Több mint 18 millió állampolgárt várnak az urnákhoz a vasárnapi helyhatósági választásokon, hogy megválasszák polgármesterüket, megyei tanácselnöküket, valamint helyi és megyei tanácsosaikat a következő négy évre.

A választópolgárok 18.794 szavazókörzetnél adhatják le voksukat.

A COVID-19-világjárvány miatt új szabályok szerint zajlik majd a szavazás, a választópolgároknak be kell tartaniuk bizonyos óvintézkedéseket az új koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében.

A helyhatósági választásokat eredetileg júniusban kellett volna megszervezni, erre azonban a járvány miatt nem kerülhetett sor, ezért meghosszabbították a helyi választottak mandátumát.

• A polgármestereket, helyi tanácsok tagjait, megyei tanácsosokat és megyeitanács-elnököket általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással választják meg vasárnap.

• A helyi és megyei tanácsok tagjait választókerületek szerint választják meg, listás szavazással, az arányos képviselet elvének megfelelően.

• Az Állandó Választási Hatóság (AEP) legutóbbi tájékoztatása szerint július 31-én összesen 18.983.585 polgár szerepelt a választói névjegyzékben. Közülük 18.251.611 rendelkezik romániai lakhellyel, 731.974-nek pedig külföldre szól a lakhelye és CRDS típusú útlevél birtokosa.

Kik szavazhatnak, és milyen iratokra van szükség ehhez?

• A helyhatósági választásokon a választások napjáig (szeptember 27-e is beleértendő) a 18. életévüket betöltött román állampolgárok szavazhatnak, akiket nem tiltottak el a szavazástól, illetve nem vonták meg tőlük ezt a jogot jogerős bírói ítélettel; szavazhatnak még azok az uniós állampolgárok is, akiknek Romániába szól a lakóhelyük vagy állandó tartózkodási helyük.

• A helyhatósági választásokon az állampolgárok csak abban a községben vagy városban élhetnek szavazati jogukkal, ahol a lakóhelyük vagy állandó tartózkodási helyük van.

• A választópolgárok csak annál a szavazókörzetnél voksolhatnak, amelyhez lakcímük alapján tartoznak, és amelynek az állandó választói névjegyzékén szerepelnek.

• A Központi Választási Iroda (BEC) szerint azok a választópolgárok, akik legkésőbb szeptember 4-éig cseréltek lakcímet, és kérték a választói névjegyzékbe való felvételüket tartózkodási helyük címének alapján, csak annál a szavazókörzetnél voksolhatnak, amelyhez a személyi igazolványukban megjelölt tartózkodási hely címe alapján tartoznak, és pótlistára kerülnek, amennyiben nem igényelték az állandó választói névjegyzékbe való felvételt.

• Az állampolgárok a következő, a román állam által kibocsátott, a szavazás napján érvényes személyazonosító okmányok valamelyikének felmutatásával voksolhatnak a vasárnapi választáson: személyi igazolvány, elektronikus személyi igazolvány, ideiglenes személyi igazolvány, diplomata-útlevél, elektronikus diplomata-útlevél, szolgálati útlevél, elektronikus szolgálati útlevél, katonai szolgálati igazolvány.

• Azok a választópolgárok, akiknek a személyi igazolványa március 1-je és szeptember 27-e között vesztené érvényességét, szintén voksolhatnak ennek felmutatásával.

• A kiegészítő listákon szereplő európai uniós állampolgárok a személyazonosságukat igazoló bármely érvényes dokumentum felmutatásával szavazhatnak.

• Azoknak az uniós állampolgároknak, akik nem szerepelnek a kiegészítő választói listán, az uniós ország által kibocsátott személyazonossági okmány mellett a romániai lakcímüket igazoló iratot is fel kell mutatniuk ahhoz, hogy szavazhassanak.

• A személyi okmányokat kibocsátó hivatalok meghosszabbított nyitvatartási programmal működnek, azaz szombaton 8 és 16 óra között, illetve a választások napján, vasárnap 7 és 21 óra között is fogadják az ügyfeleket.

