Mutatjuk, hogy mikor indokolt a tesztelés kezdeményezése

Frissítette csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) a COVID-19-cel kapcsolatos esetdefiníciókat.

Az INSP szerint fertőzésgyanúsnak minősül:

• bármely személy akinél hirtelen láz és köhögés lép fel;
• bármely személy, akinél fellép legalább három a következő tünetek közül: láz, köhögés, gyengeség, fejfájás, izomfájdalom, torokfájás, nátha, nehézlégzés, étvágytalanság/hányinger/hányás, hasmenés, megváltozott tudatállapot;
• bármilyen tüdőgyulladásos, bronchopneumoniás (+/- mellhártyagyulladás) személy;
• bármely súlyos akut légúti megbetegedésben (SARI) szenvedő, lázzal, köhögéssel és nehézlégzéssel küzdő páciens, akinek az állapota egyik napról a másikra kórházi kezelést igényel.

SARS-CoV-2-vel való fertőzöttség gyanítható azoknál a 16 éven aluli kiskorúaknál is, akiknél gyomorrontásra utaló tünetek (hányás, hasmenés) lépnek fel, és azok nem hozhatók összefüggésbe a táplálkozással.

Valószínűsíthető esetnek minősül:

• az a páciens, akinél teljesülnek a fertőzésgyanús esetnél felsorolt klinikai kritériumok, és egy igazoltan megfertőződött személy kontaktja, vagy epidemiológiai kapcsolat mutatható ki közte és egy gócpont között;
Az érvényben lévő ajánlások értelmében le kell tesztelni az igazoltan fertőzött személy összes tüneteket mutató kontaktját.
• az a páciens, akinél a tüdőröntgen-, tüdő-CT- vagy tüdő-ultrahang-vizsgálat a COVID-19-re utal;
• az a hirtelen elhunyt személy, akinél a halál beállta előtt légzési elégtelenség lépett fel, és aki egy igazoltan megfertőződött személy kontaktja volt, vagy epidemiológiai kapcsolat mutatható ki közte és egy gócpont között.

Igazoltan fertőzöttnek minősül az a személy, akinél a laboratóriumi vizsgálatok kimutatják a SARS-CoV-2 vírussal való fertőzést, a klinikai tünetektől függetlenül.

Direkt kontaktnak minősül:

• a koronavírusos beteggel egy háztartásban élő személy;
• az a személy, aki közvetlen fizikai kapcsolatban állt egy koronavírusos személlyel (például kezet fogott vele, és nem mosott kezet közvetlenül ezután);
• az a személy, aki közvetlenül érintkezett egy fertőzött szekrécióival (például köhögés révén, vagy kesztyű nélkül megérintette a zsebkendőjét);
• az a személy, aki 15 percnél hosszabb ideig két méternél kisebb távolságra tartózkodott egy fertőzöttől;
• az a személy, aki 15 percnél hosszabb ideig két méternél kisebb távolságra tartózkodott ugyanabban a helyiségben – például tanteremben, ülésteremben, kórházi váróteremben – egy fertőzött betegtől;
• az egészségügyi személyzet tagja vagy más személy, aki közvetlen ellátást nyújt egy fertőzött betegnek, vagy a laboratóriumi személyzet olyan tagja, aki a fertőzött betegtől vett mintákhoz védőfelszerelés megfelelő viselése nélkül nyúlt hozzá.

A járványügyi kapcsolat a kezdet időpontját megelőző 14 napban jöhetett létre – jegyzi meg az INSP.

Aki megfelelő maszkot/védőfelszerelést viselt és betartotta a fizikai távolságot, nem minősül direkt kontaktnak.

Közösségi eredetű megbetegedésről, vagy az egészségügyi ellátással összefüggésbe hozható fertőzésről (IAAM) beszélünk, ha:

• A COVID-19 eset közösségi eredetű vagy egészségügyi ellátással kapcsolatba hozható okból eredhet (IAAM), az alábbiaktól függően:

– a laboratóriumban történő megerősítés időpontját megelőző napok száma, az egészségügyi egységbe (kórház, dialízis központ), vagy a bentlakásos központba való beutalás után (1. nap);
– az epidemiológiai vizsgálat érvei a közösségi eredet vagy az IAAM vonatkozásában (az eset egyik vagy másik eredetű fertőzésgóchoz tartozik).

A következő esetek fordulhatnak elő:

• Közösségi eredetű fertőzés, amennyiben:

– a koronavírus-fertőzés tünetei már a kórházba utaláskor vagy az ettől számított 48 órán belül jelentkeznek;
– a tünetek a kórházba utalást követő 3-7. napon jelentkeznek, és erős a közösségi fertőződés gyanúja (például a páciens egy fertőzési gócból érkezik);

• Az egészségügyi ellátással kapcsolatba hozható megbetegedésről (IAAM) beszélünk, amikor:

– a tünetek a kórházba utalástól számított 48 óra múlva jelentkeznek, és erős az egészségügyi ellátással kapcsolatba hozható megfertőződés gyanúja;
– egészségügyi alkalmazottnál jelentkezik a megbetegedés, és nincsenek a közösségi terjedésre utaló jelek.

