Hónapok óta figyelemmel követem szülővárosom, Borszék körül kialakult helyzetet, a hirtelenjében már szélesebb köröket megérintő érdeklődést, ami a helyi kezelőközpont sorsát illeti. Viszont eljutottunk arra a pontra, amikor már a keserű pirula maradt, a ígéretekről és nagy szavakról bebizonyosodott, hogy légből kapottak, és nincs mögöttük tartalom, sem pedig valós megvalósítás. Hargita Megye Tanácsa, és kiemelten Borboly Csaba elnök hónapokig tartott terepszemléket, több tucatszor emelte fel hangját a borszéki kezelőközpont érdekében, ígért kölcsönt, de pénzalapokat is, csak hogy a részben megépült komplexumot folytatni lehessen. De mint kiderült alaptalanul. A megye részéről még nem történtek meg azok az adminisztratív, bürokratikus lépések, amelyek a kölcsönhöz szükségesek lennének, a megyei tanács által elkülönített pénzösszegről szóló határozat sem jogerős, amint a prefektusi döntésből kiderült. Tehát sakk- matt. Hónapok teltek el, nagy szavak és ígéretek szálltak a levegőben, ettől volt hangos a sajtó, a helyi lakosság meg bízott az elöljáróban. Bár a terv, az elképzelés szép volt, a gesztus önmagában nemes, viszont előrelépés nem történt. Sajnálatos módon hiába hívtam fel több ízben a figyelmet arra, hogy Borboly Csaba elnök ígéretei elhamarkodottak, jogilag megtámadhatóak vagy egyszerűen kivitelezhetetlenek, a megyei tanács továbbra is ragaszkodott az elképzeléseikhez, amelyek már a legelején kudarcra voltak ítélve. Ezért, mint borszéki lakos, mint Hargita megyei képviselő ezért a mulasztásért úgy érzem, hogy elnézést kell kérnem. Elnézést a Hargita megyei választóinktól, borszék lakosságától. Hiszen mint már korábban több esetben, lásd pl. borzonti villamosítási projekt, amely épp csak azon vállalkozókhoz nem juthatott el, akik megélhetése függhet tőle, avagy a keresztúri tejüzem, ami megalakulásáig az elnök támogatását élvezhette, utána pedig partra vetett halként vergődik, hogy a több tucat gazda befektetése ne vesszen kárba, ezzel is veszélyeztetve a gazdaságok fenntarthatóságát, vagy akár a szárhegyi Lázár kastély esetében, amikor több évi hibás kommunikáció vezetett oda, hogy lakat van az épületen, a borszéki kezelőközpont ügye is utópikus álommá alakult. Hargita megye tanácsa ismételten bebizonyította, hogy gyorsabban regél, mintsem alaposan átvizsgálná a lehetőségeit és a törvénykezést, hamarabb ígérget és fordul a nyilvánosság fele, mintsem megalapozott oka lenne ezt megtenni. Ez a szintű elkapkodott mohóság az elnök meggondolatlanságát, inkompetenciáját támasztják alá, sokadjára. És ez alkalommal már nem elegendő mossunk kezeinket és más, felsőbb hatalmakra ruházzuk át a felelősséget a csődbe ment elképzeléseink miatt. Borboly Csaba elnöknek tudnia kellett, hogy mivel jár és mik a jogi feltételei a borszéki beruházás finanszírozását illetően, a határozat meghozatala előtt köteles lett volna átvizsgálni a buktatóit és aszerint cselekednie. Ez nem történt meg. Emiatt ismételten áll a projekt. Nem történik érdembeli előrelépés. És nekünk, politikai elöljáróknak az emberek szemébe kell néznünk és magyarázatot adnunk, hogy miért nem, hiszen bizalmat szavaztak nekünk és minden hangzatos beszédünket reményekkel teli hallgatták és bíztak abban, ami oly sokszor elhangzott, hogy Hargita Megye Tanácsa lesz Borszék megmentője, és mindent megtesz, országos szinten minden követ megmozgat, hogy a beruházás befejeződjön. Felkérném az elnököt, hogy vizsgálja felül, hogy aparátusából kik okolhatók a halmozott mulasztásokért és nyilvánosan is vállalja a felelősséget ezen kudarcaiért.
   Csupán egyetlen egy kérdés fogalmazódott meg bennem, hogy még hány és hány alkalommal fogja a tetőfödés megelőzni az alapozást és a megyei tanács elnöke hasonló helyzetbe hozni mindnyájunkat azzal, hogy tartalom nélküli ígéreteit szétszórva egyszerűen mossa kezeit, amikor azok meghaladják hatáskörét illetve előre láthatóan más okok miatt esélytelen a kivitelezésük.

Moldován József