Erdélyben elsőként kerül kiadásra képregénylap

Az olvasóközönség hamarosan egy új, Erdélyben készült képregény-havilapot vehet a kezébe, mely Magyarországon is forgalomba kerül. A képregénylap Fantomatika címen jelenik meg, ez a kifejezés mesterségesen kreált, virtuális valóságot jelent. Amint a lap neve is jelzi, a történetek főképp sci-fi, vagyis tudományos-fantasztikus témakörben mozognak. A kiadó szándéka, hogy a képregényt és a sci-fi műfajt az igazi, értékes oldaláról mutassa meg: a Fantomatika írói a világról alkotott véleményüket, a jövendőhöz kapcsolódó derű- és borúlátásukat öntik sci-fi történetekbe, a rajzolók pedig olyan képzőművészek, akik a nagyközönséghez szeretnék eljuttatni művészi alkotásaikat. A havilapot 16 éven felüli fiataloknak és felnőtteknek ajánlják, megrendelni a www.fantomatika.com honlapon lehet.

Képregény

A kiadó egyedisége, hogy Erdélyben elsőként ad ki képregényhavilapot. Deák Ferenc és Rusz Lívia is rajzoltak képregényeket, melyek különböző gyermeklapokban, különkiadásokban jelentek meg. Képregény-lapkiadás a szó elterjedt értelmében ezidáig nem létezett Erdélyben. A kiadó kitűzött célja, hogy csak eredeti, helybéli alkotók által készített képregényeket publikáljon.

Erdélyben a képregénynek nincs múltja, még a globalizálódás óta sem, a hazai vállalkozók még az olcsó megoldással sem bátorkodtak élni, vagyis az amerikai magazinok magyarra fordított változatát piacra dobni. Ugyanakkor az utóbbi időben rengeteg kasszasiker film készült képregények alapján, a fiatalok tudnak a külföldi képregénykultúráról, és az sem kizárt, hogy az erdélyiek szeretnének képregényt olvasni, de nincs mit.

A képregény egy olyan alkotási forma, melyben a vizuális és a szöveges elemek együttesen és megadott sorrendben mesélnek el egy történetet, esztétikai élményt váltanak ki vagy másféle információt közölnek. A képregény formavilágát sokféle tartalom közlésére használják, az egy-két kockás karikatúráktól, comic-strippektől elkezdve a szórakoztató műfajokon át a tananyagig és a művészi képregénykönyvekig.

A célok

Mivel az alkotók úgy érzik, hogy a szuperhősös képregények mennyisége elsöprő, a téma kiaknázott, ezért a kiadónak nem szándéka ebbe az általánosan ismert képregényáramlatba tartozni. Ezt az alkotási formát mint művészeti ágat szeretnék gyakorolni, ragaszkodnak hozzá, hogy az általuk megjelentetett történetek alkotóik világról formált igaz és őszinte véleményét, rémlátásaikat, reményeiket, örömeiket és ezzel kapcsolatos átgondolt ötleteiket mutassa meg.

Külföldön a képregények a popkultúra részét képezik, és hatalmas érdeklődőtáboruk van. A kiadó megalapítói szívesen látnák, ha kezdeményezésük egy közösség találkozási pontja lenne, szándékukban áll képregényalkotó versenyeket szervezni, bemutatkozási lehetőséget nyújtani a fiatal generációnak. A képregény átmenetet képez a gyerekek számára kiadott képeskönyvek és a felnőtteknek szánt szöveges kötetek között, egy kiváló médium az olvasás megszeretésére, főképp vizuálisan túltelített világunkban, amelyben minden információhoz kép is társul. A Fantomatika Kiadó, legalábbis egyelőre, tudományos-fantasztikus (sci-fi) történeteket publikál majd. A sci-fi-től irtóznak a művelt emberek, és joggal teszik ezt, hiszen a szórakoztatóipar a tömegkultúra részeként buta, hatásvadász, sőt néha elborzasztó jelenséggé silányította ezt a műfajt. Pedig a jól megírt sci-fi néha több tudományos tartalmat hordoz, mint a fizikaórák tananyaga, de nemcsak tudományos kérdéseket ébreszt olvasójában: utópisztikus történeteiben az erkölcsi hozzáállást, a saját vélemény formálását, a világ menetének mélyebb átgondolását, a másság elfogadását, a környezettudatosságot bátorítja anélkül, hogy ez fárasztó lenne egy fiatal olvasó számára.

