A pápa a Függetlenségi Emlékparkban

Ferenc pápa szombaton délután négy órakor érkezett meg pápamobilján Philadelphia Függetlenség Nemzeti Történeti Emlékparkjába. A 22 hektáron elterülő parkot úgy tartják számon, mint Amerika történelmének legjobb ábrázolását, mivel számos épülete kapcsolódik az Egyesült Államok függetlenségi harcához. Két fő emlékműve a „Függetlenségi Csarnok”, ahol 1776. július 4-én kihirdették a Függetlenségi Nyilatkozatot, továbbá a „Szabadság Harangja Központ”.

A pápa az amerikai szellemiségnek ezen a jelképes helyén találkozott a hispán-amerikai és egyéb bevándorlók közösségével. Beszédében hangsúlyozta, hogy a vallásszabadság alapvető jog, amely formálja annak a módját, hogyan lépünk társadalmilag és egyénileg kapcsolatba más vallást követő szomszédainkkal.

A kormányok védjék meg az emberek Istentől kapott, elidegeníthetetlen jogait

Az Independence Mall, ahol a Függetlenségi Nyilatkozatot aláírták, az Amerikai Egyesült Államok születési helye. Itt hirdették ki először azokat a szabadságjogokat, amelyek ezt az országot meghatározzák. A Függetlenségi Nyilatkozat leszögezte, hogy minden férfi és nő egyenlőnek lett teremtve. Teremtőjüktől elidegeníthetetlen jogokat kaptak és a kormányok azért léteznek, hogy ezeket a jogokat megvédjék.

A vallásszabadság alapvető jog

A vallásszabadság magába foglalja azt a jogot, hogy mind egyénileg, mind közösségként imádhassuk Istent lelkiismeretünk szerint. A vallásszabadság természeténél fogva túlmutat az istentiszteleti helyeken, az egyének és a családok szféráján is. Különböző vallási hagyományaink arra hívják az egyéneket és a közösségeket, hogy imádják Istent, aki minden élet, a szabadság és a jóság forrása. Emlékeztetnek az emberi lét transzcendens dimenziójára, elvitathatatlan szabadságunkra minden abszolutista hatalmi törekvéssel szemben. Elég, ha például az elmúlt évszázad történelmére gondolunk, hogy lássuk, milyen szörnyűségeket vittek véghez azok a rendszerek, amelyek a „földi paradicsom” építését bizonygatták, miközben népeket igáztak le, megtagadva tőlük a jog minden fajtáját.

A vallások új távlatokat tárnak fel

Gazdag vallási hagyományaink „olyan motiváló erővel rendelkeznek, amely képes új horizontokat nyitni, serkenti a gondolkodást, tágítja az elmét és fokozza az érzékenységet” – idézett a pápa Evangelii gaudium k. apostoli buzdításából (256).

A vallást nem lehet kegyetlenségek igazolására felhasználni

Világunkban, amikor a modern zsarnokság különböző formái megkísérlik elnyomni a vallásszabadságot, a vallást szubkultúrává kívánják lefokozni, amelynek nincs szólásszabadsága a közéletben, vagy a vallást a gyűlölet és a brutalitás ürügyéül kívánják felhasználni, a különböző vallások követőinek kötelessége, hogy egyesítsék hangjukat és fohászkodjanak a békéért, a toleranciáért, mások méltóságának és jogainak tiszteletben tartásáért.

A vallások legyenek egy egészséges pluralizmus előmozdítói

Világunk ki van szolgáltatva a technokrácia uralmának, amely tudatosan egydimenziós egyformaságot akar megvalósítani, fel kíván számolni minden különbözőséget és hagyományt, felszínes egységre törekedve. A vallások joga és kötelessége, hogy megértesse: lehetséges olyan társadalom építése, amelyben „egy egészséges pluralizmus valóban tiszteli a másikat és az értékeket” (Evangelii gaudium, 255).

A kvékereket, akik Philadelphiát alapították, mély evangéliumi érzék ihlette, minden személy méltóságának tiszteletben tartását, a testvéri szeretetben egyesülő közösség eszményképét kívánták megvalósítani – utalt a pápa a város történelmére. A testvéri elkötelezettség mindenki, különösen a legsebezhetőbbek méltósága érdekében az amerikai lelkület alapvető részévé vált.

A vallások követői hallassák a hangtalanok szavát

Ferenc pápa köszönetét fejezte ki mindenkinek, akik bármilyen vallás követőiként a béke Istenét kívánják szolgálni olyan városok építésével, amelyekben a testvéri szeretet légköre uralkodik, gondját viselik minden rászorulónak, minden szakaszában megvédik az élet isteni ajándékának méltóságát, védelmezik a szegények és a bevándorlók ügyét. Sokan közülük lehetővé tették, hogy meghallgassák azok kiáltását, akiknek nem áll módjukban hangjukat hallatni.

A pápa köszöntötte a hispán-amerikai lakosság tagjait, valamint az USA-ba, a közelmúltban bevándoroltak képviselőit. Sokan nagy árat fizettek azért, hogy ebben az országban új életet teremthessenek maguknak. Legyenek felelős állampolgárok, és gyümölcsözően járuljanak hozzá a közösség életéhez, különös tekintettel buzgó hitükre, a családi élet iránti mély érzékükre.

A mindent egyformává alakító globalizáció elpusztítja a személyt és minden nép sajátosságát  

A pápa rögtönzött szavakkal folytatta előre megírt beszédét: a globalizáció nem valami rossz. Éppen ellenkezőleg jó tendencia. Akkor válhat rosszá, ha rosszul alkalmazzák. Ha arra törekszik, hogy mindent egyformává alakítson, akkor ez a fajta globalizáció elpusztítja minden személy és minden nép sajátosságát. Ha azt keresi, hogy mindenkit egyesítsen, tiszteletben tartva minden személyt, minden népet, gazdagságát, sajátosságát, akkor jó a globalizáció és békéhez vezet. A pápa egy geometriai példával tette képszerűvé mondanivalóját: ha a globalizáció olyan, mint egy gömb, amelynek minden pontja egyenlő távolságra van a középponttól, akkor nem jó, mert megsemmisít. Ha viszont olyan, mint egy poliéder, egy sokszögletű test, amelynek minden oldala egységben van egymással, de mindegyik megőrzi önazonosságát, akkor jó a globalizáció, elősegíti egy nép növekedését, minden embernek biztosítja méltóságát és jogait.

A pápa végül arra buzdította mindnyájukat, hogy védelmezzék jogaikat, különösen a vallásszabadsághoz való jogot, mivel azt magától Istentől kapták.

(vm)
(Forrás: hu.radiovaticana.va)