SzakÁ(rus) Cs(illa)

Töltött bárány

Mindazoknak, akik a húsvéti töltött bárányt nem otthon fogyasztották, megadatott az az esély, hogy egy hétre rá mégiscsak átélhessék a báránytöltés magasztos pillanatait. Például nekem. Semmi bajom az egész művelettel, lévén egy kavarni, varrni tudó személyiség. A problémák tán ott kezdődnek, amikor a sértődött bárány sülés közben össze-vissza köpködi a lerben található fűtőszálakat (szakkifejezés, most tanultam én is :)), amelyek, az azonmód ráégett zsiradéktól, eléggé kellemetlen szagokkal töltik meg a házat. Persze, ez már a művelet vége, mert egy-két órán keresztül alufóliával betakarva süldögél. Kipróbálnám sütőzacskóban is (habár az állítólag nem egészséges, de ugyan mi az manapság?), azonban olyan méreteket gyártanak, hogy abban maximum egy töltött macskacomb férne el. Odáig pedig még nem jutottunk az ellatinosodás útján. A tölteléket tekintve pedig az alap, kenyér és tojás mellett, nem árt, ha teszünk bele hagymát, petrezselyemzöldet és a bárány apróra vágott máját. Ha az netán nincs (fél bárányok vásárlása esetén előfordulhat), tehetünk nagyon finom májpástétomot is! A mai egzotikus ízfelelős pedig a szerecsendió (igaz, nem törtem, hanem reszeltem 🙂), ugyanis arra azért igencsak büszkék vagyunk, hogy nem ragadtunk bele a só, bors, paprika provinciális fűszermocsarába. Körítésnek pedig savanyú uborkás krumplisaláta, hogy a kreativitásunk se sérüljön. 🙂