„Visszatértünk gyökereinkhez, hazatértünk Gyergyószentmiklósra” – nyitotta meg Szűcs Péter, az Erdélyi Magyar Ifjak országos alelnöke a 11. EMI-tábort szerdán 12 órakor.

Az ünnepélyes megnyitón felszólalt Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós alpolgármestere, Sorbán Attila Örs, az EMI-tábor főszervezője, valamint Csergő Tibor, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója.

„Az EMI-tábor szülőföldje a Békény partja” – jelentette ki Csergő Tibor a rendezvény szerdai megnyitóján, és hozzátette: „bár a Gyergyói-medence is régiónkhoz tartozik, mégis úgy éreztük: a szomszéd udvarában szervezték a nemzeti fesztivált.” A Tarisznyás Márton Múzeum vezetője beszédében kifejtette, az új visszatérés egy új elrendezést is jelöl, s így a tábor berendezkedése és újszerűsége azokat a középiskolás generációkat is megszólítja, amelyeket az elmúlt néhány esztendőben kissé elhanyagoltak. „Remélem, újra lehet építkezni az új koncepciók alapján” – mondta Csergő Tibor, aki a program áttekintését követően úgy vélte: az eddigi, stabilitást jelző meghívottak mellett újabb, más területeken is jártas előadók, így például nem csak magyarok, hanem román anyanyelvű, továbbá más nemzet tagjai is felszólalnak az idei tábor előadósátraiban. Külön kiemelte a Jogaink-sátor projektjét, amely főleg az ifjak számára lesz tanulságos és igényeket kiszolgáló, hiszen sokan kíváncsiak arra: hogyan kell eljárni törvényesen bizonyos helyzetekben, milyen viselkedésmódot kell követni a hatóságokkal való kommunikációban, illetve fordítva. „Hasonló módon, mint minden évben, a sajtó és más közegek is nagy figyelemmel kísérik az EMI-tábort, ugye itt az autonómia kérdésköre körül forog minden, s habár ez úgy kell, mint egy falat kenyér, az utóbbi időben ez a kenyér penészessé vált. Új kenyeret kell sütni, új pékekre lenne szükség, az új generáció pedig rengeteget tanulhat az ehhez hasonló táborokban, hogy megízlelhessék az autonómia új kenyerének az ízét” – részletezte Csergő Tibor, utalva az önrendelkezés megvalósításának körülményességére.

Sorbán Attila Örs, az EMI-tábor főszervezője, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak országos elnöke beszédében köszönetet mondott mindazon támogatóknak, akik saját erejüket is felülmúlva segítettek karhatalmi nyomás alatt, megfélemlítés mellett, de kitartottak a szervezőcsapatért: munkájukat az EMI sem felejti el, ha majd ők lennének bajban. A főszervező a tábor rosszakaróinak is üzent: „Nem lehet minket olyan könnyen elkergetni, nem lehet minket olyan könnyen megfélemlíteni és nem lehet tőlünk olyan könnyen megszabadulni. Meg lehet próbálni, s ha mégis sikerülne – ámbár, mint mondtam, nem lesz könnyű –, az üzenetet, amelyet hátrahagyunk, nem fogják tudni elpusztítani!” – hangsúlyozta Sorbán Attila Örs. Emellett üzenetet is intézett a táborlakók felé: „Az EMI-tábor otthon van Gyergyószentmiklóson, az erdélyi magyarság otthon van Erdélyben, a székelység Székelyföldön, s ezen senki nem tud változtatni”. Beszédében abbéli reményeit is kifejezte, hogy a „hazahozott rendezvény” olyanná válik, mint az egyetemista szobája, aki hazatérve – bár csomagjai szanaszét vagy még érintetlenül hagyva – hamarosan belakja régi területét, és teljes pompájában várhatja a baráti társaságokat.

Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós alpolgármestere „a hajdani Magyarország és a mai Románia egyik leghidegebb pontján élő székelyek meleg üdvözletét” adta át, és ugyancsak az EMI-tábor igazi otthonaként emlegette a várost. „A gyergyói székelyeket nem csupán a történelem viszontagságai és mostohasága viselte meg, hanem az itteni zord időjárás is kitartásra, szívósságra, továbbá egyenességre nevelte” – kezdte beszédében az elöljáró, aki hozzátette: a nehéz munkában példa értékű a fenyőfa. A példát folytatandó rámutatott, az EMI-tábor fő üzenete az kell, hogy legyen: a székelységnek nem valaki vagy valami ellen, hanem önmaga kultúrájának átörökítéséért szükséges harcolnia. A rendezvény találkozóinak akkor van értelme, amennyiben a programok nemzeti értéket adnak tovább még akkor is, ha a divatos globalizációs trendekbe mindez nem illik bele. Az alpolgármester üzenetként fogalmazta meg azt is, hogy minden nemzet saját kultúrája és értékei egyben a többi nemzetet is erősíti, s ez így együtt vezet az emberiség még gazdagabbá válásához. Az elkövetkező napokra azt kívánta, hogy a korábban említett példát követve „magasba szökkenő és összefonódó szálfákká alakuljanak” a táborozók, s váljanak a magyar nemzet kultúrájának átörökítésében és továbbadásában fontos szerepet betöltő személyekké.

A megnyitón Reményik Sándor Ige című versét szavalta Fórika Sebestyén, gyergyói népdalokat énekelt Varga Katalin Eszter, továbbá a Szilaj Hagyományőrző Egyesület huszártáncokat mutatott be.

A Gyergyószentmiklós melletti 3-as kilométerkőnél vasárnapig zajlik a 11. EMI-tábor, a nappali előadások, bemutatók és foglalkozások után este bulik, táncházak és neves zenekarok – többek között a Kárpátia, Ismerős Arcok, Road, Depresszió – koncertjei színesítik a programot. A részletes program a www.emitabor.hu honlapon érhető el.

EMI-tábor közlemény
www.emitabor.hu

Újdonság újdonság hátán, de azért a megszokott is marad

Interjú Sorbán Attila Örs főszervezővel

Elrajtolt a 11. EMI-tábor a Gyergyószentmiklós melletti 3-as kilométerkőnél található régi-új helyszínen, ahol az előrejelzések alapján egész héten napos idő várható. A táborozók számos újdonsággal, megannyi érdekességgel találkozhatnak, és számos programon vehetnek részt az augusztus 5–9. között zajló rendezvényen. Minderről Sorbán Attila Örs főszervező beszélt. 

Milyen elvet követtek az EMI-tábor szervezésében?

Az idei évben elhatároztuk, hogy az EMI-tábor enyhén irányt vált, mivel nem a fesztivál jellegét, hanem nemzeti oldalát akarjuk erősíteni. Szeretnénk, hogy az erdélyi fesztiválok sűrűjében ez egy kis magyar sziget legyen, ahol a nemzet értékeit kiemeljük, és a táborlakóknak lehetőséget nyújtunk olyan programokon részt venni, amelyeken más rendezvényen esetleg nem tudnak.

Milyen elvárásaid vannak a 11. EMI-tábort illetően?

Az eddigi adataink alapján jó döntés volt, hogy visszaköltöztünk a régi-új helyszínre, azaz a Gyergyószentmiklóstól három kilométerre található kempinghez. Cáfolnám azt a feltételezést, hogy minket „elkergettek” a borzonti helyszínről, ugyanis ez egy közösen meghozott, észérvekkel alátámasztott döntés volt. Jó újra itthon otthon lenni, és hiszünk benne: nem lesz semmi probléma. A közeljövőben igyekszünk a táborhelyszínt úgy alakítani, hogy egy működőképes rendszert építhessünk ki, és addig fogjuk szépítgetni, amíg hosszútávon megfelelővé, tökéletessé nem válik.