• A Bevándorlási Főfelügyelőség is meghosszabbította nyitvatartási idejét, az ennek keretében működő hivatalok országszerte nyitva tartanak szombaton 8 és 16 óra, illetve vasárnap 7 és 21 óra között.

7 és 21 óra között zajlik a szavazás

• A szavazókörzetek vasárnap reggel 7 órakor nyitnak ki és este 9 órakor zárulnak. Azok a választópolgárok, akik 21 órakor a szavazókörzetnél tartózkodnak, még leadhatják voksukat.

• A szavazási folyamat az illetékes hatóságok által megszabott szabályok szerint történik, így – többek között – mindenki számára kötelező a védőmaszk viselése, a kézfertőtlenítés és a fizikai távolság betartása.

A 2020/1594-es rendelet értelmében a szavazóhelyiségek kialakításakor a következő szabályokat kell szem előtt tartani:

– fel kell tüntetni jól látható helyen az egyéni óvintézkedéseket, a fizikai távolságtartásra vonatkozó szabályokat, továbbá a higiéniai, valamint a ki- és bejárással kapcsolatos szabályokat;

– amennyiben erre lehetőség van, a szavazóhelyiségbe való be- és kilépést a megfelelő jelzéssel ellátott egyirányú útvonalon kell megszervezni;

– a szavazóhelyiségben és azon kívül is megfelelő jelzésekkel biztosítani kell a szavazni érkezők közötti legalább egyméteres távolság betartását;

– a szavazóhelyiségben alkohol alapú fertőtlenítőszert tartalmazó adagolókat kell elhelyezni, illetve szemeteszsákkal ellátott kukákat a használt kesztyűknek és védőmaszkoknak;

– biztosítani kell a személyzetet a választópolgárok testhőmérsékletének megmérésére, illetve a szavazóhelyiségben való eligazítására, hogy minél kevesebb időt töltsenek bent;

– a szavazóbiztosoknak és a számítógép-kezelőnek fix helyük kell hogy legyen, kerülniük kell a helycserét;

– a szavazóhelyiség bejáratánál külön helyet kell kialakítani kézfertőtlenítésre, és ezt el kell látni fertőtlenítőszerrel és papírtörlővel;

– a szavazási folyamat során biztosítani kell a helyiség szellőztetését az ablakok nyitva tartásával; amennyiben az állandó szellőztetésre nincs lehetőség, óránként legalább 10 percre ki kell nyitni az ablakokat;

– érkezéskor a szavazóbiztosoknak, a számítógép-kezelőknek, az akkreditált megfigyelőknek és az épületek őrzését ellátó személyeknek is megmérik a testhőmérsékletét, és ha ez meghaladja a 37,3 Celsius-fokot, vagy ha légúti betegségre utaló tüneteket észlelnek náluk (köhögés, orrfolyás, nehézlégzés), nem léphetnek be az épületbe, az illetékes hatóságoknak és/vagy szerveknek gondoskodniuk kell a helyettesítésükről;

– kötelező a szájat és az orrot eltakaró védőmaszk viselése a szavazóhelyiségben való tartózkodásuk egész ideje alatt;

– gyakran kell kezet mosniuk és fertőtleníteniük, vagy kesztyűt kell viselniük; amennyiben kesztyűt viselnek, ezt gyakran kell cserélniük;

– lehetőség szerint kerülniük kell a másokkal való közvetlen kontaktust, amennyiben mégis sor kerül ilyenre, utána fertőtleníteniük kell a kezüket, és négyóránkét le kell cserélniük a védőmaszkot;

– a szavazókörzeti iroda elnökének vagy helyettesének gondoskodnia kell arról, hogy az egy időben a szavazóhelyiségben tartózkodó személyek száma – a választópolgárokat leszámítva – ne haladja meg a 15-öt.

Minden elő van készítve a választásokra;
nem lesznek gondok, ha a szabályokat betartjuk

Minden készen áll a szeptember 27-ei helyhatósági választások megszervezésére, és ez alkalommal nem lesznek gondok a szavazási eljárásban és a koronavírus terjedésének kockázata sem áll fenn, ha a szavazókörzeteknél a leszögezett szabályokat betartják – jelentette ki pénteken Florin Constantin Mituleţu-Buică, az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.

