Román–magyar külügyminiszteri találkozó volt Bukarestben

Ismét a bizalom és kölcsönös tisztelet kell hogy meghatározza a román-magyar viszonyt – hangsúlyozta kedden Bogdan Aurescu román külügyminiszter, aki ugyanakkor visszafogottságra és józan gondolkodásra intett.

A Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter bukaresti látogatását követő közös sajtótájékoztatón Aurescu rámutatott, “ki kell lépni a provokációk és konfrontációk logikájából”, Románia egy konstruktív, civilizált, modern, pragmatikus és európai román-magyar kapcsolat felépítését szorgalmazza. “Azon kell lennünk, hogy ismét a bizalom és a kölcsönös tisztelet határozza meg a kétoldalú kapcsolatot” – fogalmazott, hozzátéve, Románia azt szeretné, hogy a két ország viszonyát az 1996-ban aláírt alapszerződés, illetve a 2002-es stratégiai partnerségi szerződés elvei határozzák meg. “Ezért visszafogottságra, józan gondolkodásra szólítunk fel, valamint egy valódi stratégiai partnerség és jószomszédi viszony kiépítése melletti elköteleződésre, ami a COVID-19 okozta válság negatív hatásai közepette még fontosabbá válik” – nyomatékosította.

Bogdan Aurescu azt mondta, az elmúlt időszak “feszültségei” ellenére a román külügyminisztérium tartózkodott a reakcióktól, az igazi partnerségi viszony ugyanis “a feszültség fokozásának mindenáron való elkerülését feltételezi”, különösen a válságos időszakokban.

A román tárcavezető hozzátette, “kényes időszakra” időzítette bukaresti látogatását a magyar külügyminiszter, mivel tíz nap választ el a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójától, amely eltérő jelentőséggel bír a két ország számára.

Aurescu szerint a magyar fél azzal tudná jelét adni a konstruktív viszonyulásra való hajlandóságának, hogy az elkövetkező időszakban a Romániába látogató magyar hivatalosságok nem tesznek “a stratégiai partnerség szellemével ellentétes kijelentéseket”, illetve tiszteletet tanúsítanak a romániai alkotmányos rend iránt. “Bárminemű ilyen nyilatkozat a trianoni szerződés évfordulójának megünneplése vagy az erről való megemlékezés kapcsán csak rontana a kétoldalú kapcsolatokon, és mi ezt nem szeretnénk” – nyomatékosította. A történelmi tényeket lehet eltérő módon értékelni, de túl kell lépni ezen az eltérő szemléleten és a jövőbe kell nézni – tette hozzá Bogdan Aurescu.

Forrás: www.agerpres.ro

Szijjártó: Magyarország kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést akar építeni Romániával

Magyarország kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést akar építeni Romániával, és a világjárvány idején megtapasztalt ésszerű együttműködést szeretné továbbfejleszteni – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben, ahol román hivatali partnerével, Bogdan Aurescuval tárgyalt.

Közös sajtóértekezletükön elmondta: Magyarország a közép-európai térség együttműködésének erősítésében érdekelt, kétoldalú kapcsolatait pedig a kölcsönös tiszteletre alapozza.
“Megadjuk a tiszteletet a partnereinknek, de egy több mint ezeréves nemzetként el is várjuk azt” – szögezte le. Hozzátette: a másfél milliós erdélyi magyarságnak is az az érdeke a két ország “jóban legyen egymással”.
Szijjártó Péter bukaresti tárgyalásai során azt kérte román kollégájától, hogy Románia is tekintsen erőforrásként a területén élő magyar közösségre, miként Magyarország is így tekint az országban élő román nemzeti közösségre.
Elmondta: a Fidesz kormányra lépése óta ötszörösére növelte a nemzeti kisebbségeknek és így a román közösségnek járó költségvetési támogatást, és a magyar parlamentbe beterjesztett új nemzetiségi törvény a nemzeti közösségek tulajdonába juttatja az általuk oktatási vagy kulturális célra használt ingatlanokat.
A magyar fél örömmel fogadja, ha Románia is támogatja a magyarországi románokat, miként természetesnek tekinti azt is, hogy Magyarország is támogatja a határain túl élő nemzetrészek boldogulását szülőföldjükön. A szomszédos országokban indított magyar gazdaságfejlesztési program révén eddig 250 millió eurónyi beruházás jött létre Romániában. A magyar fél nyitott arra, hogy – a román kérésnek megfelelően –  megállapodást kössön ennek a programnak a folytatásáról.
Hamarosan véget érnek a két ország gázhálózatának összekötését célzó munkálatok, amelyek révén lehetővé válik a Romániából Magyarország irányába történő gázszállítás is, az első időszakban évi 1,75 milliárd köbméter, és várhatóan augusztusra elkészülhet az újabb autópálya-csatlakozás a két ország között – sorolta a külgazdasági és külügyminiszter.

    Szijjártó Péter hozzátette: Magyarország a jó kapcsolatban érdekelt, szívesen venné, ha nem a magyarság lenne a téma a román választási kampányban és reményét fejezte ki, hogy az ezzel kapcsolatos “sajnálatos nyilatkozatok” nem ismétlődnek meg.
Aurescu a trianoni békeszerződés közelgő centenáriumára utalva hangsúlyozta: a két országnak túl kell lépnie az eltérő történelemszemléleten, és a kölcsönösen előnyös projektekre összpontosítva “valódi” stratégiai partnerséget kell felépítenie.
Ehhez szerinte ki kell lépni a kölcsönös “provokációk” logikájából, a kölcsönös tiszteletre és bizalomra kell alapozni a kétoldalú kapcsolatokat, és a Romániába látogató magyar tisztségviselőknek tartózkodniuk kell attól, hogy a stratégiai partnerség szellemével ellentétes nyilatkozatokat tegyenek.
Megjegyezte: Románia számára a trianoni békeszerződés a románság számára “elsődleges jelentőséggel bíró” – Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó – 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés határozatának nemzetközi elismerése volt. Elismerik Magyarország jogát ahhoz, hogy maga döntsön a történelmi eseményekkel kapcsolatos megemlékezésekről, de azt szeretnék, ha a két ország kapcsolatát a 21. századi, európai szellemű, pragmatikus jövőépítés szándéka határozná meg – hangoztatta a román külügyminiszter.

Baranyi László/MTI

Fotók: MTI/Borsos Mátyás