Csütörtökön hirdette ki Klaus Iohannis román államfő a külföldön élő román állampolgárok levélben való szavazását lehetővé tevő törvényt, miután előző nap az alkotmánybíróság elutasította a jogszabály ellen emelt óvást.
    A törvény a parlamenti választások esetében könnyíti meg a hivatalosan külföldön élő román állampolgárok voksolását, akik előzetes regisztráció után maguk nyomtathatják majd ki az internetről letöltött szavazólapjukat, amelyet kettős borítékban juttatnak el a választási hatósághoz.
    Az elnöki hivatal közleménye emlékeztet rá, hogy Iohannis államfővé választása óta sürgette a törvény elfogadását, hiszen arra “az egész társadalom várt”, és lehetővé teszi, hogy “minden román élhessen választójogával, bárhol is éljen a világban”.
    A jobbközép jelöltjeként induló Iohannisnak tavaly úgy sikerült legyőznie az elnökválasztáson esélyesebbnek tartott szociáldemokrata ellenfelét, Victor Ponta akkori miniszterelnököt, hogy a választópolgárok a második fordulóban valósággal fellázadtak a diaszpóra választójogának elszabotálása ellen. Feltételezésük szerint ugyanis az első fordulóban a kormány rossz szervezéssel szándékosan nem biztosított megfelelő feltételeket arra, hogy a külföldön dolgozó, hagyományosan jobbra húzó román vendégmunkások leadhassák voksukat.
    Iohannis választási sikerén felbuzdulva volt pártja, a Nemzeti Liberális Párt próbálta napirenden tartani a diaszpóra levélben való voksolásának lehetővé tételét, végül azonban azt követően született törvény róla, hogy a Szociáldemokrata Párt új elnöke, Liviu Dragnea pártközi megállapodást ajánlott az ügyben.
    A törvényt októberben fogadta el a parlament. Az alkotmányossági óvást a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), valamint a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) terjesztette be, mivel szerintük a törvény nem garantálja a voksolás titkosságát, diszkriminatív is az országban élőkkel szemben (akik nem voksolhatnak levélben), és azt az alkotmányos előírást is sérti, miszerint a parlamentet közvetlen és szabadon kifejezett szavazattal választják meg.
    Csütörtökön az alkotmánybíróság közzétette döntése indoklását is, amely szerint a jogalkotó a törvény elfogadásakor “megőrizte a kellő egyensúlyt” a választások általános volta, illetve azok szabad, titkos és közvetlen jellege között.
    A törvényt már a jövő évi parlamenti voksoláson alkalmazhatják, ha arra november 19. után kerül sor. Egy korábbi alkotmánybírósági döntés értelmében a voksolást megelőző egy évben a választási törvények már nem változhatnak. A jelenlegi parlament mandátuma 2016. december 19-én jár le Romániában.

(Baranyi László/MTI)