Jó volt ennyi embert Borszéken látni

Egészen pontosan 1501 résztvevője volt a múlt heti, Borszéken tartott EKE Vándortábornak. A 125 éves, legnagyobb erdélyi civil szervezet Gyergyói Osztálya nem a kezdők naiv lelkesedésével, hanem a gyakorlottak rutinjával állta a sarat a XXV. EKE Vándortáborban. Mégis kiderült: az egyre növekvő érdeklődés új táborszervezési stratégiát követel az Erdélyi Kárpát-Egyesület részéről.

A borszéki sípálya aljában felállított táborba az elmúlt hét során 1501 személy jelentkezett be. Sokan választották a panziókat éjszakai pihenőhelyként, ám egymást érték a sátrak is. A táborszervezők száma kereken 150 volt, őket egy öttagú operatív csapat irányította, hogy a túrák indításától és vezetésétől az étkeztetésig, esti programok biztosításáig minden rendben legyen.

Ami a táborlakókat illeti, 976 személy nem tartozott az Erdélyi Kárpát-Egyesület tagságának körébe, ők Erdély különböző részeiről, Magyarországról, Ausztriából, Angliából és Hollandiából érkeztek.

A vöröskeresztes sátorban 35 személyt jegyeztek. Kisebb sérülésekből és a napsütés okozta leégésből volt egy pár, napszúrással, illetve hasmenéssel egy-egy táborlakó jelentkezett, a legtöbben vérnyomásmérésért keresték fel a vöröskereszteseket. De volt erősítés is, két orvos az egész tábor ideje alatt állt rendelkezésre. Szerencsére, alig volt feladatuk.

Alkalom volt gyaloglásra

Három nap alatt 3102 személy jelentkezett be a túrákra. A gyergyói ekéseknek nagy előnyükre vált, hogy helybéli tagtársuk vállalta Borszék értékeinek bemutatását. Farkas Aladár vezetésével a Borvíztúra volt az egyik legnépesebb, annyira, hogy programon kívül szombatra is bejelentkezett hozzá két csoport – ráadásként.

A húszféle túra között volt, amely gyermekeket célzott meg, volt, amelyik a kerékpárosoknak kedvezett, illetve az idősebbeknek, kevésbé edzetteknek is volt javaslat. A jó erőnlétben lévők akár a Besztercei-havasokat is bejárhatták, akik pedig nem csak testüket, hanem lelküket is meg akarták mozgatni, a Tászok-tetőre indultak. Ez a túra zarándoklattá vált, az írott kövek megtekintése mellett Isten-ember és ember-ember kapcsolatára is nyíltak spirituális lehetőségek. Molnár Sándor túravezető, a Mária Út koordinátora elmondta: elve az, hogy az ember egy út során többet kapjon, mint az út szépségét. Egyedi ajándékot szánt a túrázóknak, így nem csoda, ha a lehetségesnél többen akartak feliratkozni az élményre. De sorba lehetne venni az összes túrát, melyek a tábor programjában szerepeltek, a Csalhótól a Kelemenig, a Hagymás-hegységtől a Gyergyói-havasokig sok utat járt be az ezerötszáz ember.

Élményeket vitt haza a nagykövet

A legnagyobb hozadék sokak bevallása szerint, hogy ez egy alkalom volt Borszék megismerésére, illetve akik korábban már jártak a fürdővárosban, most a fejlődést és a lehetőségeket vehették szemügyre. Közéjük tartozik Zákonyi Botond, Magyarország romániai nagykövete is, aki nejével érkezett a táborba. Elmondta, egy életre szóló élmény marad számára a jégesős Csalhó-túra, de Borszék felfedezése is. Tudja, hová fog visszatérni, mit fog másoknak is ajánlani. A Vándortábor kapcsán az EKE-t méltatta, bevallva, olyan erős szervezetről van szó, jól kiépített kapcsolatrendszerrel, hogy neki nem maradt feladata a magyarországi és erdélyi szervezetek partnerségének kialakításában. Ám bármiben segít, ami a turistaság javát szolgálja, és nem csak hivatali kötelezettségként, hisz ennek a csapatnak ő is tagja.

Ötletadó együttlét

„Jó volt ennyi embert Borszéken látni” – fogalmazott a tábor kapcsán Mik József, Borszék polgármestere. A táborlakókkal együtt múlt héten 1800 körüli vendég volt a borvizek hazájában, ez olyan szám, melyhez fogható legfennebb húsz évvel ezelőtt volt. „Igyekeztünk hálásak lenni, hogy Borszéket választották helyszínként a szervezők, a tábori költségekből is részt vállaltunk. Ötletadó volt nekünk ez az esemény, hamarosan munkához is látunk” – közölte a város első embere. Mint mondta, már van egy tervük arra, hogy a sípálya területét mind a négy évszakban hasznosítsák, nyári bobpályáról álmodnak, de a magas költségek miatt ez csak távlati terv. Ami viszont hamarosan megvalósítható, hogy kiépüljön a szükséges infrastruktúra, mosdókat, illemhelyeket építsenek, így más táboroknak is helyet kínálhassanak Borszéken.

