Az emberi élet védelméről nem esik szó a vadászati törvényben

2016-10-15

Az emberi élet védelméről nem esik szó a vadászati törvényben

A környezetvédelmi tárcának szóló petíciót írtak alá a kilövési kvóták ügyében

Önkormányzati vezetők, területtulajdonosok, állattenyésztők, közbirtokosságok, vadásztársaságok képviselői írták alá október 14-én, pénteken azt a környezetvédelmi minisztériumnak szóló petíciót, amelyet a csíkszeredai megyeházán, Hargita Megye Tanácsa által szervezett megbeszélésen fogadtak el. A Benke József, a Zetelaka és Társai Vadász és Halász Egyesület igazgatója által megszövegezett dokumentum a kilövési kvótákról szóló miniszteri rendelet kapcsán született, és a megyei tanácsok küldik a minisztériumnak. Eddig elfogadta Kovászna, Vrancea és Hargita megye, következik Maros, hangzott el.

A tanácskozást Borboly Csaba nyitotta meg elmondva, hogy Hargita Megye Tanácsa 2008 óta foglalkozik a medveproblémával, több javaslatuk, felhívásuk volt, rengeteg konzultációt szerveztek.

– Ha valaki úgy gondolja, hogy az emberi élet nincs annyira fontos, mint az állatok élőhelye, jöjjön és mondja el. Nem hiszem, hogy a villanypásztor megoldja a problémát, de a számvevőszék azért is támadta Hargita Megye Tanácsát, mert villanypásztor beszerzésére nyújtott támogatást. Ebben a megyében bebizonyosodott, hogy nem kell a villanypásztor, mert nem megoldás – jelentette ki, és köszönetet mondott a megyei tanács vidékfejlesztési közösségi fejlesztési társulásának, az agrárkamarának és az elemzőcsoportnak az e téren kifejtett munkáért, valamint a megyei tanácsosoknak, akik közül jelen volt Becze István, Kolozsvári Tibor és Kolumbán Dávid.

A megyeelnök szerint a probléma lényege, hogy az erről szóló diskurzusban nem beszélnek az emberi áldozatokról és a veszélyről.

– Brüsszelt senki nem tájékoztatta az itteni helyzetről. A károk és a populáció negyede itt van, az országszerte kibocsátott kilövési engedélyeknek viszont csak tíz százaléka szól erre a vidékre. Többször egyeztettünk arról, hogyan lehet a vadászok és az állattartók között megtalálni az egyensúlyt, de még nincs megoldás. A jelenlegi szabályozást módosítani kell, mert a 407-es vadászati törvény nem tér ki az emberi életre, és meg kell győzni a minisztert a decentralizáció szükségességéről, hogy helyben találjunk megoldást – ecsetelte Borboly Csaba, aki ugyanakkor nem ajánlja az önbíráskodást senkinek, hanem a párbeszédet szorgalmazza, hogy meggyőzzék a döntéshozókat a probléma teljes megvizsgálásának szükségességéről. Az önbíráskodás azért került szóba, mert a petícióban annak a veszélyére is figyelmeztetnek, hogy a gazdák közül többen az állatok megmérgezésével fogják megvédeni terményüket, portájukat, ha a vadkárokat nem téríti meg az állam.

Benke József, a zetelaki vadászegyesület igazgatója, a petíció megfogalmazója szerint az állatok védelmében generált tömeghisztéria negatívan befolyásolja a vonatkozó törvénykezést.

– Ha etetjük a vadat, az visszatartja a medvéket is, és elvonja figyelmüket a kultúrákról, az állatokról, tehát egyértelmű, hogy kell etetni – jelentette ki Benke József.

Nagy Attila, Zetelaka polgármestere elpanaszolta, hogy a szaktárca a vadkárokról szóló bejelentések egy részét megválaszolta, de elenyésző hányadát fizeti ki.