‘Technikai szempontból minden jól működött és szeptember 27-én, a választások napján is jól fog működni. Minden elő van készítve, a voksoláshoz szükséges anyagok és eszközök a megyékben vannak, holnap (szombat – szerk. megj.) eljutnak a szavazókörzetekbe. A járvány miatt szükséges egészségügyi fogyóanyagokat szintén idejében megkapja minden szavazóiroda. A koronavírus-járvány előidézte problémákat kivéve más akadályokba nem ütköztünk az idei helyhatósági választások megszervezésében’ – nyilatkozta az AGERPRES hírügynökségnek Mituleţu-Buică.

Leszögezte, a járványhelyzet közepette is ‘megfelelően’ fognak lezajlani a választások.

Minden egyes szavazóirodát időben megnyitnak, fűzte hozzá az AEP elnöke, hangsúlyozva, hogy megszokott dolog az önkormányzati választásokon, hogy néhány szavazóbizottság elnöke például az összeférhetetlenségi szabályok miatt visszalép, és ez nem fog kihatni a választás megszervezésére.

Az AEP elnöke azt üzente az állampolgároknak, hogy menjenek el szavazni, mivel nem áll fenn a koronavírussal való megfertőződés kockázata, ha mindenki betartja a szavazóirodákban az egészségügyi szabályokat és óvintézkedéseket.

A mozgóurna használatának szabályai:
nem szabad a választópolgár lakásába bemenni

Azok a választópolgárok, akik betegség vagy mozgáskorlátozottság miatt nem tudnak eljutni a szavazóhelyiségbe, illetve akik kórházban vannak vagy börtönbüntetésüket töltik, mozgóurnát kérhetnek a vasárnap zajló helyhatósági választásokra, ha teljesítenek bizonyos feltételeket.

A mozgóurnát a SARS-CoV-2 vírussal megfertőződött személyek is kérelmezhetik, de ők kerülnek sorra legvégül, miután minden, más betegségben szenvedő és ezért mozgóurnára jogosult személy már leadta a voksát. Ugyanez érvényes azokra is, akik a COVID-19-járvány miatt karanténban vagy otthoni elkülönítésben vannak.

• A beteg vagy mozgáskorlátozott választópolgároknak annál a szavazókörzetnél kell kérelmezniük a mozgóurnát, amelyhez az annak kiszállítására feltüntetett lakcím tartozik. A mozgóurna kérelmezése a helyhatósági választások előtti napon, azaz szeptember 26-án történik 18 és 20 óra között, kivéve azokat a helyzeteket, amikor a betegség vagy a megváltozott mozgásképesség utólag áll be.

A kérvényt meg lehet írni kézzel és géppel is. Feltétlenül fel kell tüntetni rajta a dátumot, a kérelmező teljes nevét, személyi számát (cod numeric personal), az állandó lakhelyet vagy tartózkodási helyet, a személyazonossági igazolvány szériaszámát és számát, és a kérelmezőnek alá kell írnia a dokumentumot. A kérvényt bárki elviheti a szavazókörzethez.

A körzeti választási iroda elnökének a feladata ellenőrizni a kérelemhez csatolt orvosi bizonylatot, amely igazolja, hogy a kérelmező nem tud eljutni a szavazókörzetig. Az orvosi bizonylatnak nem kell feltétlenül tartalmaznia a ‘szállításra alkalmatlan személy’ (”persoană netransportabilă”) kifejezést.

A választási iroda elnöke ezt követően legalább két személyből álló küldöttséget nevez ki a szavazóbiztosok közül; ez a küldöttség megy el a mozgóurnával a szavazás napján a megjelölt lakcímekre.

• Azok a választópolgárok, akik kórházban vannak, illetve idősotthonban, szociális ellátó központban élnek, csak abban az esetben kérhetnek mozgóurnát, ha az illető kórház, idősotthon vagy szociális ellátó központ ugyanazon a településen van, ahol állandó lakhelyük vagy tartózkodási helyük is.

