A magyar nyelvhasználat korlátozását célzó törvénytervezetet terjesztett be hétfőn a bukaresti parlamentben Bogdan Diaconu, az Egyesült Románia Párt (PRU) alapítója, aki a kormányzó Szociáldemokrata Pártból (PSD) való tavalyi kilépése óta független képviselőként politizál.
    A törvénytervezet megtiltaná a romániai közintézményeknek, állami hatóságoknak és önkormányzatoknak, hogy a román nyelven kívül bármilyen más nyelven kommunikáljanak, szóban vagy írásban.
    Előírná, hogy a települési vagy megyei képviselőtestületek üléseit kizárólag románul tartsák, “hivatalos tolmácsolást” biztosítva az “idegen meghívottaknak és a román állampolgársággal nem rendelkező résztvevőknek”. A PRU törvénykezdeményezésének elfogadása esetén “közérdekű feliratot” csak románul lehetne feltüntetni Romániában.
    A tervezet indoklása szerint a magyar kisebbség képviselői “visszaéltek” a 2001-ben kiadott közigazgatási törvénnyel, “elüldözték” a román nyelvet bizonyos közösségekből, “mintha egy idegen államhoz tartoznának”. A törvény azt célozza, hogy a románok “ne érezzék idegeneknek magukat saját országukban”, a kisebbségek által lakott térségekben – írta a kezdeményező.
    Romániában múlt héten egy internetes fórumon, majd a médiában is vita alakult ki arról, miért olvasható magyarul is a Helyi Rendőrség felirat a székelyudvarhelyi önkormányzathoz tartozó rendfenntartók gépkocsiján.
    A magyarellenességéről elhíresült képviselő erre reagálva dolgozott ki törvénytervezetet – ahogy ő írta – a magyar feliratok betiltására.
    Az Adevarul című lap szakértőktől is magyarázatot kért, hogyan ébreszthette fel a nacionalista indulatokat a rendőrautón szereplő magyar feliratról közölt fotó. Vasile Dancu szociológus, a PSD volt kisebbségügyi minisztere szerint azért tekintették sokan “sértésnek” a feliratot (amely egyébként a gépkocsi másik három oldalán románul olvasható), mert úgy vélték, egy “román jelképet” ért támadás, hiszen a rendvédelmi szerveket az állam egyik fontos jelképének tartják.
    Romániában a 2001-ben elfogadott közigazgatási törvény a közintézményeket kétnyelvű feliratozásra kötelezi azokon a településeken, ahol valamely kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot.

(MTI)