A megyei és regionális fakitermelő és fafeldolgozó ipar helyzete címmel készített jelentést Hargita Megye Tanácsa

Ezt mutatták be sajtótájékoztatón június 5-én, pénteken reggel a csíkszeredai megyeházán. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke elöljáróban elmondta, hogy az általa vezetett intézmény 2009 óta foglalkozik a kérdéssel, és mivel a jogi lehetőségei korlátozottak, a Robinwood Plus nevű uniós pályázat révén gyűjtött tapasztalatokat, amelyek alapján további lépéseket tett. 2010 elejétől tehát több munkatárs csak ezzel a témával foglalkozott, és rengeteg egyeztetést, fórumot szervezett erdőtulajdonosokkal, közbirtokosságokkal és erdészetekkel, aminek nyomán faipari klaszter alakult, és erdészeti-faipari tanácsadó testületet hoztak létre.

– A projekt alapján az első következtetés, amit levontunk, az volt, hogy térségünkben a fából való, hagyományos építkezést kell ösztönözni, ami nemcsak a tájjelleg megőrzése és a turizmus, hanem a munkahelyteremtés szempontjából is nagyon fontos. Ezt tartottuk szem előtt például a településeknek való 2012-es pénzleosztáskor, amikor azokat a helyi közberuházásokat támogattuk, amelyeknél faanyagot használtak fel. Változtatni akartunk az építkezési szokásokon, hiszen jelenleg exportáljuk a fát, és importáljuk a faterméket, holott ez működhetne helyben, kivitel-behozatal nélkül is – vázolta a megyeelnök.

A konzultációk kapcsán Borboly Csaba kiemelte Bajkó Tibornak, a gyergyói ARBOR Vállalkozók Szövetsége elnökségi tagjának szerepét, akit az ügy zászlóvivőjének nevezett.

Az elöljáró kitért a Régiók Bizottsága raportőreként készített jelentésére is, amelyben szintén a fából való építkezést szorgalmazta, és a dokumentumot figyelembe veszik az EU-s jogszabályok alkotásakor. Hangsúlyozta: azért is fontos a fa helyben való feldolgozása, mert a faanyag szállítása is károsíthatja a környezetet.

Borboly Csaba ez alkalommal bejelentette, hogy támogatják az 1991/51-es számú nemzetbiztonsági törvény módosítását, amely szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelentene az illegális fakitermelés egy hektárnál nagyobb területen, illetve az adott erdő faállományának az üzemtervben meghatározottakhoz képest ötven százalékkal nagyobb mértékben való kitermelése. Hargita Megye Tanácsa az elmúlt években összesen négy törvényhez nyújtott be módosító javaslatot, vagy támogató véleményt, a fent vázolt volt a negyedik, amelyet a Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetségének (UNCJR) küldtek el, mondta el a megyeelnök. Kiemelte, hogy középtávú céljuk egy online rendszer kialakítása, amely a Hargita megyei fapiacon érdekelteket kötné össze egy virtuális kapcsolatrendszerben, ehhez az agrárkamaránál létrehozzák az erdőgazdálkodási részleget.

Dobos Erika, a megyei tanács elemzőcsoportjának vezetője bemutatta a jelentést, amelyet elküldtek az UNCJR-nek annak alátámasztásául, hogy miért támogatják a nemzetbiztonsági törvény módosítását. A dokumentum az Országos Statisztikai Intézet, a Központi Fejlesztési Régió Egyesületének (ADR Centru), a gyergyószentmiklósi Arbor Vállalkozók Szövetsége és Hargita Megye Tanácsa adataira támaszkodik. Egy hipotetikus esetből kiindulva azt vizsgálták, milyen hatással lenne Hargita megye gazdaságára, ha egy multinacionális fafeldolgozó cég létesítene munkapontot a területén vagy a szomszédságában. A következtetés szerint, „bár sok esetben egy multinacionális cég megjelenése egy helyi vagy regionális piacon kedvező hatással van a térség gazdaságára, a családi, illetve közepes vállalkozások számára nem örömhír. Optimális esetben ezek a befektetők munkahelyeket teremtenek, és a térség munkaerőpiacáról alkalmazzák a szükséges személyzetet, anélkül, hogy más munkahelyeket szüntetnének meg abban az ágazatban, amelyben tevékenykednek, de egy gyengébb vásárlóerővel rendelkező, rurális jellegű megyében ez nem feltétlenül van így.” Az elemzés azt állapítja meg, hogy egy külföldi nagybefektető megjelenése akár több mint 2300 munkahely megszűnésével is járhat az ágazatban Hargita megyében, továbbá több vállalkozás jövedelmezését is alááshatja, a munkalehetőségek mellett egész vállalkozásokat szüntetve meg. Hargita Megye Tanácsa Középtávú Gazdaságfejlesztési Stratégiájának 3. számú, Fenntartható erdőgazdálkodás – versenyképes megyei faipar című prioritása értelmében a jelentés készítői a következőket javasolják: a fenntarthatóság és a versenyképesség megvalósulásának érdekében a helyi cégeknek a kitermelt faanyagot magas feldolgozottságú végtermékként kell értékesíteniük, mivel ez egyrészt munkahelyeket teremt a megyében, másrészt többletjövedelmet jelent az érintett gazdasági szereplők számára – tehát a hangsúly nem a kitermelésen, hanem a megyei kis- és középvállalkozások termékgyártásán kell hogy legyen –, továbbá törekedni kell arra, hogy a helyi faanyagot helyi cégek helyi szakemberekkel dolgozzák fel.

A jelentés elérhető a http://elemzo.hargitamegye.ro/wp_content/uploads/2015/06/Fakitermeles_elemzes VEGLEGES_HU.pdf linken