Ha a kórház, idősotthon vagy szociális ellátó központ kétszáznál több beutaltja vagy lakója kéri a mozgóurnát, az intézmény vezetősége gondoskodik a kérvények benyújtásáról a szavazást megelőző napon 18 és 20 óra között. A kérvényeket ahhoz a szavazókörzethez nyújtják be, ahova az intézménynek otthont adó ingatlan tartozik.

A szavazás napján az intézmény vezetősége köteles beengedni az intézmény területére a mozgóurnát szállító szavazóbiztosokat.

• Mozgóurna segítségével szavazhatnak a börtönben vagy előzetes letartóztatásban levő, illetve más, szabadságvesztéssel járó büntetést töltő személyek is, amennyiben nem vesztették el szavazati jogukat, és amennyiben állandó lakhelyük vagy tartózkodási helyük ugyanazon a településen van, ahol a börtön vagy büntetés-végrehajtási intézmény.

A mozgóurna-kérelmeket írásban kell benyújtani az intézmény vezetőségéhez, kézzel írt aláírással és dátummal, a szavazás előtti napon, legkésőbb déli 12 óráig.

Ha a mozgóurnát kétszáznál több fogvatartott személy kéri, akkor a kérvények szétoszthatók a település több szavazókörzete között. Ezeket a szavazókörzeteket a kerületi választási iroda jelöli ki.

A szavazás napján a büntetés-végrehajtási intézmény vezetősége köteles beengedni az intézmény területére a mozgóurnát szállító szavazóbiztosokat, és ki kell alakítani egy szavazóhelyiséget az intézmény területén, ahol biztosított a voksolás titkossága.

• A házi őrizetben levő személyek szintén mozgóurna segítségével szavazhatnak, amennyiben a büntetés-végrehajtás helyszíne ugyanazon településen van, ahol az állandó lakhelyük vagy tartózkodási helyük.

A szavazókörzeti választási irodák elnökeinek kell gondoskodniuk arról, hogy a választás lezárultakor – vagyis 21 órakor – a mozgóurnák már ismét a szavazóhelyiségben legyenek.

• A szavazás napján a mozgóurnát szállító bizottság előbb azokhoz a személyekhez viszi ki az urnát, akik nem a COVID-19 járvány miatt kényszerülnek otthonmaradásra, továbbá a nem koronavírusos betegekhez, nem COVID-19-ben szenvedő betegeket ellátó egészségügyi intézményekhez, idősotthonokhoz, börtönökhöz. Miután a felsoroltak leadták voksukat, a mozgóurnát a COVID-19 járvány miatt kórházban, karanténban vagy elkülönítésben levő személyekhez is kiszállítják.

A szavazóbiztosok és a mozgóurnát szállító küldöttség tagjai kötelesek maszkot és kesztyűt viselni, amelyet minden helyiség elhagyása után lecserélnek vagy alkoholos oldattal lefertőtlenítenek.

A mozgóurnát szállító szavazóbiztosok nem mehetnek be a választópolgár lakásába, hanem a bejáratnál tesznek eleget az eljárás által megkövetelt formaságoknak, úgy, hogy közben betartják a minimum egy méter távolságot a választópolgártól.

A választópolgárnak és valamennyi jelen lévő személynek maszkot kell viselnie az eljárás alatt.

A választópolgár kötelező módon lefertőtleníti kezeit, mielőtt átvenné a szavazólapokat és a pecsétet. Rövid időre leveszi maszkját, hogy a szavazóbiztos előtt igazolja személyazonosságát. Ezt követően visszahelyezi a maszkot úgy, hogy az az orrát és száját is takarja. A választói névjegyzéket lehetőleg saját írószerével írja alá.

Ezt követően a pecsétet és – amennyiben a választó nem a sajátját használta – a tollat egyik szavazóbiztos lefertőtleníti.

Az egészségügyi intézménybe beutalt személyek szintén mozgóurna segítségével szavazhatnak, a mozgóurnát szállító szavazóbiztosok védőfelszerelését az egészségügyi intézmény biztosítja, majd a használt védőfelszereléseket egy erre kijelölt zsákba helyezik.

• Azok a SARS-CoV-2 vírussal megfertőződött személyek, akik a vasárnapi helyhatósági választásokon élni akarnak szavazati jogukkal és mozgóurnát kérnek, a kérvényhez csatolniuk kell a diagnózist igazoló dokumentumot is – tájékoztatott szombaton az Állandó Választási Hatóság (AEP).

