Együttműködési egyeményt írnak alá

Könyvelők képzése a közigazgatásban témával tartottak megbeszélést szeptember 8-án, csütörtökön a csíkszeredai megyeházán. A gyűlés kiindulópontjaként az a probléma szolgált, amely szerint megyénkben több közintézménynél is nehézséget jelent a könyvelők hiánya, nincs erre a könyvelési típusra felkészítő képzés a helyi felsőoktatási intézményben. A megbeszélést Barabás Csaba, Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési Ügynökségének vezetője kezdeményezte, jelen volt Tánczos Barna szenátor, Korodi Attila parlamenti képviselő, Szőcs-Mátyás István és Bíró Emese vezérigazgató-helyettes, a Sapientia egyetem képviseletében Fülöp Árpád, valamint Gencsi Mihály, a Romániai Könyvszakértők és Mérlegképes Könyvelők Testülete (CECCAR) Hargita megyei elnöke. Mindannyian egyetértettek abban, hogy képezni kell bizonyos számú könyvelőt ahhoz, hogy ezek között, a külföldön munkát vállalók mellett, olyan is legyen, aki az itthoni intézményeket választja.

Barabás Csaba elmondta, több közintézménytől is megkeresték azzal a problémával, hogy nincs elég könyvelő szakemberük, ezért született az az ötlet, hogy összehívják azon szereplőket, akik segíthetnek a megoldásban. Szükség van oktatási intézményre, amely biztosítja a képzést, közintézményre, amelynél lehetőség van gyakorlatra, egyesületre vagy intézményre, amely ösztöndíj-lehetőséget tud ajánlani, és szakmabeliekre, valamint politikusokra, akik a megfelelő szakmai képzéshez és ennek elismeréséhez hatékonyan hozzájárulhatnak tevékenységükkel. A fejlesztési ügynökség együttműködési egyezményt fogalmazott meg, amelyet kiosztottak a többi résztvevőnek, hogy lehetőségük legyen javaslatokat tenni, kiegészíteni azt, mielőtt aláírják. Az ügynökség vezetője kérte, mindenki fogalmazza meg, miként tud részt venni a kezdeményezés megvalósításában, mit tud vállalni.

Elhangzott Korodi Attila részéről, hogy figyelembe kell venni, hogy a diákok tanulhatnak magyar nyelven, de munkába álláskor ismerniük kell a román szakkifejezéseket, és boldogulniuk kell a törvények, román szövegek megértésével. Javasolta, legyen szakterminológia nevű tantárgy.

A Sapientia képviseletében Fülöp Árpád beszámolt arról, hogy az egyetem közigazgatás szakán általában 25–30 diák tanul, ugyanennyi a könyvelés szakon. Fakultatív tárgyként szerepelt a könyvelés közigazgatásban tárgy, viszont amióta csak doktorival rendelkező személyek taníthatnak az egyetemen, két éve tanár hiánya miatt nem szerepel az órarendben. Elmondta, már gondoltak ilyen típusú mesteri szak indítására, de ennek a megvalósításához legalább 2-3 évre van szükség. Hozzátette, azt is foglalják bele az egyezménybe, hogy a diákok a szakmai gyakorlat elkezdése előtt állapodjanak meg az adott intézménnyel arról, milyen eredményeket kell elérniük, készítsenek programtervet, mert sok esetben tapasztalták, hogy a diákokkal nem a szakmának megfelelő feladatokat végeztetnek.

Kapcsolódási pontokat keresve a könyvelői szak indítása és az ösztöndíj-lehetőségek között, Tánczos Barna felvetette, lehetne kérni, hogy a diák annak a közintézménynek a könyveléséről írjon szakdolgozatot, amelynél az elmúlt egy évben dolgozott. Továbbá a pályaorientációval kapcsolatos pályázatba be lehetne vezetni a diákok könyvelés felé terelését.

Felvetették, hogy bevonják az önkormányzatok vezetőit is, ahol elvégezhetnék a kötelező gyakorlatot a diákok, ám számba kell venni azt is, hogy ezen intézményeknél kevesebb a bérezés. A polgármesteri hivatalok felajánlhatnának ösztöndíjat a tanulóknak a szakmai gyakorlat idejére azzal a feltétellel, hogy a tanulmányok elvégzése után a továbbiakban is ott dolgoznak.

– Fontos, hogy egy problémára teljes körű megoldást tudjunk kínálni, ez most úgy néz ki, hogy összefogással sikerülhet. Ha az egyetemen fakultatív tantárgyként közintézményi könyvelést tanulhatnak a diákok, és biztosítva lesz számukra a szakmai gyakorlat, valamint külön ösztöndíjra is lesz lehetőségük, továbbá mindezt a szakma és a politikusok is teljes mellszélességgel támogatják, akkor ennek sikerülnie kell – zárta a megbeszélést Barabás Csaba.