A Székely Nemzeti Tanács győzelme az Európai Unió Bíróságán

           Óriási sikert ért el a Székely Nemzeti Tanács Luxemburgban. Az Európai Unió Bírósága másodfokon megsemmisítette az Európai Bizottság 2013 júliusában hozott határozatát, melyben a Bizottság elutasította a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét. A bíróság tehát a kezdeményezőknek adott igazat az Európai Bizottsággal szemben.

         Székelyföld lakosai régóta tapasztalják, hogy a Romániának juttatott bőkezű uniós támogatások ellenére Székelyföld gazdasági lemaradása növekszik. A székelyek nap mint nap akadályokba ütköznek a vállalkozás, a munkavállalás, az egészségügy, az iskoláztatás és az ügyeik intézése során. A Székely Nemzeti Tanács az aláírásgyűjtési kezdeményezésével ezért az uniós kohéziós politika szabályain kíván változtatni annak érdekében, hogy az Európai Unió adófizető polgárainak pénzét ne lehessen kisebbségellenes politikák céljául felhasználni.

          2013-ban egy tizenkét tagú polgári bizottság nyújtotta be a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című, a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott európai polgári kezdeményezést az Európai Bizottsághoz. A bizottság tagjai: Izsák Balázs (Románia, Székelyföld), Korodi Attila (Románia, Székelyföld), Dabis Attila (Magyarország), Boldoghy Olivér (Szlovákia/Felvidék), Roland Dudda (Ausztria), Pierre Gillet (Belgium), Franciscus Albert Bernardus Jeursen (Hollandia), Miren Martiarena (Spanyolország, Baszkföld), Őry Péter (Szlovákia, Felvidék), Publik Antal (Svédország), Andreas Schmalcz (Németország), Jordi Xucla (Spanyolország, Katalónia).

             A Bizottság elutasította a kezdeményezés bejegyzését, így nem kezdődhetett meg az egymillió támogató aláírás összegyűjtése. A kezdeményezők 2013-ban pert indítottak a Bizottság ellen a kezdeményezés bejegyzésének elutasítása miatt, de az elsőfokú Törvényszék 2016-ban elutasította a felperesek keresetét. A szervezők jogorvoslatért folyamodtak az Európai Unió Bíróságához.

           A kezdeményezésben a Székely Nemzeti Tanács európai partnereivel közösen arra kéri Brüsszelt, hogy az Európai Unió kohéziós politikája  kezelje kiemelt figyelemmel a nemzeti régiókat, tehát azon közigazgatási hatáskörökkel nem szükségszerűen rendelkező földrajzi körzeteket, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezők szerint a nemzeti régiók, így Székelyföld lemaradását úgy kell megelőzni, hogy közben sajátosságaik ne változzanak meg. A Székely Nemzeti Tanács arra kéri a Bizottságot, hogy hajtsa végre a Szerződéseket és az Alapjogi Chartát, vegye komolyan és teljesítse azt a kötelezettségét, hogy hozzá kell járulnia az Unió kulturális sokszínűségének a fenntartásához. Figyelemmel az Európai Unió regionális politikája keretén belül felhasznált fejlesztési támogatások visszaélésszerű, nemzeti kisebbségek által lakott régiókat hátrányosan érintő tagállami újraelosztásának gyakorlatára, a kezdeményezés arra kéri Brüsszelt, hogy a nemzeti régiók lemaradásának megállítása, és így az unió kulturális sokszínűségének megőrzése érdekében biztosítsa számukra a hozzáférés esélyegyenlőségét a strukturális alapokhoz, minden más EU-alaphoz, forráshoz, programhoz, valamint teremtse meg a garanciákat sajátosságaik fenntartásához és a megfelelő gazdasági fejlődéshez. A nemzeti/etnikai kisebbségi régiók társadalmi, területi kohéziójában rejlő addicionális gazdasági potenciál megfelelő kohéziós politika mellett felszabadítható, és gazdasági erőforrássá változtatható az adott régiók hasznán túl a tagállamok és az Unió egészének javára. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a tagállamok nemzeti kisebbségi régióik elsorvasztására használják az uniós fejlesztési támogatásokat. Az Európai Uniónak tehát – akár a kohéziós politikára vonatkozó uniós költségvetésből erre elkülönített forrás biztosításával – véget kell vetnie a nemzeti régiók gazdasági diszkriminációjának és tudatos leépítésének, mivel a nemzeti régiók európai közös örökséghez tartozó kulturális sajátosságai csak így őrizhetőek meg.

             Az Európai Unió reform előtt áll. Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap az uniós értékek védelme, a következő évek pedig arról fognak szólni, hogy merre halad tovább az európai integráció. Az Európai Unióról szóló szerződés a kisebbséghez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását az Európai Unió – többek között a jogállamisággal egyenértékű – alapértékeként határozza meg. A Székely Nemzeti Tanács álláspontja szerint nem beszélhetünk e jogok tiszteletben tartásáról, ha a kohéziós politika tagállami gyakorlata nem teszi lehetővé, sőt egyenesen veszélybe sodorja a nemzeti régiók sajátosságainak megőrzését. A nemzeti régiók elsorvasztása az adott nemzeti közösség felszámolásához vezethet, amely sérti az Európai Unió fent nevezett alapvető értékét. A kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek szülőföldön boldogulása a nemzeti közösség megmaradásának, és így az Unió kulturális sokszínűsége megőrzésének alapvető feltétele.

              A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése megfelelő megoldási javaslatot tartalmaz erre a problémára, ezért a Székely Nemzeti Tanács arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az Európai Unió Bíróságának mai ítélete alapján a 2013-ben benyújtott kezdeményezést eredeti tartalma szerint vegye nyilvántartásba.

A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata

Sepsiszentgyörgy
március 7.