Toleranciát és identitásmegőrző politikákat ígér a kormányprogram

A kulturális és etnikai identitás megőrzésére irányuló politikákat, az etnikumközi párbeszéd és tolerancia bátorítását ígéri a kisebbségeknek a beiktatásra váró új román kormány programja, amelyet hétfőn tettek közzé.
Dacian Ciolos kijelölt miniszterelnök egyéves mandátumra készülő szakértői kormánya 13 oldalas, vázlatos programban foglalta össze prioritásait. A dokumentum főleg a Ponta-kormány bukásához vezető társadalmi elégedetlenségekre próbál gyors választ adni, a korrupcióellenes szigorra, a közigazgatás hatékonyságának növelésére és a jövő évi választások korrekt megszervezésére helyezve a hangsúlyt.
A vallási közösségeknek és kisebbségeknek szentelt három bekezdésnyi alfejezet alapelveket szögez le, de nem tér ki konkrétumokra. A dokumentum szerint a Ciolos-kormány fel fog lépni a szélsőséges megnyilvánulások ellen, pályázati alapon támogatja az etnikai és kulturális sokszínűség értékeire összpontosító programokat, a vallási felekezeteknek pedig méltányos és átlátható finanszírozást ígér.
Bár egy korábbi alkotmánybírósági döntés szerint Romániában a voksolást megelőző utolsó 12 hónapban már nem változhat a választási szabályozás, a kormányprogram több sürgős módosítást javasol a jövő tavaszi önkormányzati választások előtt. Hátrányosan érintheti az erdélyi magyarságot, hogy a Ciolos-kabinet kétfordulóssá tenné a polgármesterek és megyei tanácselnökök megválasztását, az viszont képviselethez segítheti a szórványközösségeket, hogy az önkormányzati választásoknál eltörölnék a bejutási küszöböt.
Megkönnyítenék a független jelöltek mandátumhoz jutását, a jövőre nézve pedig előkészítik azokat a törvény- és alkotmánymódosító tervezeteket, amelyek – az európai parlamenti és államfői mandátumhoz hasonlóan – öt évben egységesítenék az önkormányzati, parlamenti mandátumokat, hogy “minimálisra csökkentsék a választásoknak az ország társadalmi és gazdasági életére gyakorolt negatív hatásait”.
A külpolitikát illetően a Ciolos-kormány programja az európai uniós döntéshozatalban való aktív részvételt, az Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnerség erősítését, a Moldovai Köztársaság európai integrációjának támogatását, a Nyugat-Balkán és “főleg a keleti szomszédság” demokratizálásához és stabilizálásához való hozzájárulást és a külföldön dolgozó románoknak biztosított konzuli szolgáltatások javítását említi.
Az új kormány beiktatásáról kedden szavaz a román törvényhozás.

Bemutatta miniszterjelöltjei listáját Dacian Ciolos kijelölt román miniszterelnök vasárnap: szakértői kabinetjében – amelyet jövő héten terjeszt bizalmi szavazásra a parlament elé – a szociáldemokrata (PSD) Victor Ponta távozó kormányának egyetlen tagja sem vesz részt és magyar név sem szerepel rajta.
Bár az előzetes tárgyalások alapján Ciolos inkább a Klaus Iohannis államfőhöz közel álló jobbközép Nemzeti Liberális Pártra (PNL) támaszkodhat a parlamentben, a PSD felé tett gesztusként értékelhető, hogy a szociáldemokrata párt elnökéhez közel álló Vasile Dancu szociológust jelölte az egyik kormányfő-helyettesi posztra, a regionális fejlesztési minisztérium élére. Dancu 2000 és 2003 között (a kisebbségekért is felelős) tájékoztatási miniszter volt a Nastase-kormányban, 2004-től 2008-ig pedig a PSD szenátora. Azóta nem vállalt politikai tisztséget, jelenleg az IRES közvéleménykutató cég elnöke, azonban médiaértesülések szerint Liviu Dragnea, a PSD elnöke rendszeresen konzultál vele aktuálpolitikai kérdésekben.
A másik miniszterelnök-helyettes Costin Grigore Borc, a gazdasági tárca várományosa, Radu Vasile egykori kereszténydemokrata kormányfő volt kabinetfőnöke lenne, aki az utóbbi másfél évtizedben üzleti karriert futott be. Az energetikusi oklevéllel rendelkező Borc a 90-es évek elején a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) volt elnökének, Corneliu Coposunak a személyi titkáraként került a politikába, később egy amerikai egyetem doktorandusza és tanársegédje volt, az utóbbi 15 évben pedig egy építőanyagot forgalmazó cégcsoport szerbiai, majd romániai vállalatát vezette.
A külügyminiszteri posztra Lazar Comanescut, az államfő külügyi tanácsadóját jelölte Ciolos. Comanescu 2008-ban a Tariceanu-kormány idején néhány hónapig volt már külügyminiszter. Több mint négy évtizede dolgozik különböző tisztségekben a román diplomáciában, 2009-től 2014-ig Románia berlini nagykövete volt.
A várakozásoknak megfelelően Ciolos egy másik karrierdiplomatát, Minhea Motoc jelenlegi londoni nagykövetet hív haza a védelmi tárca élére, a belügyminisztérium vezetését pedig  Petre Toba főfelügyelőre, a román rendőrség jelenlegi főnökére bízná.
Az igazságügy-miniszteri posztra Cristina Gusethet, a Freedom House Románia civil szervezet igazgatóját jelölte, a pénzügyminiszteri tisztségre pedig Anca Paliu Dragut, az Európai Bizottság szakértőjét, aki korábban 11 évig a Nemzetközi Valutaalap romániai és bulgáriai kirendeltségén dolgozott. Dacian Ciolos második nekifutásra a 39 éves Patriciu Achimas-Cadariut, a kolozsvári onkológia igazgatóját jelölte a bukaresti egészségügyi miniszteri posztra.
A 22-tagú Ciolos-kabinet tagjainak egyharmada nő. Magyar név nem szerepel a szakértői kormány listáján. A miniszterjelölteket hétfőn és kedden hallgatják meg a parlamenti bizottságok, az új kormány beiktatásáról pedig várhatóan kedd délután szavaz a román törvényhozás.

