2017-09-25
Ferenc pápa beszéde az európai püspöki konferenciák tanácsa nemzeti migráns igazgatóihoz
A migránsok az Úr „vándorló népe”
A Szentatya beszéde bevezetőjében leszögezi: „az egyház a migránsok tömeges, összetett és változatos áradatával szemben, mely a migránspolitikákat válságba sodorta, hűséges marad a küldetéséhez, azaz szereti és imádja Jézust a legszegényebb és legelhagyatottabb emberekben, köztük jelesen a migráns és menekült testvéreinkben. Az egyháznak anyai szeretettel kell elkísérnie őket a migráns tapasztalat minden fázisában, az útrakeléstől a visszatérésig, úgyhogy az útvonaluk mentén az összes helyi egyházi intézmény legyen főszereplője az egyetlen küldetésnek, saját lehetőségei szerint. Az Urat felismerni és szolgálni az ő „vándorló népében”, egy olyan felelősség, mely egységbe fűzi az összes részegyházat az állandó, összehangolt és hatékony együttműködés kiárasztásában”.
A kulturális és vallási identitás megőrzése nem igazolja a védekező magatartást
A pápa „nem rejti el aggodalmát az intolerancia, a diszkrimináció és a xenofóbia miatt, mely Európa különféle térségeiben megjelenik. Ezt sokszor a másik, a különböző, az idegen iránti bizalmatlanság és félelem motiválja. De még ennél is jobban aggaszt engem – mondja a pápa – annak szomorú megállapítása, hogy a mi keresztény közösségeink Európában nem mentesek ezektől a védekezési és elutasító reakcióktól, melyeket egy kevéssé pontosított „erkölcsi kötelesség” igazol, mint a kulturális és vallási identitás megőrzése. Az egyház az összes földrészen a hittérítők migrálása révén terjedt el, akik tudatában voltak Jézus minden kultúra minden emberéhez szóló megváltói üzenete egyetemességének. Az egyház történetében jelen volt a kulturális elkülönülés és elhatárolódás kísértése, de a Szentlélek mindig segített felülemelkedni ezeken, biztosítva az állandó nyitottságot a másik felé – hangsúlyozta a pápa, hozzátéve: Biztos vagyok abban, hogy a Szentlélek ma is segít bennünket a nyitott magatartás megőrzésében, mely lehetővé teszi az akadályok és falak legyőzését”.
A falak megsértik az emberi jogok egyetemességét, az integráns emberiséget
„Európa egyházainak a meghallgatása során – folytatja a pápa – komoly nehézséget észleltem a migránsok és menekültek tömeges érkezésével szemben. Ezt a nehézséget abban a gazdasági válságtól fémjelzett történelmi helyzetben kell nézni, mely mély sebeket ejtett. Másfelől pedig a vendéglátó országok nem voltak felkészülve egy ilyen összetételű migráns áradatra. Másik jelzésértékű nehézség az európai egyesítési folyamatok határértékei, azok az akadályok, melyekkel szemben az emberi jogok egyetemességét konkrétan alkalmazni kell, a falakkal szemben, melyek megsértik az integráns emberiséget, mely az európai civilizáció egyik legszebb gyümölcse.
A migráns hittestvéreink érkezése hozzájárul a katolikusság teljesebb megvalósulásához
„A keresztények számára mindezt, túl a világi önmagából eredő értelmezésen, az Isten teremtette emberi személy központi szerepének a logikájában kell értelmezni – szögezte le a pápa. Egy nagyszerű egyháztani távlatból nézve megannyi hittestvérünk érkezése az egyháznak Európában alkalmas lehetőséget kínál arra, hogy teljesen megvalósítsa a saját katolikusságát, amit a hitünk alkotó elemeként minden vasárnap megvallunk a templomainkban. Az utóbbi években sok részegyház gazdagodott katolikus migránsok jelenlétével, akik magukkal hozták liturgikus és apostoli lelkesedésüket”.
Missziós szempontból helyben lehet hirdetni a keresztény hitet
„A missziós munka szempontjából” a pápa szerint „a migráns áradat jelenléte egy új missziós frontot nyit, mely kiváltságos alkalom a Krisztus és az evangéliuma hirdetésére, és ehhez el sem kell hagynia senkinek sem a helyét, hogy konkrétan tanúságot tegyen a keresztény hitről a szeretetben és a más vallási kifejeződések iránti mély tiszteletben”.
Beszéde záró részében Ferenc pápa röviden összefoglalta a 2018-as migráns és menekült világnapi üzenetének négy kulcsszavát, melyek a befogadás, az oltalmazás, az előmozdítás és az integrálás.
(vl)
Forrás: hu.radiovaticana.va