Szociológiai kutatások azt mutatják, hogy az állampolgároknak csak 16%-a értékeli pozitívan a nemzetgazdaságot (1. ábra), bár az Országos Statisztikai Intézet által közzétett legfrissebb adatok a gazdaság fellendülését jelzik 2020 utolsó negyedévében. Annak ellenére, hogy nem túl optimisták a nemzetgazdasággal kapcsolatban, a megkérdezettek 65% azt állítja, hogy háztartásuk pénzügyi helyzete jelenleg jó vagy nagyon jó.

Hasonlóképpen, a munkahellyel rendelkezők 79%-a pozitívan értékeli a helyzetet. Ugyanakkor általános értékelésként jelenleg csak 29% elégedett a munkakörülményekkel Romániában. Ez egy aggasztó adat, amely összefüggésben állhat azok arányával, akiknek bár van munkájuk, de elszegényedés fenyegeti őket. Az Eurostat adatai szerint  az alkalmazottak 15,7%-a volt ilyen helyzetben 2019-ben.

1. ábra

Az emberek pesszimistán értékelik az életszínvonalat is. A válaszadók mindössze 21%-a állítja, hogy az életszínvonal emelkedett a korábbi évekhez képest, bár, amint azt az Országos Statisztikai Intézet adatai mutatják, a pandémia kezdetét leszámítva, a GDP és az egy főre eső GDP jelentős növekedését tapasztaltuk az elmúlt években. Jelentős a különbség a gazdasági fejlődés és ennek a fejlődésnek a lakosság általi negatív érzékelése, megítélése között. 

A COVID-19 által okozott válság minden társadalmi réteget érint. Az embereknek csak 10%-a állítja, hogy a tavalyi évhez képest több munkalehetőség kínálkozik. 78%-uk úgy véli, hogy az előző évhez képest több a munkanélküli és 65%-uk ismer olyan személyeket akik már elveszítették munkahelyüket vagy veszélyben van a munkahelyük. Ezt igazolja a 2. ábra, ahol láthatjuk, hogy 2020 májusa és 2021 januárja között 42.600 személlyel növekedett a munkanélküliek száma. A megkérdezettek 13%-a állítja, hogy a COVID-19 járvány jelentős hatással volt a munkahelyükre vagy a vállalkozásukra.

2. ábra

A közgazdasági és munkaerő-piaci értékeléseket a COVID-19 kontextusában befolyásolják a válaszadók anyagi helyzete és oktatási szintje. A magasabb életszínvonallal, jobb munkahellyel, felsőfokú oktatással rendelkezők lényegesen optimistábbak és kevésbé befolyásolja őket a világjárvány. A legnagyobb kockázatot, a bizonytalanság mellett, a társadalmi egyenlőtlenségek elmélyülése jelenti, nem pedig azok korlátozása. Ezenkívül az értékelések szorosan összefüggenek, ami azt jelzi, hogy a jelenlegi gazdasági és társadalmi valóságot viszonylag homogén módon értelmezik.

A gazdaság alakulása az EUROSTAT ÉS INS adatai szerint

A fenntartható gazdasági növekedést, a tisztességes munkára és a növekedésre vonatkozó 8. fenntartható fejlesztési cél részeként, a polgárok jólétének alakulása alapján kell meghatározni. Románia esetében az egy főre jutó reál GDP 2002 és 2008 között folyamatosan nőtt, az egy főre eső 4260 euróról 6730 euróra (2. ábra).

Következik a gazdasági válság időszaka, amikor a mutató értéke csökken, így csak 2013-ban regisztrálunk magasabb értéket (6770 euró), mint 2018-ban. 2013 után az egy főre eső reál GDP folyamatosan emelkedik, 9 110 euró 2019-ben. A 2020-as évet a COVID-19 járvány és annak gazdasági hatásai befolyásolják, az egy főre jutó reál-GDP (8780 euró) valamivel meghaladja a 2018-as évet (8700 euró). A pozitív fejlődés ellenére Románia nem képes jelentősen csökkenteni a lemaradást az Európai Unió és Németország, illetve a régió többi országának, például Lengyelországnak az átlagától.

Ami a munkanélküliséget illeti (3. ábra), a 2016. januári 4,9%-ról 2020 májusában elérte a 2,9% -ot, majd 2021 januárjában 3,3% -ra emelkedett. Elemeznünk kell, hogy milyen mértékben vagyunk fordulóponton illetve az oltások felgyorsulásával és a várható újrakezdéssel visszatérünk-e a munkanélküliségnek az elmúlt öt évben tapasztalt csökkenéséhez. 

3. ábra

A felmérést a SIPOCA 613 „Fenntartható Románia” projekt keretében végezték, amelyet az Európai Szociális Alap társfinanszíroz a 2014–2020 közötti operatív program révén, és amelyet a Fenntartható Fejlődés Főosztály hajt végre.

A teljes felmérés itt tekinthető meg.