Az APIA-támogatások nélkül veszélybe kerül a gazdák megélhetése

– Szinte semmilyen kutatási támogatás nem ér el az erdélyi és magyar vidéki térségekbe, ezért közvetlenül is kell lépni! A Bizottság oldalán megtalálható a kérdőív, május 2-ig minden községből minél többen ki kell hogy töltsék, hogy az álláspontunk megkerülhetetlen legyen. A közösségünket érintő egyik legfontosabb támogatási formáról van szó, amely Székelyföld legerősebb ágazatát, a mezőgazdaságot érinti! – áll Borboly Csaba levelében, amelyben felkéri az érintett szervezeteket a konzultációra.

Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa (OÖT) javaslata alapján, az Ügyvezető Elnökség (ÜE) közreműködésével felkérnek minden RMDSZ-szervezetet, a társult szervezeteket, valamint helyi és megyei önkormányzati vezetőt és képviselőt, erdélyi magyar gazdát, vidékfejlesztéssel foglalkozó civilszervezetet, hogy vegyen részt a 2020–2027-es periódust érintő Közös Agrárpolitika konzultációjában.

Az Európai Bizottság online kérdőív révén várja a gazdálkodók, a szakmai és érdekvédelmi szervezetek véleményét a jelenlegi Közös Agrárpolitikáról (KAP). Ugyanakkor a 2016-os év során lezajlott Corki Európai Vidékfejlesztési Konferencia zárónyilatkozata meghatározta azt a tíz politikai irányvonalat, amelyet az Európai Uniónak szem előtt kell tartania a vidékfejlesztési és agrárpolitikájában, a 2020–2027-es tervezési időszakban. A két dokumentum, a corki nyilatkozat és a jelenlegi online kérdőív összegzése alapján alakul ki az úgynevezett fehér papír, amelyet az Európai Bizottság 2017 nyarán terjeszt majd elő, és amely az új KAP alapját képezi.

A KAP végrehajtása Romániában az Országos Vidékfejlesztési Programon (PNDR) keresztül történik, tehát a KAP határozza meg, hogy milyen támogatást kapnak a gazdálkodók, mire pályázhatnak a községek és a LEADER-térségek. Ezért kiemelten fontos, hogy az erdélyi gazdák és vidéki önkormányzatok kifejtsék véleményüket.

A konzultációsorozat immár elkezdődött Hargita megyében, aminek eredményeképpen a mellékletben szereplő javaslatok, vélemények fogalmazódtak meg.
A további javaslatokat, véleményeket 2017. április 30-ig várják a cap2020@hargitamegye.ro e-mail-címre:

1.  a direkt kifizetések, de különösen a helyi problémákat kompenzáló kiegészítések;
2.  vidékfejlesztés: mire van szükségük a helyi önkormányzatoknak?
3.  egyszerűsítés történt? mit kellene egyszerűsíteni?
4.  mennyire hasznos a LEADER? mitől lenne jobb? (sokkal több és nagyobb pályázat pl.);
5.  fel tudunk készülni a smart vidékre? van ebben lehetőség a vállalkozásoknak?
6.  szükséges-e külön vidékkutatás, szaktanácsadás?

A beérkezett javaslatok alapján elkészült javaslatcsomagot Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnöke, az Európai Régiók Bizottságának tagja 2017. május 4-én, a Brüsszelben sorra kerülő, a Rural post – 2020 konferencia keretében fogja bemutatni és beterjeszteni.

A Közös Agrárpolitika az egyik legfontosabb külső eszköz az erdélyi megyék fejlesztésében, elsősorban az EMVA – PNDR/AFIR és az EMGA – APIA rendszerből ismerős. Annak ellenére, hogy az Unióban kiemelt kérdés az élelmiszergyártás és az ehhez kapcsolt vidékfejlesztés, a vidék részesedése nagyon alacsony, a többi alaphoz viszonyítva mindössze 1–7%!

A kérdőív elérhető az alábbi linken: https://ec.europa.eu/eusurvey/runner/FutureCAP?surveylanguage=HU

Részletes információ, uniós agrárpolitikát érintő dokumentáció elérhető az alábbi oldalon: http://www.planificatio.com/p/naptar.html.