– A statisztikáknál jóval súlyosabb a valós helyzet. A falugyűléseken általában megválaszolatlanul maradnak a kérdések, ezért nem akarják bejelenteni a károkat, mivel az a tapasztalatuk, hogy semmibe veszik őket. Az emberek folyamatosan felróják, hogy évek óta nem történik semmilyen előrelépés – sorolta a zetelaki elöljáró.

A zöldszervezetek részéről egyetlen képviselő jelent meg Pop Ioan Mihai személyében, aki nem tartja jó megoldásnak sem az etetést, sem a kilövések számának növelését, ugyanakkor a jelenlegi stratégiát sem látja megfelelőnek, hiszen nő, nem pedig csökken a vadkárok száma. Azt javasolta, keressenek új megoldásokat, és készítsenek részletes tanulmányt, amely a valóságot tükrözi.

A hozzászólók közül többen kifogásolták, hogy míg az anyagi károkról még szó esik, az emberi áldozatokról nem beszélnek a civilszervezetek. A jelenlévők véleménye szerint nem csak ezek képviselőit kellene szakértőnek tekinteni. Elhangzott az is, hogy a törvény nem számol a fenyőfákban esett károkkal (amelyeket a medve karmaival meghánt), az ennek következtében gyenge minőségű faállománnyal, az emberi sérülésekkel és azok kezelési költségeivel. A hozzászólók úgy vélték, hogy eddig is a vadászok védték az állatokat, és hogy a ritka állatfajt kell oltalmazni, nem azt, amelyik el van szaporodva.

Borboly Csaba a vita végén elmondta, bízik benne, hogy a beszélgetésnek lesz folytatása, és levonják majd a következtetéseket a konkrét álláspontok mentén. A párbeszéd folytatását javasolta megyei szintű munkacsoportban.

– Ha a törvény nem segít, akkor is meg kell tenni bizonyos lépéseket. Minden anyagot összegyűjtünk, az elemzőcsoport folytatja a kérdés monitorozását. A ma aláírt javaslat megfogalmazása ugyan fontos lépés, de arra kérek mindenkit, folytassa a munkát, kezdjünk dolgozni az alternatív jövedelemforrásokon, és még számos dolgot kell megoldani a rendőrséggel, a csendőrséggel, az erdészettel közösen – összegzett a megyeelnök.

A petíciót aláírta Borboly Csaba, György Sándor kányádi, Jakab Attila homoródszentmártoni és Nagy Attila zetelaki polgármester, Biró Vencel a tusnádi és Bakos József a gyergyóremetei tanács részéről; az állattartó gazdák egyesületei nevében Siklódi Albert Álmos Kobátfalváról, Tankó Péter Gyimesközéplokról, Szőcs Béla Csekefalváról; a vadászegyesületek nevében Benke József Zetelakáról, Takács Károly Maroshévízről, Hadnagy Lehel Csíkszeredából, Kornis Loránd Székelykeresztúrról, továbbá a gyergyószentmiklósi Loduj, a tusnádi Szent Anna, a székelyudvarhelyi Nagy-Küküllő, a csíkdánfalvi Nimród, valamint a Hargita megyei, csíkszeredai és gyergyószentmiklósi vadászegyesület; a zetalaki közbirtokosság. Ezenkívül magánszemélyek is ellátták kézjegyükkel a dokumentumot.

A helyszínen készült videó megtekinthető itt: https://www.facebook.com/borbolycsaba/

A témában készült elemzések, jelentések, infografikák megtalálhatók Hargita Megye Tanácsa elemzőcsoportjának honlapján: http://elemzo.hargitamegye.ro/

Hargita Megye Tanácsa vadkárok témájával foglalkozó honlapja itt érhető el: http://hargitamegye.ro/vadkarok.html

A petíció szövege:

Către,

Ministerul Mediului, Apelor și Pădurilor

În atenția Direcției Biodiversitate

Subsemnatii reprezentanti ai Consiliului Judetean Harghita, Consiliilor Locale, Asociatiile Proprietarilor de Terenuri, Asociatiile Crescatorilor de Animale, Asociatiile de Vanatoare si Pescuit Sportiv, Natura2000, alte ONG uri, persoane fizice, formulam următoarea notificare:

