Mától gyűrött, egyszer használatos maszkunk bekeretezve a falra kerülhet, kinek-kinek vérmérséklete szerinti örök emlékeztetőként. Reménykedjünk, hogy rokona, a gázálarc, nem kerül majd melléje! Noha jó két éve eltemettük a bizalmat, a jóhiszeműséget, néha nem árt az optimizmus, ne megtört kényszerzubbonyosként senyvedjünk ennek a világnak nevezett gumiszobában, hanem cselekvő személyként tegyünk meg erőnkhöz mérten mindent, hogy jobbá tehessük ezt a helyet. A megpróbáltatások megerősítenek (saját tapasztalat ), használjuk hát ezt az erőt mindig a jóra! Ugyanakkor Isten óvjon mindnyájunkat a kapzsi, egoista vezetők döntéseinek eredményeitől!
De! Még, ha nagyon elfoglalnak is a világjobbító tevékenységeink, táplálkozzunk egészségesen! Nincs is egyszerűbb, mint amikor egy étel egy edényben, egymagában megfő/sül! Ilyen egyed ez az örmény étel, ami hétköznapiságában is kellően elkényezteti ízlelőbimbóinkat.
Hozzávalók: 20 dkg szárazpaszuly, 60 dkg marhahús (böjtben helyettesíthetjük gombával), 5 dkg szalonna, 1 hagyma, 2 cikk fokhagyma, fél dl paradicsomlé és ugyanennyi vörösbor, 2 murok, 2 petrezselyem, 1 kis zeller, 30 dkg krumpli, 2 babérlevél, 1 tk. köménymag, 1 tk. szárított majoránna, só és őrölt bors.
Elkészítése: a paszulyt előző este beáztatom. A kockára vágott szalonnát kiolvasztom, megpárolom benne a hagymát, majd megpirítom benne a kockákra szabdalt húst. Hozzáloccsantom a bort, a paradicsomlevet, a fűszereket és a fokhagymát, sózom, borsozom, és összeforralom. Beleöntöm a paszulyt, és feltöltöm annyi vízzel, hogy mindent ellepjen. A lefedett edényt a sütőbe költöztetem, itt a tartalma bő egy órán át lassan rotyog. Amikor a paszuly és a hús majdnem megpuhult, előbb a hasábokra vágott zöldségek kerülnek a lábosba, majd percek múlva a krumplikockák is. Az elfőtt levet pótolva, visszatolom az edényt a sütőbe. Az olyan elvakult savanyúságfogyasztók, mint jómagam, az elkészült ételhez káposztát is ropogtathatnak, a pincei hordóból, de a békés nemzeti együttélés jegyében, kimchivel is fogyasztható.