Iohannis Székelyföldön

    Az erdélyi magyar lapokban és portálokon közölt véleménycikkek egybecsengő megállapítása, hogy nem hozott érdemi előrelépést a székelyföldi jogkövetelések tekintetében Klaus Iohannis román államfő keddi székelyföldi látogatása.
    A Krónika vezércikkírója szerint az elnök “előre megírt házi feladattal” érkezett a magyar többségű régióba, és sokadszor nemkívánatosnak nevezte az etnikai autonómiát, az ajándéknak szánt kék-aranysávos lobogó láttán pedig azonnal előrántotta a román trikolórt. “Az államfő egyfajta miheztartás végett igyekezett lehűteni a székelyek lendületét (.) azt üzente az erdélyi magyaroknak: legyenek lojális állampolgárai Romániának, és tanulják meg az állam nyelvét. A többi részletkérdés.” A Krónika szerint Iohannisról az is “lerítt, hogy kipipálandó témának tekinti a magyarkérdést, Székelyföld ügyét saját problémalistáján”, és a látogatással “letudta saját hozzájárulását a felvázolt gondok megoldásához”.

    A Maszol.ro portál véleménycikkének szerzője azt írta: nem alakult ki érdemi vita a régió kérdéseiről, mert Klaus Iohannisnak előre leírt válaszai voltak azokra a problémákra, amelyekről tájékozódni érkezett. “Több ízben is utalt az elkülönülés veszélyére, ám minden alkalommal a kisebbségek felelősségét hangsúlyozta. Az önkormányzati képviselők figyelmét felhívta arra, hogy nem szabad elfelejteniük, hogy egyes témák mindig érzékenyek lesznek a többség számára. A kisebbség érzékenysége pedig már nem számít” – fogalmazott a cikkíró. 
    “Jó alkalom volt ez Iohannisnak az oroszlán barlangjából üzenni a többségnek: az elnök a legjobb, a legnagyobb román, aki nem alkuszik. Ugyan elfogadja a decentralizációt, azt kötelezően alkalmazandónak, a regionalizációt pedig kívánatosnak nevezi, de az etnikai alapon szervezett autonómiát nemkívánatosnak nyilvánítja” – fogalmazott a Maszol.ro cikkírója.
A Főtér.ro portál cikke szerint “Iohannis úgy tesz, mintha nem értené: az autonómia, amelyet a székelyek kérnek, nem etnikai alapú – mely típusú önkormányzást egyébként az elnök szász ősei évszázadokon át sikerrel gyakorolták, és nem úgy tűnt, mintha akadályozná a fejlődésüket -, hanem közigazgatási és területi jellegű, és történelmileg, organikusan kialakult kulturális sajátosságok szólnak amellett, hogy ez a régió adminisztratív szempontból is egységet alkosson”.

    Traian Basescu korábbi elnök legalább megkísérelt úgy tenni, mintha nem pusztán önös politikai érdekből járná a Székelyföldet, hanem érdekelnék az ott élő emberek valós problémái – folytatja a szerző. “Iohannis már nem fárasztja magát ilyesmivel, mert valószínűleg úgy érzi, hogy megteheti. Megteheti, hogy ne tegyen semmit”. Arra játszik, hogy ha egy erdélyi szász és egy román politikus közül kell a következő elnököt választani, a székelyek úgyis a szászt fogják támogatni. A cikkíró felveti: talán egyszer ki kellene próbálni, milyen az, amikor az egymilliós közösség testületileg távol marad az urnáktól.
    A Háromszék napilap vezércikkírója szerint Klaus Iohannis “annyiban következetes, hogy megválasztása előtt sem mutatott érdeklődést a magyarság iránt, és most sem próbál hiú reményeket kelteni”. A lap szerint a kínos kérdések halogatása nem vezet sehova. “Ha egy kisebbség elnyomottnak érzi magát, azért nem lehet csak őt vádolni. (.) A fordított logikát ugyan megszoktuk a balkáni eszköztárban, de nem szívesen fogadjuk egy erdélyi – és szintén kisebbségi – személytől, akinek két és fél éve feltétel nélkül bizalmat szavaztunk. Szeretnénk látni, hogy megérdemelte” – fogalmazott.
    A Székely hírmondó napilap a látogatás egyetlen hozadékát abban látta, hogy országos nyilvánosságot biztosított a székelyföldi követeléseknek. “Minden jel arra utal ugyanis, hogy az erdélyi magyarok bukaresti delegáltjai saját erőből nem boldogulnak ezzel a feladattal. Vagy tán nem is lelkesednek érte” – írta. 

Gazda Árpád/MTI
Fotók: facebook.com/klausiohannis