Luând în considerare prevederile art. 1 alin. (1) lit. a) din Procedura de stabilire a derogărilor de la măsurile de protecție a speciilor de floră și faună sălbatice, aprobată prin Ordinul ministrului mediului și al ministrului agriculturii, pădurilor și dezvoltării rurale nr. 203/14/2009, În temeiul prevederilor art. 38 alin. (2) din Ordonanța de urgență a Guvernului nr. 57/2007 privind regimul ariilor naturale protejate, conservarea habitatelor naturale, a florei și faunei sălbatice, aprobată cu modificări și completări prin Legea nr. 49/2011, cu modificările și completările ulterioare, precum și ale art. 13 alin. (4) din Hotărârea Guvernului nr. 38/2015 privind organizarea și funcționarea Ministerului Mediului, Apelor și Pădurilor, cu modificările și completările ulterioare, prin prezenta va rugam sa urgentati scoaterea Ordinului Ministrului pentru aprobarea derogărilor în cazul speciilor urs, lup și pisică sălbatică pentru sezonul 2016-2017.

Dumneavoastra aveati obligatia sa o scoateti din Monitorul Oficial pana pe data de 03.10.2016, iar azi acest ordin este suspendat de catre Doamna Ministru Cristiana Pasca Palmer.

Mentionam ca aceasta notificare resulta din problemele deosebit de grave pe care le intampinam datorita pagubelor cauzate de ursi si lupi animalelor domestice, iar in acest moment nu putem sa intervenim deloc.

In cazul ursului, efectivele mult prea mari fac pagube nu numai animalelor deomestice, ci si in livezi, stupi, fanete si pasuni. In acelasi timp, ursii fac pagube si culturilor silvice prin decojirea arboretelor tinere de rasinoase si aceste pagube trebuiesc despagubite.

In cazul lupului, acesta este un concurent de temut al vanatorilor. Se stie ca un exemplar adult consuma 1 kg carne de vanat/zi. Gestionarii Fondurilor Cinegetice vor sa mentina efective viguroase si un numar stabil al populatiilor locale de ungulate, si unde exista ungulate, exista si lupi. Se justifica un numar de interventie si la lupi, conform numarului lor real din teren.

Deci va rugam scoateti ordinul cat mai repede posibil, in stare de urgenta maxima.

Nici noi nu ințelegem acea falsa empatie publică a celor care au acces doar la informații care sugerează „un măcel” împotriva animalelor sălbatice din România. Ministerul Mediului prin demersurile sale de constituire a grupului de lucru, implicarea mediului academic și consultarea publicului larg a dorit să se asigure că măsurile derogatorii nu sunt în detrimentul menținerii speciilor, dar noi, factorii implicati din teritoriu dorim sa facem parte din acel grup de lucru.

Daca se interzice posibilitatea de interventii la urs si lup, va fi un dezastru. Populatia detinatoare de bovine si ovine va recurge la metodele ”proprii”, adica la otravire prin antigel, soda caustica, sau ucidere cu laturi din trolii. Respectarea legii va fi din ce in ce mai grea.

In aceste zone nu s-au platit pagubele cauzate de urs inca din 2013, 2014 si 2015. Ministerul, din pacate, nu a raspuns la nicio scrisoare desi s-au trimis multe scrisori si de la Primarii, Asociatii sau persoane pagubite. Un alt aspect este legat de valoarea prejudiciului stabilit in cazul unui urs braconat (ucis, fara derogare) de catre om, aceasta fiind suma enorma de 40.000 de euro.

Totodat mentionam faptul ca reprezentantii Ministerului nu s-au deplasat deloc in teren, decat Garda Forestiera care raspunde la solicitarile populatiei. Ministerul, din pacate, nu a reactionat la nici o invitatie la dialog.

