Az alkotmánybíróság szerdán elutasította Klaus Iohannis kifogását

, és alkotmányosnak nyilvánította azt a törvényt, amely június 4-ét a trianoni szerződés napjává nyilvánítja.

Az alkotmánybíróság közölte: a testület szavazattöbbséggel megalapozatlannak ítélte meg az államfő alkotmányossági kifogását, és megállapította, hogy a június 4-ét a trianoni szerződés napjává nyilvánító jogszabály nem ütközik alaptörvénybe.

Klaus Iohannis államfő június 5-én támadta meg az alkotmánybíróságon azt a törvényt, amely június 4-ét a trianoni szerződés napjává nyilvánítja.

A jogszabályt május 19-én küldte el kihirdetésre az államfőnek a parlament.

Az alkotmánybírósághoz intézett óvásban az államfő rámutat: a törvény ellentmond az államhatalmi ágak szétválasztására, a jogviszonyok stabilitására, valamint a törvények minőségére vonatkozó alkotmányos elveknek.

Az államfő szerint a törvénynek pusztán kijelentő jellege van, anélkül, hogy megjelölték volna a jogszabály pontos célját. ‘Márpedig egy törvény lényege a normatív jelleg, és nem a deklaratív, aminek semmilyen jogi következménye nincs”- állítja az államfő az alkotmánybírósághoz intézett óvásban.

A dokumentum szerint “a bírált törvény célja nem individualizált, nincs pontosan meghatározva, mert nem világos, hogy mi a vonatkozó általános társadalmi érdek”.

Az államfő azt mondta: a június 4-ét a trianoni szerződés napjává nyilvánító jogszabály nem egy, a parlament által elfogadott törvénynek kellene lennie, hanem másodlagos jogszabálynak, vagy akár egy politikai nyilatkozatnak.

Iohannis az óvásban utal a törvény kezdeményezésének okaira is.

‘Az indoklásból az derül ki, hogy a törvény célja a szerződés fontosságának hangsúlyozása kulturális és oktatási rendezvények által. Mivel a meghatározás pontatlan, úgy gondoljuk, hogy fennáll annak a kockázata, hogy ne valósuljon meg a kezdeményező célja, mert előfordulhat, hogy a megrendezésre kerülő események a jogalkotó szándékával ellentétesek lesznek. Úgy értékeljük, hogy a jogszabály rosszul felépített, zavaros és kiszámíthatatlan”- vélekedett az államfő.

A június 4-e alkalmával szervezendő ünnepségek finanszírozásával kapcsolatban az államfő megjegyezte: a jogszabály az önkormányzatok belátására bízza, hogy támogatják-e az eseményeket vagy sem, így a törvénynek ‘ajánlásjellege’ van.

Ugyanakkor az államfő vitatta azt a cikkelyt, amely előírja a román zászló felvonását ezen a napon, mert – meglátása szerint – ez nem illeszkedik az érvényben lévő vonatkozó jogszabályokba.

Hasonló módon Iohannis bírálta azt a cikkelyt is, amely előírja, hogy a közszolgálati rádiónak és televíziónak az eseményhez kapcsolódó műsorokat kell szolgáltatnia.

Forrás: www.agerpres.ro