Érdeklődés diktálta változtatások

Vadász Szatmári István, az EKE Gyergyói Osztályának elnöke átadja a tábori zászlót Dukrét Lajosnak, a jövő évi, XXVI. EKE Vándortábort szervező EKE Háromszéki Osztály elnökének

Jövőre az EKE Háromszéki Osztálya lesz a XXVI. EKE Vándortábor gazdája. A gyergyóiak tapasztalatukból adtak át nekik, és minden más osztálynak a szombati EKE-küldöttgyűlésen. A Vándortábor iránti egyre növekvő érdeklődés ugyanis stratégiaváltást kíván. Ezerötszáz ember túráztatásához több mint húsz túrára van szükség, és azt is jó előre tudni kell, ki hová szeretne benevezni. Így javaslatként hangzott el, hogy már áprilisban legyen lehetőség a bejelentkezésre, túrahelyfoglalásra, és azok előzetes kifizetésére is banki utalással. Ilyen módon a szervezők hamarabb hozzájutnak a szervezéshez amúgy is szükséges pénzalaphoz, a vendégek pedig szívük szerint választhatnak túrát, nem a helyszínen kell azzal szembesülniük, hogy beteltek a helyek. Tisztázták, hogy a túrák kiajánlásánál sokkal részletesebb információkra van szükség, mint az egyszavas, könnyű, közepes, nehéz túraminősítés, hisz ezek a szavak mást jelentenek a hegyi és mást a síkvidékhez szokott embereknek.

Szóba jött az is, hogy az idősebb korosztálynak nehézkes az internetes ügyintézés, de válasz is került rá: azért szerveződött osztályokba az egyesület, hogy a tagtársak segítsenek egymásnak.

„Az lett az EKE Vándortábor hátránya, ami tulajdonképpen az előnye, hogy óriási rá az érdeklődés. Erre a mi válaszunk nem a létszámkorlátozás, hanem a megoldáskeresés, hogy mindenki, aki velünk akar táborozni és Erdélyt megismerni, arra lehetőséget biztosítsunk” – összegzett Kovács Lehel István, az EKE országos elnöke.

A résztvevők országok szerinti megoszlása:

• Erdély: 809 (ebből EKE-tag: 525);
• Magyarország: 684;
• Anglia: 4;
• Hollandia: 3;
• Ausztrália: 1.

Az EKE-tagok tagszervezetek szerinti megoszlása:

• EKE Gyergyó: 113;
• Csíkszéki EKE: 79;
• EKE Marosvásárhely: 62;
• EKE-Kolozsvár 1891: 46;
• EKE ’91 Nagyvárad-Bihar: 41;
• EKE Brassó: 36;
• EKE Székelyudvarhely: 34;
• EKE Háromszék: 31;
• EKE Szatmárnémeti: 29;
• EKE Torda: 20;
• EKE Gutin Osztály Nagybánya: 19;
• Bánsági Kárpát Egyesület: 9;
• Czárán Gyula Alapítvány: 4;
• Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület (CSTTE): 2.

Túrákról számokban

• túranap: 998 túrázó;
• túranap: 1100 túrázó;
• túranap: 1004 túrázó indult útnak.

A legek lajstroma

A legfiatalabb táborlakó lány: Bölöni Júlia, Csíkszereda (3,5 hónapos)

• A legnépszerűbb túrák: a gyerektúra, a borvíztúra és a Veres-kő-túra;
• A legnépszerűbb túravezető: Dezső László, EKE Gyergyó;
• A legfiatalabb lány: Bölöni Júlia, Csíkszereda (3,5 hónapos);
• A legfiatalabb túrázó: Kósza Márton, Csíkszereda (8 hónapos);
• A legfiatalabb táborlakó: Szabó Mara Csoma, Csíkszentmárton (10 hónapos);
• A legidősebb táborlakó férfi: Kispál István, Kolozsvár (80 éves lesz decemberben);
• A legtöbb tavaszt megért táborlakó hölgy: Göncfalvi Ferencné, Nagyréde (82 éves);
• A legtöbb tavaszt megért túrázó hölgy: Nagy Magdaléna, Nagyvárad (82 éves).

Vadász Szatmári István táborparancsnok, a szervező Gyergyói Osztály elnöke kifejtette, hogy a természetjárás élményein túl a tábor elérte azt a maguk elé kitűzött célt is, hogy a résztvevők száma meghaladja az 1500-at. A túrákról így vallott: „Az Égiek megteremtették a jó időt, a hangulat végig nyugodt és barátságos volt, a túrák sikeresek, a túravezetők kitettek magukért, a szervezők elégedettek voltak.” Meglátása szerint mindez elegendő volt ahhoz, hogy a résztvevők is jól érezzék magukat, ám tökéletes semmi sem lehet: „Arra a néhány nyűgös, elégedetlen emberre is nagy szükség volt, mert azokat az Isten azért küldte a táborba, hogy a többiek megtanulják az elfogadást.”

A táborparancsnok kitért arra is, hogy a tábori programok túlmutattak az EKE Vándortáborok elsődleges célján, Erdély természetjárás általi megismerésén: „A szombati játékok sikeresek voltak, és az esti buliról az volt a vélemény, hogy ha ilyen jó bulit tudnak szervezni az ekések, akkor máskor is eljönnek a fiatalok. A táncházban nem fértek az emberek, a tábortűz teremtette a hangulatot, a csontkovács gyógyító sátra és a teaház végig tele volt. Nem volt baleset (egy ficam és néhány vízhólyag kivételével), a vöröskeresztes hölgyek mindent megoldottak, így én sikeresnek ítélem meg a tábort és nagyon hálás vagyok a szervezőknek, a résztvevőknek és a támogatóknak is. Kívánok mindenkinek további jó nyaralást és a további Vándortábor-szervezőknek olyan jó segítőtársakat, mint amilyenek nekünk voltak – itt nem csak a földi, hanem az égi segítőkre is gondolok. Legyetek áldottak!”

Köszönjük, EKE Gyergyó!

Fotók: facebook.com/EKE-Erdélyi-Kárpát-Egyesület

*Nyomtatott változatban megjelent:
Balázs Katalin: Vándortábor húszféle túrával, ezerötszáz résztvevővel,
Gyergyói hírlap, 2016. augusztus 2.