Gyakoribbak a jogtiprások, felerősödött a magyarellenesség Romániában

Tizenegy évvel az uniós csatlakozást követően romlott a romániai magyarság helyzete, gyakoribbak a jogtiprások, felerősödött a magyarellenesség Romániában – jelentette ki szerdán Bálványosfürdőn Winkler Gyula. Az RMSZ Európai Parlamenti képviselője az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa önkormányzati szakbizottságának kihelyezett ülésén beszélt – tájékoztatta az AGERPRES hírügynökséget az RMDSZ közleménye.

‘Meg kell erősítenünk az Európa Tanács és az Európai Unió közötti együttműködést, viszonyrendszert, ugyanis azt látjuk, hogy az Európai Unió (EU) nem vállalta a kisebbségek jogaira vonatkozó Európa Tanácsi (ET) ajánlásokat, normákat. Annak ellenére, hogy számtalanszor felvetettük az Európai Parlamentben, a koppenhágai dilemmát nem oldották fel. Mit jelent ez: a csatlakozás előtt álló tagállamoknak bizonyos feltételeket kell teljesíteniük – köztük az őshonos kisebbségek védelmét – ám a csatlakozást követően már nincs kötelezettség a feltételek további biztosítására. A mi esetünkben ez azt eredményezte, hogy 11 évvel az uniós csatlakozást követően romlott a romániai magyarság helyzete, gyakoribbak a jogtiprások, felerősödött a magyarellenesség’ – mutatott rá Winkler Gyula.

Az RMDSZ ezért dolgozta ki az európai polgári kezdeményezést, a Minority Safepack-et, amelyet több mint 1,2 millió kisebbségben élő személy támogatott – írja a dokumentum.

Az idézett forrás szerint a romániai magyarság helyzetét, a kisebbségi közösségeket ért jogtiprásokat, hiányos hazai és európai törvénykezés problematikáját vetették fel az RMDSZ képviselői az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa önkormányzati szakbizottságának kihelyezett ülésén, amelyen 47 tagállam helyi és regionális önkormányzatának képviselői vesznek részt.

Az RMDSZ már 28 éve elkötelezetten szorgalmazza Romániában a decentralizáció valós megvalósítását, emelte ki a bizottsági ülés megnyitóján Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.

‘Ki kell mondanunk egyértelműen, hogy elfogadhatatlan az az állapot is, amikor Romániában törvényellenesnek tekintik azt, ha egy helyi önkormányzat többlet jogokat határoz meg és akar biztosítani a nemzeti kisebbségeknek az általános törvényekhez viszonyítva. Ezek a helyzetek ellentmondanak az Európai Kisebbségi Keretegyezménynek és a Nyelvi Chartának. Egy önkormányzat csak akkor tud erős lenni, ha ő maga dönt azokban a kérdésekben, amelyek őt érintik’ – hangsúlyozta a képviselő.

Romániában erős regionális identitással rendelkező térségek vannak, sajnos a 42 megyés közigazgatási rendszer semmilyen szinten nem ismeri el és nem is segíti a nagyobb régiók fejlődését, mutatott rá Grüman Róbert, aki szerint ez az elzárkózás nem segíti az ország más nagy történelmi, hagyományos régióit sem, azok is megszenvedik ezt a rendszert, hiszen turisztikai, gazdasági szempontból sem tudják a megfelelő szinten kihasználni a regionális együttműködés nyújtotta előnyöket.

‘Nekünk, székelyföldieknek nemzetiségi, identitásbeli kérdés is a regionális gondolkodás, hiszen itt tömbben élnek magyarok. Itt fontos szerepet kap az önkormányzat, mint az az intézményrendszer, amely nemzeti közösségünket képviseli, szemben az állami intézményekkel, amelyek kettős mércét használnak és másodrangú állampolgárként próbálja kezelni a romániai magyar közösség tagjait.’ – emelte ki a közlemény szerint Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, aki idén az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának alelnöki tisztségét is betölti.

Minden régió egyedi a maga nemében, hangsúlyozta Gudrun Mosler-Törnström, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának elnöke. Mint fogalmazott, nagyon fontos, hogy Strasbourgon kívül is találkozzanak, megismerjék a különböző régiókat és közösségeket.

‘Mindannyian helyi és regionális önkormányzati politikusok vagyunk, tehát tudjuk, hogy minden régiónak megvannak a maga sajátosságai, hagyományai’ – mutatott rá Mosler-Törnström, aki szerint ennek a testületnek az a feladata, hogy egymástól tanuljanak, átvegyék a jó gyakorlatokat. A befogadó társadalom alapját a helyi és regionális identitás képezi, és ebbe a nyelvhasználat is beletartozik, jegyezte meg a kongresszus elnöke.

Kovászna Megye Tanácsának meghívására érkezett Háromszékre az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa önkormányzati szakbizottsága, amely szerdán tartja kihelyezett ülését, csütörtökön nemzetközi konferenciára kerül sor Nyelvhasználat a helyi és regionális önkormányzatokban címmel.

Az Európa Tanács 1994-ben tanácsadó testületként hozta létre az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusát, amely az addig működő Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Állandó Értekezlete helyébe lépett. Európa régióinak és városainak véleményét jeleníti meg az Európa Tanácsban, fórumot teremt, ahol a helyi és regionális választott képviselők megvitathatják problémáikat, összevethetik tapasztalataikat. A testület Romániában először tart kihelyezett szakbizottsági ülést.

Forrás: www.agerpres.ro