Böff saláta, ha a helyi elnevezését használjuk, ámde, salade de boeuf, ha történetesen nem idegen számunkra a francia nyelv. Ami ugyan egy idegen nyelv, de elsajátítható! Mondom ezt teljes meggyőződéssel: fényévekkel könnyebb megtanulni -pláne ebben az országban-, mint a koreait, melybe előbb-utóbb lehet beletörik a bicskám/fogam/nyelvem (örök hálám – plusz Korea összes lakósáé – Nagy Szedzsong királynak, a hangul írásjelekért! ). Habár, elég makacs vagyok, amúgy meg mondta Szálasi is, hogy: Kitartás! Mondjuk, vele, körülbelül ennyivel értek egyet!
Tehát böff salátánk egészen pontosan marha salátát jelent, és ez az elnevezés akár találó is lehet, ha húslevesünket marhából készítjük. Ugyanis jómagam előnyben részesítem a csirkéből, tyúkból főttet, melynek tetején nem úszkálnak faggyúszigetek. Tudom, tudom, egészségre kiválóak, de… Aztán, Erdély-szerte – bevett szokás szerint -, a húslevesben főtt zöldségekből és húsból készíti a jólnevelt háziasszony a francia salátának is nevezett előételt.
Hogy miért is francia, az is megérne egy bekezdést, ugyanis inkább Oroszország felől támadott meg bennünket ez a ragály, ami szemmel láthatóan jól megfertőzte konyháinkat. Persze, nem baj ez, mert ízletes, mutatós, előételek, svédasztalok alappillére ő. Bájosan elheverhet rajta akár a töltött tojás, sajt és sonka is. Baj csak akkor van, ha a családtagok nem eszik, csupán alkotója. Ki derekáról abszolút örömmel hiányolná a majonéz alkotta hurkát , ezért inkább nem rendeltetésszerűen használja a főtt zöldségeket, magyarán azon főtt állapotában, inkább a fazékból kikapkodva fogyasztja.
Vagy esetleg krémlevest főz belőle, kis húslé, botturmix, bor/tejföl (vagy joghurt, ha épp egészséges vásárlólistát készít) segítségével. Imígy máris új életre kelhet salátánk. Dúsíthatjuk kukoricával, ecetes paradicsompaprika szeletekkel, főtt tojással, hagymakockákkal, eképp válván aztán svédasztalok kevésbé megszokott alkotóelemévé.