Hosszas hercehurca után eltemetik a Barguzinban feltárt sír csontjait.

Vajon, végső nyugalomra találnak?

Immár genetikailag is igazolva van, hogy 1989. július 17-én a szibériai Barguzinban, a Morvai Ferenc vezette expedíció valóban Petőfi Sándor hamvait tárta fel. Ezt ma, 2015. március 13-án maga Morvai Ferenc jelentette be kínai szakértők társaságában, a budapesti Erzsébet szállóban tartott sajtótájékoztató keretében. Az eseményen jelen volt Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke is, aki gratulált a MEGAMORV-Petőfi Bizottságnak és minden tagjának, és köszönetet mondott nekik a világ magyarságának nevében.

A jelentős érdeklődéssel kísért sajtótájékoztatón Morvai Ferenc összefoglalta az elmúlt 25 év küzdelmeit, kemény szavakkal bírálta a magyarországi politikai osztályt és a tudományos világ képviselőit, akik gáncsoskodásukkal mindeddig akadályozták a Petőfi-ügy genetikai vizsgálatokkal is alátámasztott lezárását. A kínai Igazságügyi Azonosító Központ Tudományos és Technológiai Kutatóintézetének képviseletében megjelent szakértők kínaiul és magyarul ismertették az általuk lefolytatott DNS-vizsgála t eredményét. A MEGAMORV-Petőfi Bizottság 2014. szeptember 2-án juttatott el hozzájuk egy lábszárcsontot, a Barguzinban feltárt csontváz részét, valamint 2 ma élő Petőfi-rokon közjegyző előtt vett vérmintáját. A jelentés szerint a csontminták mindkét vérmintával való összehasonlítása elérte a 99,2-99,9 %-os hasonlóságot. A mitokondriális DNS-vizsgálat eredményét alább teljes egészében közzétesszük.

A sajtótájékoztatón jelen volt Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, aki az elhangzottak után elsőként felszólalva gratulált, és a világ magyarságának nevében köszönetet mondott Morvai Ferencnek és a MEGAMORV-Petőfi Bizottság minden tagjának Petőfi Sándor hamvainak szibériai feltárásáért, az elmúlt 25 év küzdelmeiért és a genetikai vizsgálatok elvégzéséért.

A sajtótájékoztatón kiosztott füzetben található közjegyzői ténytanúsítás szerint a vérmintákat 2008. március 25-én vették le Budapesten. (…)

A temetés lebonyolítása

1. Különös tekintettel arra, hogy Petőfi Sándor nemcsak a magyar szabadság, hanem a világszabadság szimbóluma, Petőfi Sándor pártokon felül áll, ezért őt békésen, a munkásságához méltó módon, párt, vallási és faji hovatartozás nélkül, a külföldön és Magyarországon élő magyar emberekkel, a legszélesebb összefogással temetjük el.
2. Az 1-es pontban leírtak miatt, Benkő László zeneszerzőt megbíztuk arra, hogy Szörényi Levente és Bródy János közreműködésével készítsen egy szabadság himnuszt (oratóriumot) a temetésre.
3. Öt-hat neves színművészt kérünk föl Petőfi Sándor kiválasztott verseinek előadására.
4. Szeretnénk jelképesen bemutatni az 1-es számú pontban leírt összefogást, ezért ökumenikus temetést szervezünk, ahol a négy egyház lelkészei temetik el Petőfi Sándort.
5. 2015. július 17-én 14 órakor tervezzük a szabadság himnuszt (oratóriumot) a Hősök terén először bemutatni, a neves színészek által a kiválasztott verseket elszavaltatni. Morvai Ferenc kegyeleti okokat is figyelembe véve búcsúzik el pár szóban Petőfi Sándortól, és felhívja a figyelmet Petőfi Sándor fiataloknak szóló munkásságára, az általa megfogalmazottak megvalósítására.
6. Körülbelül 16 órakor búcsúztatja el a négy egyház lelkésze kegyeleti szempontból Petőfi Sándort a Hősök terén.
7. A résztvevők vállon viszik Petőfi koporsóját a Fiumei temetőben előkészített sírhoz. A temetőben a négy lelkész befejezi az egyházi temetést.
8. A Hősök terére meghívott külföldi és belföldi magyar emberek a sírnál szó nélkül elvonulnak és egy szál virággal róják le kegyeletüket. (…)

Morvai Ferenc

A Megamorv-Petőfi Bizottság Egyesület elnöke

Mátrafüred, 2015. április 5.

Élt és élni fog!

Petőfi Sándor verseivel halhatatlanná vált – és nem csupán a magyarság számára! Most, hogy a barbuzini lelet körüli hercehurca lezáródhat, igazolja, hogy érdemes tovább kutatni a nagy költő sorsát, s hogy nem biztos a segesvári hősi halál, akkor sem, ha ettől sokan begörcsöltek. A magyar forradalmár csak akkor teljes értékű, ha mártír? Petőfi fényét nem homályosíthatja el, nem csökkenti semmi. Hogy Magyarországon a Barbuzinban talált maradványok eltemetését sokan illőnek találják, az is érthető, hiszen a költő számára is mindig fontos volt az igazság. Most anélkül, hogy pro vagy kontra alapú állást foglalnánk, két, nemrég kapott anyagból közlünk részleteket, a döntést teljes mértékben az olvasóra bízva. Tudjuk: bármi is történjen, Petőfi hallhatatlan marad, emberi értékei és költői nagysága szikrányit sem fog csökkeni. A közlést nem szenzációhajhász meggondolásokból vállaljuk, hanem azért, hogy ismételten utat adjunk a véleményszabadságnak.

                                                                                                                Bajna György