Egy bukaresti civil szervezet szerint

    A román hatóságok az előző évhez hasonlóan tavaly is több ízben próbálták korlátozni a magyar közösség szólásszabadságát és időnként sikerrel is jártak – állapította meg az ActiveWatch nevű bukaresti civil szervezet, amely kedden tette közzé a romániai sajtószabadságról készült legfrissebb jelentését.
    A 120 oldalas dokumentum, a magyar közösségnek szentelt ötoldalas fejezetben felidézte, hogy a Székelyföldnek autonómiát követelő tüntetőket, a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztőit, és a magyar közösségi jelképek kitűzőit is bírságokkal sújtották, a magyar nyelvhasználatot korlátozó törvénytervezetek kerültek a parlament elé, Klaus Iohannis államfő pedig olyan kijelentéséért fosztotta meg Tőkés László EP-képviselőt román állami érdemrendjétől, amely a véleményszabadság keretei közé illeszkedik.
    Kitér a jelentés arra is, hogy a kolozsvári városháza egy Autonómiát Erdélynek feliratú hirdetőtáblát tiltott be, Nagyváradon pedig a székely zászló magántulajdonú épületekre történt kitűzését is törvénytelennek nyilvánították. Az ActiveWatch szerint ezen esetek közös jellemzője, hogy a román hatóságok az – országot egységes és oszthatatlan nemzetállamként meghatározó – alkotmányra hivatkozva próbálják a magyar közösséget megfélemlíteni, szólásszabadságát korlátozni.
    A román médiafigyelő szervezet szerint a magyar közösség nyelvi jogokra és területi autonómiára irányuló politikai célkitűzéseit az állam és a sajtó egy része is megbélyegzi, és ezzel megakadályozza, hogy azokról közvita bontakozzon ki. A román törvényeket sok ízben rosszhiszeműen alkalmazzák a hatóságok, amivel a magyar jelképek használatát még a magánszférában is korlátozzák – olvasható a jelentésben.
    Az ActiveWatch a hatóságoknak azt javasolja, hogy kezdjenek valós párbeszédet a magyar közösséggel minden őt érintő kérdésről a közös megoldások kidolgozása, az etnikai feszültségek megelőzése érdekében. A szervezet a sajtót arra figyelmezteti: ellenőrizzenek le minden, a magyar közösséggel kapcsolatos információt, akkor is ha “hivatalos” forrásból származnak, és magyar ügyekben mindig kérjék ki a közösség egy képviselőjének álláspontját is.
    A szervezet jelentése szerint a romániai szólásszabadságot számos egyéb jelenség is csorbítja. A dokumentum szerzői úgy látják, a romániai sajtót a tulajdonosi szféra korrupt finanszírozási mechanizmusok révén jelentős mértékben kiszolgáltatta a politikának, amely így a médiát propagandaeszközként használja és befolyásolni tudja a közbeszédet.
    A Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet nemzetközi összehasonlításban Romániát idén a 49. helyre rangsorolta a sajtószabadság tekintetében.

Baranyi László/MTI