Napidíjjal és pótlékokkal növelték a hegyi- és barlangimentők juttatását

    Hargita megye is képviselteti magát abban a folyamatban, amelyben Sepsiszentgyörgy az Európa Kulturális Fővárosa projektre pályázik Székelyföld nevében, a 2021-es évre. Az erről szó állásfoglalást egyhangúlag szavazta meg a Hargita Megye Tanácsának döntéshozó testülete a szeptember 25-i soros havi ülésén Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere jelenlétében, aki előtte ismertette a projektet. A megyei tanács alintézménye, a Hargita Megyei Kulturális Központ belép a Terra Siculorum 2021 Egyesületbe, amelyet társulás céljából hoznak létre, és amelynek leendő alapító tagjai Sepsiszentgyörgy, a Hargita Megyei Kulturális Központ és Kovászna Megyei Művelődési Központ. A társulás feltétele ezerlejes hozzájárulás az alaptőkéhez, illetve 100 ezer lej tagságdíj, melyet a Hargita Megyei Kulturális Központ mint a megyei tanács alintézménye szubvencióként kap. (Sepsiszentgyörgy 300 ezer lejjel, a Kovászna Megyei Művelődési Központ 100 ezer lejjel társul.) A projektről bővebb információ található a http://www.i2021.ro/ honlapon.

    Borboly Csaba megyeelnök átadta az állásfoglalás szövegét Antal Árpád polgármesternek, majd sajtónyilatkozatában a tanácsülés legfelemelőbb pillanatának nevezte a társulás melletti egyöntetű szavazást, kiemelve azt is, hogy a projekt révén jelentős források érkezhetnek a térségbe a román és a magyar kormány, valamint az Európai Unió részéről egyaránt.

    – Nagyon jó volt látni a szavazótáblát, amikor megjelent az egyhangú voksolást jelentő 30-as szám, azaz a 30 jelen lévő tanácsos mindegyike igennel szavazott. Közös erőfeszítéssel még jobban kiemelhetjük térségünket Európa térképén – jelentette ki a megyei tanács elnöke.

    Az ülés napirendjén szerepelt a Hargita Megye Tanácsa Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálata alkalmazott és önkéntes munkatársai számára veszélyességi és élelmiszerpótlékról, valamint napidíjról szóló határozattervezet, amelyet szintén egyhangúlag megszavaztak. Nyolc órát meghaladó járőrözésért és mentésért 15 lej napidíjat hagytak jóvá, a nyolc óránál kevesebb időtartamú szolgálatért napi 10 lejt. Az élelmiszerpótlék értéke napi 50 lej, illetve 40 lej (nyolc órát meghaladó, illetve az annál kevesebb szolgálat esetén), járőrözések, mentések és képzések idejére.

    – Évek óta dolgozunk ennek a rendszernek a kialakításában. Hegyimentőink hóban, viharban is mentenek emberéleteket, tehát nagy szükség van ezekre a juttatásokra – mondta el Borboly Csaba.

    Több település támogatásáról is döntött a testület. Költségvetés-módosítás révén Kászonaltíz község közel félmillió eurót kap azért, hogy egy jelentős összeget hozó uniós pályázatát el tudja számolni, Gyimesfelőlok községet pedig több mint százezer euró értékben segítik, hogy az ugrapataki községi út felújítására nyert uniós forrást le tudja hívni. A tartalékalapból Oroszhegy községnek, a székelyszentkirályi iskola számára 387 ezer lejt különítettek el, Csíkrákosnak pedig 161 ezer lejt, hogy a fűtést biztosíthassák mindkét helység tanintézetében, és a gyerekek jó körülmények között tanulhassanak. Emellett 23 település útjaira utaltak ki pénzt a megyei tanács pályázata nyomán, amelyet a polgármestereknek hirdettek meg. Ennek nyomán 46 igénylés érkezett be, ebből 23 teljesítette azt a feltételt, hogy legyen terv, műszaki dokumentáció az illető beruházásra, és hogy az év végéig kivitelezhetők legyenek a munkálatok.

    – Kiemelt figyelmet kaptak azok a közigazgatási egységek, amelyek az év elején nem részesültek támogatásban, 13 önkormányzat ugyanis az év elején egy lejhez sem jutott az országos költségvetésből. A 13-ból hat igényelt támogatást utakra, és megkapta a teljes kért összeget, ezenkívül megvizsgáltuk, melyek rendelkeznek kevés forrással. 23 településen végeznek tehát aszfaltozást és egyéb komoly munkálatokat, ami mind fontos Hargita megye lakossága számára. Ezenkívül a megyei kórháznak újabb eszközvásárlásokat tettünk lehetővé, mert a gyors és szakszerű ellátáshoz szükség van erre – nyilatkozta Borboly Csaba.

    A roma gyerekek iskolaelhagyása elleni programra 40 ezer lejt különítettek el, az összeget kirándulások szervezésére és tanfelszerelések biztosítására fordítják.

    A napirendek után Pál Zoltán, az Erdélyi Magyar Idegenvezetők Egyesületének elnöke beszámolt arról a szeptember eleji franciaországi, Vienne megyei tanulmányútról, amelyen Hargita Megye Tanácsa küldöttségének tagjaként vett rész, és az ottani turisztikai fejlesztés térségünkben való alkalmazásának lehetőségeit vizsgálták. Ebben szerepe lesz a megyei tanács által létrehozott Hargita Közösségi Fejlesztési Társulásnak. Pál Zoltán elmondta, hogy az eddigi külföldi példák közül a vienne-i tűnik a leginkább megvalósíthatónak Hargita megyében.