Az AEP közleménye értelmében a következő dokumentumok egyikének másolatát kell benyújtani: az egészségügyi intézmény által kiállított kiutalót, amely feltünteti a diagnózist és az elkülönítésre vonatkozó utasítást, a megyei közegészségügyi igazgatóság által kiállított, elkülönítésre vonatkozó utasítás, vagy 14 napnál nem régebbi pozitív koronavírustesztet.

Azoknak a nem fertőzött személyeknek, akik a COVID-19-járvány miatt karanténban vagy otthoni elkülönítésben vannak, a megyei közegészségügyi igazgatóság által kiállított dokumentum másolatát kell felmutatniuk.

• A szavazókörzetek elnöke és tagjai, valamint a kisegítő és rendfenntartó személyzet annál a szavazókörzetnél adja le voksát, ahol ellátja feladatát, amennyiben állandó lakcíme vagy tartózkodási helye ugyanazon a településen van.

Érvényes szavazat és érvénytelen szavazat –
hova kell nyomni a pecsétet a szavazólapon

A vasárnapi helyhatósági választásokon részt vevő polgároknak a választott jelöltnek vagy jelöltlistának megfelelő négyzetre kell nyomniuk a “Votat” feliratú bélyegzőt.

A szavazásra jelentkező valamennyi állampolgár négy szavazólapot kap: egyet a polgármesterjelöltekkel, egyet a helyitanácsos-jelöltekkel, egyet a megyeitanácsos-jelöltekkel és egyet a megyeitanácselnök-jelöltekkel.

• A szavazat érvényesnek minősül, ha: a “Votat” feliratú bélyegzőt egyetlen négyzet belsejébe nyomták; a pecsét széle meghaladja ugyan a négyzet határvonalát, de a szavazói szándék nyilvánvaló (akkor is, ha a bélyegző csak érint egy négyzetet); a bélyegzőt egyetlen négyzetre nyomták, és megjegyzéseket írtak a szavazólapra (a szavazat érvényesnek számít, a megjegyzésektől függetlenül); a bélyegzőt rányomták egy négyzet belső részére, majd több más helyre a szavazólapon, de utóbbiak nem érintenek más négyzeteket.

• Érvénytelennek minősül a szavazat, ha: a szavazólapon nem lelhető fel a szavazókörzet ellenőrzőpecsétje; a szavazólap modellje eltér a törvényesen elfogadott formától; a szavazólapra nem nyomták rá a “Votat” bélyegzőt; a szavazólap két vagy több négyzetére nyomták rá a “Votat” bélyegzőt (akkor is, ha egyes pecsétnyomokat a szavazó megpróbált érvényteleníteni); a négyzeteken kívül eső helyre ütik a “Votat” bélyegzőt a szavazólapon úgy, hogy az egyetlen négyzet körvonalát sem érinti; a “Votat” pecsét két vagy több négyzet körvonalát érinti.

A szavazás után a szavazólapokat ketté kell hajtani úgy, hogy az ellenőrzőpecsét kívül maradjon, majd be kell dobni őket a megfelelő urnákba.

Amennyiben a szavazás titkossága biztosított, a szavazólap nem megfelelő összehajtása nem vonja maga után a voks érvénytelenítését.

Ha a szavazólap felnyitásakor a szavazás titkossága nem biztosított, ezt érvényteleníteni kell, és a választópolgár – egyetlen alkalommal – kaphat egy újat. Ezt fel kell tüntetni a választási jegyzőkönyvben.

• Többszöri szavazásról abban az esetben beszélhetünk, ha egy személy ugyanazon a napon kétszer vagy többször szavaz. Az a személy, akiről a kettős szavazást megelőzni hivatott rendszer (SIMPV) jelzi, hogy azon a napon már élt szavazati jogával, csak akkor adhatja le voksát, ha előbb aláír egy nyilatkozatot.

A Központi Választási Iroda (BEC) rendelkezett azokról az esetekről, amikor a kettős szavazást és a törvénytelen szavazást megelőzni hivatott rendszer (SIMPV) azt jelzi: az illető személy aznap már leadta voksát.

