut chiar Dvs. aţi protestat când în Ucraina s-a adoptat o lege a învăţământului care viza suprimarea drepturilor existe ale comunităţii româneşti din acea tară. Punând cap la cap cele două acţiuni ale Dvs. rezultă că aplicaţi dublă măsură, cea ce este inacceptabil.

În baza celor de mai sus, prin prezenta vă rugăm cu respect, să vă reconsideraţi poziţia şi să anunţaţi Curtea Constituţională că renunţaţi la criticile din punctele 20, 24, 27 şi 57 din sesizare.

Gheorgheni, la 01 08 2018

Cu respect,
Árus Zsolt
preşedinte
Fundaţia Szekler Monitor