Tizenharmadik kötete jelent meg az EKE-bakancs sorozatának

A tizenharmadik zsebkönyv, mely jó útitárs, a túrák során a Kászoni-medence borvízlelőhelyeire kalauzol. Szerzői: Jánosi Csaba, Sztojka Tamás, Berszán József, Péter Éva, Szabó Ágoston, a fényképeket Böjthe-Beyer Barna, Dósa László, Kádár Gyula, Kocsis András, Német J. Levente és Unger Zsombor készítette.

„Budapestről Párizsba rövidebb az út, mint Kászonújfaluba. Én is előbb jutottam el Párizsba, mint Kászonba. De még elég jókor megtudtam, hogy itt is van annyi keresnivalónk, mint ott.” Sokan járhatunk úgy, mint annak idején Kodály Zoltán, akitől ezen idézet származik. Annak érdekében, hogy tudjunk róla, van keresnivalónk a Kászonokban, érdemes fellapozni az EKE-bakancs legfrissebb számát.

Kedvcsinálóként az EKE és az Erdélyi Gyopár partnerségében megjelent kötethez kár lenne új, cikornyás mondatokat fogalmazni, hisz hitelesebb és ráhangolóbb az, ami az előszóban szerepel: „Hiánypótló EKE-bakancs megírására vállalkoztunk. Hiánypótló a természetjáró EKE-tagoknak. Hiánypótló a történelem, a természet, a néprajz, a népi építészet szerelmeseinek. A Csíki-havasok közé beékelődött, bezökkent varázslatos Kászoni-medencét újabban felfedezték a képzőművészek, felfedezte a politikum, de elfelejtették a természetjárók. Festett túraútvonalai megkoptak, vagy már nem is léteznek. A Kárpát-medence azon kevés tájegységei, kistájai közé tartozik e földrajzilag elkülönülő terület, ahol elmondhatjuk, megállt az idő. Kevés olyan tája van napjainkban a magyarságnak, mint a Kászoni-medence, ahol ha végigsétálunk a falvakon, még hagyományos, múlt század eleji, közepi utcakép fogad. Helyi gyártású, fecskefarkú piros agyagcseréppel vannak a tornácos házak födve. A hagyományos deszkakerítést a tulipánban végződő életfás kászoni gyalogkapuk teszik átjárhatóvá. Nem ritkák a nagy, kötött cserefából ácsolt székely kapuk sem. A Kászoni-medence agyagban gazdag földje téglát is „termett”, amiből hatalmas rakott kapuk készültek. Gyönyörű népviselete, a piros-fekete rokolyák ringása, gazdag népdalkincse, mondavilága, élő népszokásai, a farsangvégi bikaütés vagy a fiatalok aprószentekellése teszi varázslatossá a falu életét. Mielőtt azonban a Kászoni-medencét részletesen bemutatnánk, kiemeljük, hogy a címbe foglalt borvíz uralja majd az oldalakat. Nem hiába csúfolták a kászonjakabfalviakat borvizeseknek. A kászoni borvíz dicső múltját, szerény jelenét ismertetjük. Bemutatjuk a medence keleti völgyeiben feltörő ásványvízforrásokat, a borvízhez kapcsolódó ipartörténeti vonatkozásokat, a palackozást, a szállítást, a reklámozást és a népi hagyományokat.”

Az ígéret szép szó, és a szerzők be is tartották azt, úgy illusztrálva a borvízkutak és fürdők földjét, Kászon hagyományőrző falvait, hogy az embernek kedve kerekedjen odalátogatni. Túraútvonalakat ajánlanak, melyek egyik fő megállója a Nyerges-tető. Itt érdemes fejet hajtani a hősök előtt, és továbbindulás előtt hálát adni, hogy a teremtő ennyi szépet, ennyi jót teremtett jókedvében.

Megrendelhető az elofizetes@eke.ro e-mail címen, ára: 15 lej + postaköltség