Azok a megbetegedések, amelyeknél a tünetek a kórház elhagyását követő 14 napon belül jelentkeznek, lehetnek:

– az egészségügyi ellátással kapcsolatba hozható megbetegedések, ha a kórház elhagyását követő 48 órában jelentkeznek a tünetek;
– bizonytalan eredetűek, ha a kórház elhagyását követő 3-14-napban jelentkeztek a tünetek, és nincsenek a közösségi terjedésre vagy az egészségügyi ellátással kapcsolatba hozható megbetegedésre utaló jelek.

COVID-19-cel igazolt beteg elhalálozásának minősül minden olyan haláleset, amely igazoltan koronavírussal fertőzött személynél következik be, leszámítva azokat az eseteket, amikor az elhalálozásnak más egyértelmű oka volt, amely nem hozható összefüggésbe a COVID-19-cel (például sérülés, akut vérzés stb.).

Az igazoltan COVID-19-fertőzöttek elhalálozása nem írható más, korábbról fennálló betegségek (például rákos vagy hematológiai megbetegedések stb.) számlájára, és ilyen esetekben is a COVID-19-et kell feltüntetni a halál okaként, függetlenül attól, hogy más társbetegségek is fennálltak, amelyek esetleg súlyosbították a COVID-19 lefolyását.

A halotti bizonyítványban a COVID-19-et kell megjelölni a halál okaként minden olyan elhunyt személy esetében, akinek halálát a koronavírus okozta vagy okozhatta, esetleg hozzájárult ahhoz – szögezi le az INSP.

Ha a halál okát tisztázni kell, javasolt az RT-PCR vizsgálat elvégzése tüdőszövetből vett mintán – teszi hozzá az INSP.

Újabb ajánlásokat tett közzé az INSP a tesztelési prioritásokkal kapcsolatban

Újabb ajánlásokat tett közzé csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) a COVID-19-tesztelést érintő prioritásokkal kapcsolatban.

Az INSP szerint a következő esetekben indokolt a tesztelés kezdeményezése:

• olyan személyek – beleértve az egészségügyi alkalmazottakat is -, akiknél jelentkeznek a tünetek;
• olyan személyek, akiknél pozitív lett az antigén gyorsteszt eredménye;
• az igazoltan fertőzöttek szoros kontaktjai, akiknél tünetek jelentkeznek;
• szervátültetés előtt álló személyek (tünetmentesek), szervdonorok, a megfigyelési periódusban levő szervátültetettek – két teszt 24 óra alatt;
• azon orvosok és más egészségügyi szakemberek, akik a szervátültető központtól kiszállnak a szervkivételt végző központhoz – tesztelés kéthetente;
• betegség vagy gyógyszeres kezelés miatt immundeprimált személyek – tesztelés legtöbb 48 órával kórházba utalás előtt;
• kemoterápiás kezelés alatt álló, tünetmentes daganatos betegek – tesztelés 48 órával minden kezelés, illetve kórházi felülvizsgálatra jelentkezés előtt;
• sugárkezelés alatt álló, tünetmentes daganatos betegek – tesztelés az első kezelés előtt, majd 14 naponként, a kezelés lejártáig;
• műtéti beavatkozás előtt álló, tünetmentes daganatos betegek – tesztelés legtöbb 48 órával a beavatkozás előtt. Gyerek páciensek esetében a kísérő személyt is tesztelni kell.
• hemodialízis alatt álló, tünetmentes személyek – tesztelés havonta kétszer;
• hemodialízis alatt álló, tünetmentes személyek, akik igazolt fertőzöttek kontaktjai – két teszt 6-7 nap különbséggel;
• hemodialízis alatt álló személyek, akiknél jelentkeznek a tünetek;
• intézményesített gondozásban élő, tünetmentes személyek – tesztelés havonta kétszer;
• ápolást, gondozást nyújtó intézmények, központok személyzete – tesztelés heti rendszerességgel;
• intézményesített vagy otthoni karanténban levő vagy igazoltan fertőzött személy közeli kontaktjának minősülő, tünetmentes várandós nők – tesztelés az utolsó kontaktustól számított 14. napon, ha addig nem jelentkeztek tünetek;
• igazoltan fertőzött személyek szoros kontaktjának minősülő, tünetmentes egészségügyi alkalmazottak – tesztelés a fertőzöttel való utolsó érintkezéstől számított 6-7. napon.

Az INSP szerint a teszteredmény kézbesítéséig az egészségügyi dolgozók folytathatják tevékenységüket az előírt óvintézkedések betartásával. Pozitív teszt esetén az egészségügyi alkalmazottaknak is – akár vannak tüneteik, akár nincsenek – ugyanazt az eljárást kell követniük, mint más fertőzötteknek.

Forrás: www.agerpres.ro