Milyen korosztályhoz szól az EMI-tábor? Az elmúlt évek beléptető rendszere változik?

Egy ifjúsági rendezvény: úgy lelkületében, mind arculatában, illetve mozgalmasságában is. Természetesen várjuk az örökifjakat, valamint az idősebb generációkat is, hiszen mindannyian megkapják a kedvükre valót a táborban. Mindemellett a családosok sem maradhatnak ki: a legifjabbak számára ugyancsak készülünk programokkal, de valóban szem előtt kell tartanunk, hogy ez egy ifjúsági rendezvény. A beléptető rendszert illetően megjegyezném, hogy a karszalagos rendszer marad, tehát a napi-, és hetijegyesek számára is kötelező ennek viselete a tábor területén. Ezt jegyvásárláskor kapja meg az adott táborozó, s aki az említett szabályt valamilyen okból nem tartja be, el kell hagynia a helyszínt.

Említetted, hogy jó visszatérni. Miért is?

Egyrészt azért, mert elhelyezkedés szempontjából közelebb van Gyergyószentmiklóshoz, ez főként a logisztikai feladatokban kedvez a szervezésnek: például sokkal több kellék, sokkal könnyebben beszerezhető. El kell mondanom, hogy a Gyergyói-medence egész területéről kapunk segítséget és támogatást, de azt is hozzá kell tennünk: az EMI-tábor igazi otthona Gyergyószentmiklós. A tábornak itt voltak a legnagyobb fénypontjai, és jómagam is – némi cinkossággal – megjegyzem, hogy a legszebb tábori emlékeimet itt éltem meg.

Hogyan igazodhat el az, aki az EMI-táborban csak a borzonti helyszínen vett részt?

A programfüzetben ezúttal is van a tábor helyszíneit megjelölő térkép, emellett ezt jól látható helyeken is kifüggesztjük, hogy mindenki számára könnyen látható és követhető legyen. Fontos ugyanakkor kiemelnem azok számára, akik korábban a gyergyószentmiklósi helyszínen táboroztak, hogy a bejárat változott: nem a Hétvirág panzió város felőli oldalán, hanem a Gyilkos-tó irányában levő úton lehet megközelíteni a táborterületet.

Milyen újdonságokkal várjátok idén a táborozókat?

Idén először lesz például lovaglás, lovasíjászat, emellett újdonság az is, hogy azok, akik jurtákkal érkeznek, ingyenes belépőt kapnak a táborba. Természetesen az eddigi programkínálat elemeit idén is megőriztük, sőt, az előadósátrak tekintetében újdonság, hogy épült egy hangulatos ifjúsági sarok, amely Szénás néven lesz megtalálható, valamint lesz Jogaink-sátor is. Ez utóbbi egy teljesen új „képződmény”, amelynek indíttatása a Kis Júlia és Kató Katalin ügyvédek által szerkesztett, és az Erdélyi Magyar Ifjak által kiadott Jogaink Romániában magyarul című kötet apropóján született meg.

Milyen céllal született meg a Jogaink-sátor?

A cél, hogy az erdélyi magyar fiatalok megismerhessék jogaikat és kötelességeiket, amelyekkel Romániában élniük és együtt élniük kell, mivel tapasztalataink szerint a legtöbb visszaélés, félreértés, illetve probléma abból adódik, hogy a törvényes keretek ismerete hiányos. Ez itt a táborban interaktív előadások keretein belül történik meg, amelyeken olyan témákat járnak körbe, mint például a munkaszerződés esetleges csapdái, hogy mit tölthetünk le legálisan az internetről, vagy hogyan kell viselkednünk egy rendőr jelenlétében. Mindezeken kívül különben sok-sok aprósággal is „teleszórtuk” még a programokat, amelyeket mindenkinek ajánlok, hogy fedezzék fel.