A tünetmentes személyek otthoni karanténba vonulhatnak

Legtöbb 48 óra alatt felmérik a koronavírus-fertőzöttek helyzetét, a tünetmentes személyek otthoni karanténba vonulhatnak – jelentette ki kedd este a szenátus jogi bizottsága előtt Nelu Tătaru egészségügyi miniszter.

A karanténtörvényről szóló vitán a tárcavezető leszögezte: azoknak a pácienseknek, akik hazamennek, 14 napig otthoni elkülönítésben kell maradniuk.

Tătaru felhívta a figyelmet, hogy ezek a határidők a koronavírus-fertőzés esetén érvényesek, a törvény azonban nem csak erre a járványra vonatkozik.

Azoknak a személyeknek, akik a vörös zónából érkeznek, kötelező módon karanténba kell vonulniuk – mondta el kérdésre válaszolva a tárcavezető.

A javak lefoglalása a fertőtlenítés időszakára történik – pontosított a miniszter. Hozzátette: a kórházba beutalt személyek gyerekei negyedfokig elmenően a rokonoknál maradhatnak.

A közegészségügyi igazgatóság által elrendelt karantént a bíróságon lehet megtámadni.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz akkor, amikor már nem lesz veszélyhelyzet Tătaru azt válaszolta: ‘addig lesz veszélyhelyzet, amíg szükséges’.

Karanténtörvény: A felsőház jogi bizottsága törölte a javak karanténba vételére vonatkozó cikkelyeket

A felsőház jogi bizottsága szerdára virradó éjszaka törölte a javak karanténba vételére vonatkozó cikkelyt a karanténtörvényből.

Az éjjel fél kettőig tartó vitát egy hatórás technikai megbeszélés előzte meg, amelyen részt vett Nelu Tătaru egészségügyi miniszter is.

A szenátorok töröltek minden olyan cikkelyt, amelyek a fertőzött személy javainak karanténba vételéről szóltak.

A módosított jogszabály szerint egy személy karanténba helyezése akkor rendelhető el, ha olyan régióból érkezik, ahol az országos, európai és nemzetközi szervezetek által kommunikált adatok alapján magas a járványügyi kockázat, vagy közvetlen kapcsolatba került olyan személyekkel, akik bizonyítottan fertőző betegségben szenvednek.

Amennyiben ezek a személyek megtagadják, hogy otthon vagy az általuk meghatározott más helyen karanténba vonuljanak, valamint ha az érintett személyek nem tartják be a karanténintézkedést, jóllehet korábban hozzájárultak ehhez, az orvos vagy az ellenőrző szervek javaslatára a közegészségügyi igazgatóság (DSP) dönthet arról, hogy az illető személyeket hatósági karanténba helyezi, amennyiben egy fertőző betegség közösségi terjedésének közvetlen veszélye áll fenn.

A bizottság tárgyalt a fertőzött személyek elkülönítéséről is.

Az elkülönítést a betegségben szenvedő, az eset meghatározására utaló tünetekkel rendelkező személyek, valamint a magas patogenitású kórokozót hordozó személyek esetében rendelik el, még akkor is, ha tünetmentesek. Az elkülönítés elrendelhető otthon, egy bejelentett helyen vagy egy egészségügyi egységben.

A megvitatott szöveg előírja, hogy az elkülönítés mértékét korlátozott időtartamra, diszkriminációmentesen és a tényleges helyzettel arányosan kell bevezetni a fertőző betegség terjedésének megakadályozása céljából, a személyek és a közegészség védelme érdekében. Az elkülönítés korlátozott ideig tartható fenn a közérdek védelmében úgy, hogy ne bontsa meg az egyensúlyt a közegészség védelme és a személy szabadsága tiszteletben tartásának követelménye között.

“Egy egészségügyi egységben egy személyt legfeljebb 48 órán keresztül lehet izolálni, kizárólag klinikai, paraklinikai és biológiai vizsgálatok céljából, ha az orvos a fertőző betegség terjedésének kockázatát állapítja meg, amely a közösségi terjedés közvetlen veszélyét hordozza’ – írja a jogszabály.

Amennyiben fennáll a közösségi terjedés kockázata, az orvos javasolhatja az elkülönítés meghosszabbítását.

Az otthoni vagy a más bejelentett helyen történő elkülönítést akkor rendelik el, ha nem áll fenn más személyek megfertőzésének vagy a fertőző betegség terjedésének veszélye.

Az izolált személy az orvos vagy a közegészségügyi igazgatóság képviselőjének jóváhagyása nélkül nem hagyhatja el az egészségügyi egységet vagy a bejelentett helyet. Az elkülönítés azt követően szűnik meg, hogy az orvos megállapította, hogy a páciens meggyógyult és nem áll fenn a betegség terjedésének kockázata.

Abban az esetben, amikor a karanténintézkedést, vagy elkülönítést egy olyan személy esetében alkalmazzák, akinek a gondozásában kiskorú gyermek, vagy felügyeletet igénylő idős személy van, erről értesítik a szociális igazgatóságot, hogy amennyiben szükséges – kizárólag a karantén, illetve az elkülönítés idejére – gondoskodjék az illető személyekről. Az állami felügyelet csak abban az esetben foganatosítható, ha a karanténba helyezett személy nem jelölt ki egy más családtagot vagy rokont, aki az elkülönítés ideje alatt gondoskodik a kiskorúról vagy a rászoruló idős személyről.

A bizottság szerdán szavaz a jelentésről.

Forrás: www.agerpres.ro