A képregényt kezdetben Erdélyben és Magyarországon szeretnék forgalmazni, ha ez már gördülékenyen működik, és úgy érzik, van érdeklődés rá, akkor románul is kiadják, és román nyelvterületen is forgalomba hozzák azt.

Az elsőnek megjelenő történetről

A havilap elsőként a Fantomatika című képregényt közli, amely egy hat számot felölelő történet lesz; rajzolója Sárosi Mátyás, a szöveget Szabó Kriszta írja. Ez egy tudományos-fantasztikus dráma egy nagyon jófejű falusi srácról, akinek minden vágya, hogy a csillagok közé utazhasson, és ez szerencséjére vagy balszerencséjére sikerül is neki. A főszereplő akár egy székelyföldi legény is lehetne, de minden elvágyódó tinédzser magára ismerhet benne, bárhol is él. A nagyvilág iránti kíváncsiság, az álmodozás, a fantasztikus képzelgések mindnyájunk fiatal éveire jellemző, de ezek a vágyképek rendszerint nem igazán valósulnak meg. Ez a fiú álmainkat és saját álmait váltja valóra, amikor a fantomatikus világba kerül, és itt kipróbál egy lehetséges jövőt, egy nagyon is valószerű jövőt, ha a jelenlegi életünket vesszük kiindulási pontnak.

Lesz benne akció, szerelem, űrhajók, csillagok, szórakozás és szomorúság is. Annyit még elárulhatunk, hogy az ifjú nem disztópikus világba kerül, ez a jövő a lehetséges világok legjobbika; a történet drámája a főszereplő egyéniségéből vagy inkább az emberi természetből fakad. A lapot az alkotók 16 éven felüli diákoknak és felnőtteknek ajánlják.

A kiadóról

A Fantomatika Kiadót 2016 szeptemberében Szabó Krisztina és Sárosi Mátyás-Zsolt alapította, székhelyük Kézdivásárhelyen, Erdélyben van. Szeptember óta a képregény első számainak megrajzolásával, a honlap elkészítésével, a kiadási folyamat megtervezésével, továbbá adminisztrációs tevékenységekkel foglalkoztak.

A fantomatika kifejezést Stanislaw Lem írásaiban olvasták először, később máshol is találkoztak vele. A fantomatika holografikus világot, mesterségesen kreált valóságot jelent, a virtuális tér szebb, hangzatosabb neve.

A munkamegosztás, felhívás

A kiadó beindításával, a hivatalos ügyekkel, az adminisztrációval Kriszta foglalkozik. Előkészíti a történetet párbeszédes, jelenetes formába, melyet megrajzolás előtt még alaposan átbeszélnek Mátyással, aki egy-két napot is dolgozik egy oldal elkészítésén. A rajzolást gyakran kutatás előzi meg, fényképeket, vázlatokat készítenek helyszínekről, emberi gesztusokról, arckifejezésekről. A szkennelés, a lapszerkesztés ugyancsak a Kriszta dolga, a reklámfilmecskéket Mátyás rajzolja, és Kriszta vágja össze, de ebben az esetben az ötletek leginkább Mátyástól származnak. Rengeteg segítséget kapnak a barátoktól, akik weboldalt csinálnak nekik, véleményezik, kijavítják a lapot, zenével látják el a filmecskéket, marketingtanácsokat adnak, és általában lelkesítik a két alkotót. Mindemellett hatalmas mennyiségű az a munka, amit bele kell fektetni a kiadó működtetésébe, két ember képtelen lesz ezt hosszú távon sikeresen csinálni. Éppen ezért nagyon komoly felhívást intéznek a közönség felé, kiforrott alkotókat keresnek, akik társaik lehetnek a képregényírásban-rajzolásban, akár különálló csapatként vagy velük együttműködve.

