Katalán és baszk meghívottakkal indult az EMI-tábor harmadik napjának előadássorozata pénteken. Marc Gafarot i Monjó, a Katalán Demokratikus Konvergencia Párt külügyi kabinetvezetője előadásában Katalónia függetlenségi törekvéseit boncolgatta. Iker Merodio baszkföldi újságíró, politikai tanácsadó az anyanyelvű médiának az autonómiaküzdelemben betöltött szerepéről, valamint a közszereplők és a nemzet problémáinak megismertetése, felvállalása közti összefüggésekről beszélt.

Marc Gafarot egy rövid történelmi áttekintést követően ismertette a katalán nacionalizmus irányultságát, amely két fő területre koncentrálódik: az egyik Spanyolország modernizálását célozza, míg a másik – amelyet az előadó párhuzamként is kiemelt Romániával szoros kapcsolatban – az ország diverzitásának elfogadása. A függetlenségi törekvések a 21. századtól kezdődően erősödtek fel, amelyet a nem megfelelő kormánypolitika idézett elő, s amely pont az előbb említett két irányultság megtagadását jelentette. Az előadó említést tett a beolvasztási és nemzetállami törekvésekről is, amelyeket a központi kormányzat a megtévesztés és félrevezetés eszközével próbál elérni.

Katalónia függetlenségi téren jóval magasabb szintet képvisel, mint Székelyföld, a régióban nem jelent problémát a jelképek és a katalán nyelv használata, amely egyben az Európai Unió hivatalosan elfogadott nyelve is, viszont a forrás- és költségeloszlások arányosítását csak a függetlenség hozhatja el számukra. Az előadás során felmerült a kérdés, hogy az esetleges függetlenség kivívása milyen kapcsolatban van az EU-s és más nemzetközi szervezetekben való tagsággal. Gafarot két példát hozott fel: az egyik a jól ismert német egyesítés, a másik a kevesek által ismert Algeria helyzete, amely tagja maradt az Európai Gazdasági Közösségnek azt követően is, hogy függetlenedett a francia gyarmatkötelék alól. Gafarot végszóként biztató szavakat intézett a hallgatósághoz: a történelem többször is bizonyította, hogy a nemzeti kérdés mindig fontosabb volt az ideológiai kérdéseknél. Ez a mai napig észlelhető a katalán parlamentben, és kiemelkedően jó példa az erdélyi magyarság politikai színtere számára is.  

„A sajtó helyzete meglehetősen komplikált: a nemzeti médiacsoport, amelynek munkatársa vagyok, Baszkföld északi és déli területein megjelenő több helyi újságot, egy rádióállomást és egy televíziócsatornát is működtet” – részletezte értekezésében Iker Merodio. A rádióról elmondta, ez főként közéleti témákat dolgoz fel, míg a baszk televíziózás szintjén hírcsatornát működtetnek, a szórakoztató műsorokat illetően nincsenek jelen a média piacán, itt inkább spanyol csatornák léteznek, de az elmúlt években sikerült olyan rendszert kiépíteniük, amelyben egyre több helyi médiummal több települést le tudnak fedni. Fiatalnak számít a médiacsoport, alig öt éve működnek, ugyanakkor magukba foglalnak több régi médiumot is. Van egy országos lap is birtokukban, amely egyike az ország legnagyobb konzervatív, jobboldali, monarchista, régies gondolkodást követő lapja. Északon a helyzet könnyű: a francia média a legfontosabb, és az újságok helyi híreket hoznak le, természetesen franciául. Igen erős vetélytársai is vannak a médiacsoportnak, mégis az elmúlt öt évben fejét felütő médiakrízis alkalmával, bár veszítettek olvasókat, rádióhallgatókat, mégsem olyan mértékben, mint más orgánumok.

„A nyelvkérdésről: amennyiben baszkföldön élsz és legfeljebb 24 éves vagy, valószínűleg kaptál baszk nyelvű oktatást, és nincs gondod a nyelv megértésével, de ha betöltötted már a 30-at, változik a helyzet, gondok vannak a nyelvismerettel, és az idősebb generáció gyakran sajátos dialektust használ” – mesélte Iker Merodio, aki hozzátette: sokan úgy gondolják, hogy a baszk olyan nyelv, ami az oktatás és a munkahely nyelve. A fiatalok, bár most már ismerik a baszkot, mégsem használjákű családjukban, baráti társaságukban, inkább spanyolul beszélgetnek. Történt némi előrelépés: az elmúlt időszakban a baszk már a felsőoktatásban, a televíziózásban és a zenei palettán is megjelent, így haladnak lépésről lépésre afelé, hogy egyre több területen egyre több baszk szót halljanak – magyarázta az újságíró. A franko-diktatúrát követően 40 évvel is a baszk nyelv felélesztése az egyik fő munkájuk, és a jövőben szükség is lesz a baszkföldi médiahálózatra, illetve annak bővítésére, hiszen a kereskedelmi médiahálózat elsősorban spanyol nyelvű.

És, hogy miért annyira fontos a nemzeti hírmédia? – tette fel a kérdést az előadó, amelyet meg is válaszolt: „tudnunk kell, hogy nem vagyunk egyedül, nem vagyunk őrültek, mert a világban még sok olyan népcsoport van, amelyek autonómiat akarnak: beszélnünk kell Székelyföldről, a katalánokról, Skóciáról és persze saját magunkról is. Iker Merodio fontosnak tartja azt is, hogy Baszkföldnek legyenek népszerű, közéleti személyiségei, sztárok, sportolók, hogy azok elmagyarázhassák, felvállalhassák úgy a spanyolok, mint a franciák előtt: mit szeretne nemzetük. Következtetésként levonta: nagyon fontos a kereskedelmi forgatókönyv, Baszkföldnek és a médiacsaládnak versenyképesnek kell lennie, olyan híreket kell lehoznia, amellyel szélesebb közönség figyelmét felkelthetik annak érdekében, hogy régiójuknak publicitást nyerhessenek.

EMI-tábor közlemény
www.emitabor.hu