(MTI/Baranyi László)

A Cioloş-kormány névsora:

Costin Grigore Borc – miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter – jelentős menedzseri tapasztalattal bír, jelenleg a a CRH – a volt Lafarge – vezérigazgatója;

Vasile Dâncu – miniszterelnök-helyettes, fejlesztési miniszter –  szociológus, volt szociáldemokrata szenátor, egykori távközlési miniszter;

Lazăr Comănescu – külügy, jelenleg államfői tanácsadó, 2008-ban már volt külügyminiszter;

Mihnea Motoc – védelem – jelenleg londoni nagykövet, korábban Románia ENSZ-, illetve európai bizottsági nagykövete volt;

Petre Tobă – belügy – rendőri karriert futott be, jelenleg országos rendőrfőkapitány, volt belügyi államtitkár;

Anca Dragu Paliu – pénzügy – pénzügyi elemző az Európai Bizottság mellett, tíz évig az IMF romániai irodájában tevékenykedett;

Marian Popescu – közlekedés – a Román Vasúttársaság (CFR) ügyvezető menedzsere, jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik;

Cristina Guseth – igazságügy – a Freedom House jogvédő szervezet munkatársa, a jogállamiság megerősjtését célzó projektek fűződnek a nevéhez, a korrupcióellenes küzdelem egyik élharcosa;

Adrian Curaj – oktatás – szakterülete az oktatás menedzsmentje, a Világbank, az UNESCO és az Európai Bizottság tanácsadója volt;

Claudia Ana Moarcăş – munkaügy – több mint 25 éves tapasztalat a témában;

Patriciu Achimaş-Cadariu – egészségügy – a kolozsvári onkológia igazgatója;

Achim Irimescu – mezőgazdaság – Románia európai bizottsági képviseletén dolgozik, agrármérnök, volt mezőgazdasági államtitkár;

Victor Vlad Grigorescu – energia – 39 éves, az Electrica igazgatótanácsi tagja, szintén Románia EB-képviseletén tevékenykedett;

Aura Răducu – európai uniós alapok – az EB REGIO-osztályán dolgozott, ma az EBRD szakértője;

Cristina Paşca Palmer – környezetvédelem – az Európai Bizottságnál tevékenykedik;

Marius Bostan – távközlés – szakirányú tapasztalat;

Vlad Alexandrescu – művelődés – a Bukaresti Tudományegyetem tanára, volt luxemburgi nagykövet;

Elisabeta Lipă – sport és ifjúság – evezős olimpiai bajnok, az evezős szövetség és a Dinamo sportklub elnöke;

Violeta Alexandru – szociális párbeszédért felelős tárca nélküli miniszter – a Közpolitikai Intézet igazgatója

Ioan Dragoş Tudorache – a miniszterelnöki kancellária vezetője – jogász, az ENSZ munkatársa volt Koszovóban, jelenleg az Európai Bizottság mellett tevékenykedik;

Dan Stoenescu – határon túli románokért felelős tárca nélküli miniszter – diplomata, jelenleg a madridi nagykövetség munkatársa;

Cristian Ciprian Bucur – parlamenti kapcsolatokért felelős tárca nélküli miniszter – jelenleg is a parlamenti adminisztráció tagja.

(Címfotó: moldova.org)