A Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség konzultációja során megkérdezett minden Hargita megyei végzős diákot

Mit tennének a Hargita megyei végzős fiatalok az érettségi után, illetve hol látják magukat tíz év múlva, erről készített felmérést a Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség. Az eredményeket november 10-én a csíkszeredai megyeházán tartott sajtótájékoztatón ismertette Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Barabás Csaba, a fejlesztési ügynökség igazgatója és Rátz István megyei tanácsos, Hargita Megye Tanácsa ifjúsági és sportbizottságának elnöke.

A fejlesztési ügynökség munkatársai megkérdeztek minden Hargita megyei végzőst, több mint 2500 diákot, és arra voltak kíváncsiak, hogy iskola után a kivándorlást, az itthon maradást, esetleg a vállalkozást tervezik, ismertette Barabás Csaba.

Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fiatalokra, jobban oda kell figyelni a tehetségek gondozására, hangsúlyozta Borboly Csaba, aki a Régiók Bizottsága jelentéstevőjeként már európai platformon is előterjesztette a kérdést. Munkájának alapja a megyei ifjúsági stratégia volt, mondta, és hozzátette, európai szinten sikerült konszenzust teremteni, egyetértenek abban, hogy képzési és munkalehetőséget kell teremteni a fiataloknak, Navracsics Tibor illetékes biztos is már több intézkedést tett. Ahhoz, hogy a fiatalok ne szoruljanak ki az oktatásból, a munkapiacról lehetőséget kell teremteni számukra, hangsúlyozta a megyeelnök. Egy szakma elsajátítása egy lehetőség arra, hogy a fiatal ne kerüljön a társadalom peremére. Egy másik lehetőség a segítésük saját vállalkozás elindításában, emelte ki Borboly Csaba. A fejlesztési ügynökség felmérése kapcsán elmondta, a mostani eredmények jobbak a két évvel korábbiaknál, amikor egy uniós projekt keretében hasonló felmérést végeztek. Hargita Megye Tanácsa egy sor projektet indított és nagy hangsúlyt fektetett a kommunikációra, ezek is mind közrejátszottak abban, hogy a mai eredmények jobbak, mint a két évvel korábbiak, amikor a diákok több mint negyven százaléka Angliába, Németországba, Magyarországra készült. A megyeelnök továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tehetséggondozásra, azokra a gyerekekre, akik példát mutatnak, mert ha nem, elmennek, és ott is maradnak, ahol odafigyeltek rájuk. Ebben a legnagyobb felelőssége a kormánynak van, de helyben is sokat lehet tenni, hívta fel a figyelmet Borboly Csaba. Ha a fiatalok kapnak türelmet, odafigyelést, meghálálják azt, tette hozzá. Minden döntéshozó – politikusok, intézményvezetők, egyházak, civilszervezetek – vegye komolyan a fiatalokat, ha a társadalom egyharmadát teszik ki, akkor minden harmadik döntés szóljon róluk, mondta a megyeelnök.

Barabás Csaba ismertette: 2507 diák válaszolt a kérdőívre, minden végzős a megyéből. Az adatok feldolgozásánál a megyét négy térségre – Csík, Udvarhely, Gyergyó, Maroshévíz – osztották. A diákok 63,6%-a szeretne továbbtanulni, a legtöbben Maroshévíz környékéről. A megkérdezettek több mint fele, 55,6% szeretne vállalkozást indítani, legtöbbjük Maroshévíz környékéről. 66,4% először továbbtanulna és utána vállalkozna, 33,6% pedig saját vállalkozást indítana továbbtanulás nélkül. Azt is megkérdezték, hogy mit szeretnének rögtön az iskola befejezése után: 4,1% munkanélküli segélyért folyamodna, 53,8% folytatná a tanulmányait, 20,3% munkát vállalna Romániában, 28,2% munkát vállalna külföldön. A lányok aránya magasabb azok közül, akik továbbtanulnának, a fiúk nagyobb arányban vállalnának munkát, térségekre lebontva, a legtöbben Udvarhelyről és környékéről. A külföldi munkavállalás tekintetében is nagyobb a fiúk aránya. A végzősök egyharmada már kapott külföldi munkaajánlatot, köztük több a fiú. A megkérdezettek 30%-nak családtagja, 50%-nak rokona, 51%-nak barátja külföldön dolgozik, 9,7% válaszolta azt, hogy senkije sincs külföldön. Azt is megkérdezték, hogy kinek a tanácsára hallgatnak a pályaválasztást illetően: a diákok többsége a családra, 20%-a a barátokra, 8,5% az ismerősökre. A fiatalok 2517 lejes átlagfizetést határoztak meg optimálisnak, itt a fiúk, akik nagyobb fizetést szeretnének, és a térségek közül itt is kiemelkedik Maroshévíz. 54,5% tíz év múlva Hargita megyében látja magát, 20% valahol az országban, 25% külföldön: egynegyedük Magyarországon, a többi Németországban, Angliában, az Egyesült Államokban és egyéb külföldi helyszíneken. A román nyelvet a végzősök 6,9%-a egyáltalán nem beszéli, 31% kezdő, 36% haladó szinten, egynegyedük pedig jól beszéli. Többségben a fiúk mondták azt, hogy egyáltalán nem beszélnek románul, legnagyobb arányban Udvarhely térségében. A nyelvet jól beszélőknek nagy része lány, Maroshévíz térségében a megkérdezettek szinte 100%-ban jól beszélnek románul. Angolul 9,9% egyáltalán nem beszél, 8,9%, aki jól beszél. A német nyelv iránt kevesebben érdeklődnek, a megkérdezetteknek csupán 1%-a válaszolta azt, hogy jól beszéli a nyelvet. A megkérdezettek 40%-a véli úgy, hogy az egyetemen nem lehet piacképes tudást szerezni, 60% gondolja azt, hogy Nyugaton könnyebb munkát találni, ismertette a felmérés eredményét Barabás Csaba.

Rátz István azt mondta, nem baj, ha a fiatalok világot akarnak látni, nyelvet tanulni, más kultúrákat megismerni, de azt kell elérni, hogy haza is térjenek, ne külföldön alapítsanak családot, már akkor egyre kevesebb az esélye a hazatérésüknek.

Barabás Csaba kihangsúlyozta: felmérésük nem az aktuális helyzetet tükrözi, hanem a végzősök jövőbeli elképzeléseit.