*    *    *

További információkért látogasson el a http://fantomatika.com weboldalra, vagy lépjen kapcsolatba az alkotókkal a 0752-033 285-ös (Kriszta) vagy a 0756-826 072-es (Mátyás) telefonszámokon, illetve az office@fantomatika.com e-mail címen.

Néhány szó az alkotókról:

Szabó Krisztina

Kézdivásárhelyen született 1977-ben, ugyanitt végezte az elemi, majd a középiskolát, ezt követően a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban érettségizett. Tanulmányait Kolozsváron folytatta, a Ioan Andreescu Vizuális Művészeti Egyetemen diplomázott fotó-videó szakon. Több ízben állított ki videóalkotásokat Kolozsváron, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, performansz művészként eljutott Írországba, videóworkshopon vett részt Németországban. Kezdő alkotó korától tudatosult benne a társadalmi témákhoz való ragaszkodása, elengedhetetlen számára a nézőbarát (user-friendly) tálalás, hitvallása a nézőért való alkotóművészet. Dolgozott már tördelőszerkesztőként, tanárnőként, kulturális szervezőként, alapított ifjúsági-kulturális egyesületet, önkénteskedett természet- és állatvédő csoportokban. Gyermekkorától rajzfilmet szeretett volna készíteni, később beleszeretett a sci-fi-be, és azóta sem ábrándult ki belőle. Bár vizuális művészeti nevelésben részesült, egy idő után rá kellett ébrednie arra, hogy mindig is a narratíva, az alkotás történetalkotó része érdekelte, így – ha elég későre is – elkezdett történeteket írni.

Áttanulmányozta a forgatókönyvírás csínját-bínját, és egy versenyen jó elbírálást kapott a Fantomatika történetéért. Azóta is tervezgeti, hogy megvalósítja ötleteit film-animációs film formájában. Évek óta várja, hogy valaki képregényt jelentessen meg Erdélyben, hogy ennek itt is legyen „kultúrája” – néhány éve azonban a sors összehozta Sárosi Mátyással, egy kiváló rajzolóval, és hirtelen az is nyilvánvalóvá vált, hogy mi kell történjen ezekkel az ötletekkel.

Sárosi Mátyás

Szintén kézdivásárhelyi, 1985-ben született, ő is Kolozsváron végzett, grafika szakon. Nagyon termékeny alkotó, rengeteg kiállításon vett részt, 2015-ben a Székelyföldi Grafikai Biennálé különdíjasa volt. Kísérletezett videóval, zenével, az utóbbi időben akrilfestékkel és vegyestechnikával készített nagyméretű táblaképeket. Stílusában keveredik a klasszikus grafikai vonalvezetés a rajzfilmes, popkultúrás vizuális élményekkel. Jó humorérzéke és társasági lénye mellett létezik egy merengő, elmélkedő, nehéz szívű oldala is, ez meg is látszik munkái mondanivalóján. Festményei megtekinthetők a http://matyassarosi.wixsite.com/artist weboldalon. Klasszikusnak mondható munkássága mellett végig rajongott a képregényekért, de nem fogalmazódott meg benne, hogy kipróbálja magát ebben a műfajban, amíg nem volt egy konkrét koncepció és forgatókönyv, amelyre építkezni lehet.

Egy régebbi beszélgetés során azt mondta, hogy az álommunkahely számára egy számítógépesjáték-készítő cégnél lenne mint grafikai tervező. Mostani feladata, vagyis a képregényrajzolás nem áll messze ettől, karaktereket, helyszíneket tervez, a maga ura lehet, saját stílusában alkothat. Valójában a munka neheze az övé, napi tíz órát is rajzol, hogy időben elkészüljön a lap. Nehezebb és önfeláldozóbb tevékenység ez, mint a táblaképfestés, ahol hetekig is dolgozott egy alkotáson, mert itt naponta több kompozíciót kell kitaláljon, és meg is rajzoljon. Nagyon élvezem ezt a munkát – mondta –, egyre jobban szeretem! Azért is szeretem, mert ez az alkotási forma sok emberhez eljut, mint a street-art, és aprópénzbe kerül, a valóságtól elrugaszkodott árú művészeti produktumokkal szemben.