Ilyen esetben a körzeti választási iroda elnöke az illető tudomására hozza, hogy a SIMPV-rendszer jelzése szerint már szavazott. Azt is a választópolgár tudomására kell hoznia, hogy a büntető törvénykönyv 387-es cikkelyének értelmében választási csalásnak minősül, ha valaki két vagy több alkalommal szavaz, és ez 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel és egyes jogok gyakorlásától való eltiltással büntetendő.

Amennyiben a választópolgár továbbra is kitart voksolási szándéka mellett, a körzeti választási iroda elnöke telefonon kapcsolatba lép annak a szavazókörzetnek az elnökével, ahol a SIMPV-rendszer szerint a választópolgár már élt szavazati jogával. A megkeresett szavazókörzeti elnök ellenőrzi, hogy az illető szerepel-e a szavazók listáján. A telefonbeszélgetést a Különleges Távközlési Szolgálat rögzíti.

Ha a megkeresett szavazókörzeti elnök cáfolja, hogy a szóban forgó személy aláírása megjelenne a felelőssége alá tartozó szavazókörzet névsorán, akkor a választópolgár engedélyt kap a szavazásra.

Ha viszont a megkeresett szavazókörzeti elnök igazolja a SIMPV-rendszer jelzését, kijelentve, hogy az illető aláírása megjelenik a felelőssége alá tartozó szavazókörzet névsorán, akkor a választópolgár csak abban az esetben szavazhat, ha előbb a szavazókörzeti elnökkel és a számítógép-kezelővel együtt kitölt és aláír egy nyilatkozatot. Ebben a nyilatkozatban a választópolgár kifejezésre juttatja, hogy élni kíván szavazati jogával, dacára annak, hogy a SIMPV-rendszer szerint már megtette ezt, és annak tudatában, hogy a többszöri szavazás bűncselekménynek minősül.

A többszöri szavazás kizárása mozgóurna használatakor

A kettős szavazást és a törvénytelen szavazást megelőzni hivatott rendszer (SIMPV) nyilvántartja a mozgóurna kérelmezőinek személyi számát (CNP). A mozgóurna segítségével szavazó polgárok névsorát a mozgóurna szavazókörzetbe való visszakerülésekor, a választói listán szereplő aláírások alapján véglegesítik.

Mielőtt a mozgóurnát szállító szavazóbiztosok elindulnának, a szavazókörzeti elnök felkéri a számítógép-kezelőt, hogy ellenőrizze: élt-e már szavazati jogával a nap folyamán az a személy, akihez kiviszik a mozgóurnát.

Bírságok és büntetések

600-tól 1000 lejig terjedő bírsággal sújtható, aki lefényképezi vagy lefilmezi szavazólapját – közölte vasárnap Monica Dajbog belügyi szóvivő.

Hozzátette: 2200-tól 3000 lejig terjedő bírsággal sújtható a szavazóhelyiségben történő rendbontás előidézése, és ennyire bírságolható az is, aki a szavazókörzet 500 méteres körzetében alkoholos italokat árul. 1400 és 2000 lej közötti bírságra számíthat az a személy, aki nem tartja be a kampánycsendet, vagy befolyásolni próbálja a polgárokat, hogy valamely jelöltre szavazzanak, vagy ne szavazzanak.

A választási jog szabad gyakorlásának bármilyen módon történő akadályozását 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik. Ugyanez a büntetés vár arra a személyre is, aki pénzt, javakat vagy egyéb juttatásokat ad vagy ajánl fel annak érdekében, hogy a választópolgár egy adott jelöltre szavazzon, vagy ne szavazzon.

6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetéssel és egyes jogok megvonásával sújtható az a személy, aki érvénytelen vagy hamis személyazonossági igazolvánnyal, vagy hamis szavazólappal próbál szavazni, illetve szavazni próbál, jóllehet megvonták tőle ezt a jogot, és az is, aki kétszer vagy többször szavaz, illetve több szavazólapot juttat az urnába, mint ahányhoz joga van – emlékeztetett a belügyi szóvivő.

Forrás: www.agerpres.ro