Legat de Ordin se constata urmatoarele aspecte:

1. Grupul de lucru pe carnivore mari

Din grupul de lucru pe carnivore mari constituit la nivelul ministerului fac parte Silviu Chiriac (AMP Vrancea şi Centrul de Reabilitare şi Monitorizare a Carnivorelor Mari), Domokos Csaba (Asociaţia pentru Protecţia Păsărilor şi a Naturii ‘Grupul Milvus’), Cristian Remus Papp (WWF România), Mihai Pop (Asociaţia pentru Conservarea Diversităţii Biologice Vrancea), Christoph Promberger (Fundaţia Conservation Carpathia), Leonardo Berezcky (Asociaţia pentru Conservarea Valorilor Naturii), Ovidiu Ionescu (Universitatea ‘Transilvania’ Braşov), Ancuţa Fedorca (Fundaţia Carpaţi) şi ACDB Vrancea- Mihai Pop.

Grupul de lucru carnivore mari s–a instituit de catre Minister, printr o NOTA aprobata de Ministru cu nr. 5913 din 06.09.2016. totodata, s-a constituit un grup de lucru majoritar prea omogen (majoritatea o au reprezntantii ONG-uri de mediu), care însă nu acopera componenta de management a speciilor (practic prin criteriile de selectie au fost eliminati reprezentanti ai Mnisterului Agriculturii, Gărzii Naționale de Mediu, Autoritatea Sanitar Veterinara, Asociatiile Crescatoare de Animale, Asociațiile Vanatorilor si Pescarilor Sportivi din Romania, RNP -Romsilva, etc.).

Exista neabrogat un Ordin de Ministru (OM 1367 din 07.09.2007), prin care s-a constituit un grup de lucru heterogen format de 20 de membri, reprezentanți ai 15 institutii/organizații, care acoperă cele 3 componente importante in gestionarea speciilor: cercetare, management și conservare. Daca era necesar sa se mai schimbe membri din cauze obiective (pensionare, deces, boala etc.), atunci macar ar fi trebuit respectat numarul de membrii 20 si organizatia/institutia pe care le reprezinta, NU 11 ci 20.

De asemenea, grupul de lucru a fost instituit netransparent, si cu majoritatea neprofesionala a ONG-urilor cu votul majoritar clar stiut dinainte. Legat de punctele de vedere chiar si ale ONG-urilor care au stopat scoaterea ordinului, acestia nu au dorit stoparea scoaterii Ordinului ci modificarea numarului de interventii.

In acest caz, ar fi necesar sa se impuna refacerea grupului de lucru si includerea si a celor enumerati mai sus si scoaterea ordinului in forma propusa.

2. Serviciul de Urgenta 112 SUAS

Este nevoie de acest serviciu dar nu in cadrul jandarmeriei ci in cadrul gestionarilor fondurilor cinegetice, ICAS Brasov si ONG specializate (MILVUS si Asociaţia pentru Conservarea Valorilor Naturii, acestia intervin demult in caz de solicitare).

3. Raportul Consiliului Judetean Harghita din 2014

Propuneri legate de stabilizarea populațiilor locale de urși:

• Corelarea numărului de intervenții cu pagubele reale produse- cf. HG nr. 1679/2008 din Procesele Verbale precum și rapoartele, sesizările înregistrate la Primării
• Corelarea numărului de intervenții cu efectivele reale din teren- cf. estimare comună
• Intervenții cu număr dublu la urși de vârstă mijlocie și de ambele sexe- program de 5 ani, verificat de către APM Harghita
• Reglementarea în caz de atac la om (cine suportă cheltuielile de spitalizare, pensionare, handicap, pensie prematură, deces, etc.)
• Pachet pentru prevenirea pagubelor (gard electric, echipe speciale, etc.)
• Evaluarea pagubelor de către APM locale- APM Harghita
• Stabilirea numărului de intervenție de către APM locale- APM Harghita
• Crearea de terenuri de hrană pentru vânat- gestionarii din fonduri speciale, pentru a distrage atentia vanatului de la culturile agricole
• Reglementarea colectării fructelor de pădure
• Reglementarea pășunatului, a accesului cu motoare, quad, jeep, etc.
• Infrastructură: gard electric, echipe de intervenție urs permanent în stand by

4. Vanatoarea si rolul ei, versus asa zisa falsa teza- ’vanatoarea de trofee’

Este un fapt si chiar o teza de necontestat: Omenirea nu ar fi putut evolua fara vanatoare. In prezent vanatoarea este doar o parte a gospodaririi vanatului, aceasta activitate bine facuta constituie de fapt o protectie activa a naturii.

