Az etnikai autonómia gátolja a fejlődést

    A helyi és regionális autonómia segíti, az etnikai autonómia gátolja a fejlődést – hangoztatta Klaus Iohannis államfő kedden azon a fórumon, amelyet több mint száz székelyföldi önkormányzati vezető részvételével rendeztek a csíkszeredai megyeházán.
    Bár az elnöki hivatal gazdasági témákat javasolt, a vendéglátók többsége a magyar kisebbség jogsérelmeiről beszélt. A fórum a román himnusz eljátszásával kezdődött, amelyre válaszképpen jelen lévő önkormányzati képviselők elénekelték a székely himnuszt. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere székelyzászlót adott ajándékba a román elnöknek, amelyet Iohannis egy román trikolórral viszonzott.

    A találkozót végig jellemző kölcsönös tisztelet jelképes gesztusainak sorában több székelyföldi elöljáró magyarul és németül is üdvözölte a szász származású Iohannist a Székelyföldön, az államfő pedig, amikor szót kapott, magyarul köszönt vendéglátóinak.
    Iohannis, aki a tervezettnél hosszabbra nyúlt, csaknem kétórás találkozón nem használta a Székelyföld kifejezést, úgy értékelte: Hargita és Kovászna megyében hatalmas fejlesztési lehetőségek rejlenek, főleg az idegenforgalomban, de a hiányos közlekedési infrastruktúra miatt “nehéz ide eljutni”. Aggodalmát fejezte a térségben élő fiatalok hiányos román nyelvtudása miatt, amely szerinte megfosztja őket az érvényesülés lehetőségétől az ország más tájain.
    Megállapította: hatalmas felelősség hárul a két magyar többségű megye választott vezetőire, akik “hidat képeznek” többség és kisebbség, kapcsot a helyi és központi közigazgatás között. Úgy vélekedett: a két megye sajátosságait túl sokszor értelmezik megosztó módon, ami ellenségeskedést szül, a többségi vagy kisebbségi intolerancia pedig nézete szerint “biztos módja” a fejlődés elakasztásának.
    A román államfő beszéde végén  a decentralizáció, regionalizáció és autonómia kérdéséről is kifejtette álláspontját. Leszögezte: Románia számára a gazdasági fejlődés, a közigazgatás korszerűsítése szempontjából “kötelező” feladat a decentralizáció, mert a helyi választott képviselők tudják a legjobban, mire van szüksége a közösségnek.
    A regionalizáció szerinte “kívánatos”, de csak akkor, ha a közigazgatás korszerűsítését, hatékonyságának növelését eredményezi, gazdasági fejlődéshez és így munkahelyteremtéshez vezet.
    “A helyi és regionális autonómia ilyen formában segíti a fejlődést, de az etnikai alapú autonómia nem kívánatos, mert gátolja a fejlődést” – jelentette ki Csíkszeredában a román államfő. Távozáskor újságíróknak nyilatkozva Iohannis elismerte, hogy az alkotmányban nem szerepel a közigazgatási régió fogalma, ezért szerinte Romániában kizárólag helyi autonómiáról lehet szó.
    Hargita és Kovászna megye önkormányzati vezetői leszögezték: nem etnikai alapú, hanem közigazgatási autonómiát akarnak Székelyföldnek, és azt várják az elnöktől, hogy közvetítsen a többség és kisebbség között.
    “Nem szeretnénk többé a román állam mostohagyerekeinek érezni magunkat” – jelentette ki a fórumon Borboly Csaba, a vendéglátó Hargita megyei tanács elnöke, aki támogatást kért az államfőtől ahhoz, hogy a magyar gyerekek sajátos tanterv alapján tanulják a román nyelvet, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem  a magyar közösség adólejeiből román költségvetési támogatást is kapjon, hogy a román állam is támogassa a csíksomlyói búcsú felvételét a világörökségi listára.
    Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó – 1918-as gyulafehehérvári nyilatkozat autonómiaígéretét kérte számon, rámutatva, hogy a román állam – törvényhozási, kormányzati és igazságszolgáltatási döntései révén – kettős mércét alkalmaz a magyar közösséggel szemben, és jelképei üldözése, vagy anyanyelvhasználata korlátozása által olyan jogokat tagad meg tőle, amelyek más román állampolgárok szabadon élveznek.
    Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere “stratégiai partnerséget” ajánlott a román állam és a magyar közösség között, és azt javasolta: ne a valóságot próbálják az alkotmányhoz idomítani, hanem az alkotmányt változtassák meg oly módon, hogy feleljen meg a valóságnak.
    Az államfő a panaszáradat elől azzal tért ki, hogy a történelem értékelését az akadémiai szférára kell inkább bízni, mert szerinte semmi jó nem származik abból, amikor a politikusok nyúlnak történelmi érvekhez. Iohannis  a múlt sérelmeinek boncolgatása helyett a közös jövő építéséhez, a többséget és kisebbséget egyaránt foglalkoztató gazdasági fejlesztéshez ajánlotta fel támogatását.
    Az elnök székelyföldi útja során felkereste a csíksomlyói ferences kegytemplomot, a Szent Miklós ortodox templomot, a csíkszeredai Szent István Otthont és a csíkszentkirályi ásványvíz-palackozó üzemet. Az államfő kedden délután Sepsiszentgyörgyön fejezi be székelyföldi látogatását, ahol kis- és középvállalkozások, klaszterek és inkubátorházak képviselőivel találkozik.

    A csíkszeredai tanácskozás alatt mintegy ötvenen tüntettek székely zászlókkal és transzparensekkel a megyeháza előtt. Az egyik transzparensen németül üzenték Klaus Iohannisnak, hogy érezze olyan jól magát, mintha Dél-Tirolban lenne. Arra a területi autonómiára utaltak, amelyet az olasz állam biztosít a  német többségű Dél-Tirol tartomány számára. Más táblákon román-magyar párbeszédet sürgettek, a székely zászló és Bukovina zászlaja közötti egyenlőséget kérték számon. A néma tüntetést csíkszeredai polgárként jelentette be Veress Dávid RMDSZ-es önkormányzati képviselő, a Csíkszéki Székely Tanács elnöke, és a felhíváshoz a Minta, az EMNP ifjúsági szervezete is csatlakozott.

Baranyi László/MTI
Fotók: Veres Nándor/MTI