Fiecare gestionar de fond cinegetic isi desfasoara activitatea specifica prin propriul personal, face paza fondurilor cinegetice conform legii, deci previne si combate braconajul la toate speciile care pot fi vanate sau nu, deci protejeaza inclusiv si carnivorele mari. Prin protejarea vanatului, si chiar hranire complementara pe timpul iernii, se mentin populatii sanatoase de cervidae si mistreti, acestia contribuind la prezenta in teren a carnivorelor mari.

Asociatiile de vanatoare sunt organizatii nonprofit, constituite conform Legii 26, exact ca si ONG care au stopat scoaterea acestui Ordin despre care vorbim. Cheltuielile acestor asociatii sunt suportate din propriul buzunar. Numai salariul paznicilor de vanatoare din Romania este aprox. 16.000.000 EUR anual la cei 3000 de paznici, si poarta de asemenea o cota de CAS foarte mare, varsat la stat. .

Fata de aceasta, se stie ca unul dintre ONG care au stopat ordinul, este sponzorizat de statul roman (Ministerul Mediului, Autoritatea de Management, in jur de 800.000 EUR anual). Deci statul roman sponzorizeaza un ONG care pune in pericol agricultura si zootehnia montana din Romania.

Veniturile realizate (fiind organizatii nonprofit) se reinvestesc in terenul de vanatoare. Daca se realizeaza un venit din interventia de extragere justificata a unui urs, acest venit se reinvesteste, si nu merge in contul bancar sau buzunarul niciunui vanator de la asociatia de vanatoare! Din acest venit asociatiile de vanatoare fac paza vanatului, inclusiv al ursului, lupului, pisicii salbatice si a rasului, dar si al cocosului de munte. Este un fapt stiut ca vanatoarea in Romania aduce un important venit si statului roman, prin TVA si alte servicii (cazare, turism, etc.) de aprox. 4.000.000 EUR.

5. Hranirea complementara a vanatului si falsa teza de efect negativ asupra ursului

Conform Contractelor de gestiune, gestionarii Fondurilor Cinegetice depun hrana complementara pe aceste fonduri, in cantitatile precizate in contract. Aceasta hrana, care consta mai ales din porumbul destinat cervidaelor si mistretului, in mod natural este consumata si de catre ursi. Ar fi un dezastru acolo unde sunt multi ursi, daca s–ar opri aceasta hranire. Ursii atunci vor cobori pe langa si in sate pe timp de o vara secetoasa, asa cum s-a mai intamplat in vara anului 2013.

Considerati va rog aceasta NOTIFICARE drept o notificare scrisa la care trebuie raspuns in scris. Vom continua demersul prin cai legale, inclusiv in justitie.

Cu mult respect,

Consiliul Judetean Harghita

Consilii Locale

Asociatiile Proprietarilor de Terenuri

Asociatiile Crescatorilor de Animale

Asociatiile de Vanatoare si Pescuit Sportiv

Natura2000

ONG uri

persoane fizice

Dr. Ing. Benke Iosif

• director AVPS Zetelaka Es Tarsai, din Zetea 272, Judetul Harghita
• membru al delegatiei nationale CIC Romania
• reprezentant ales al Asociatiei Proprietarilor de Terenuri din Zona Zetea

DATA

30.09.2016 SEMNATURA
Dr. Ing. Benke Iosif

* Conform art. 7 din OG nr. 27/2002 “Petitiile anonime sau cele in care nu sunt trecute datele de identificare a petitionarului nu se iau in considerare si vor fi considerate clasate, potrivit prezentei ordonante”.