Erdélyi Jogélet 2020/3 – lapszámismertető

Téma: ROMÁN-MAGYAR VISZONY 

Különleges lapszámmal jelentkezett a nagy múltra visszatekintő, 2020-ban újraalapított jogi szakmai folyóirat, az Erdélyi Jogélet. A lap ugyanis a román-magyar viszony új alapokra helyezésének jegyében szólaltatta meg szerzői közösségét. Az elmúlt száz esztendő, amely történelmi távlatokat tekintve is jelentős időnek tekinthető, különösen indokolttá tette a megfelelő tanulságok levonását. A szerzők vitaindító jelleggel, bizonyos mértékben provokatív és proaktív attitűddel tettek hitet egy új értelmiségi párbeszéd alapjainak letétele mellett. Az írások a párbeszéd kezdő elemeiként elsősorban az erdélyi magyar közösséget szólítják meg, hogy az erdélyi magyar jövő érdekében a kisebbségi magyarság igényeinek minimum elvárásait kijelölhessék. A vitaindító tanulmányok és az arra remélhetőleg később is megérkező újabb válaszok elvezethetnek egy erdélyi magyar értelmiségi vitához, amely megalapozza a román-magyar párbeszéd kezdetét is.

A tanulmányok sorát Veress Emőd vitaindító esszéje nyitja meg, amely egyszerre méri fel a román-magyar viszony jelenlegi állapotát, tárja fel a problémák okait és vázolja fel programként az etnikumközi kapcsolatos javításának lehetséges útjait. A cél e körben sem az ismert tények megismétlése, sokkal inkább annak a célnak a kijelölése, hogy a kisebbségi magyarság sorskérdéseinek új, jogi és nem jogi megoldásait felvázolhassa a közösség. A megoldások hatékony érvényre juttatása kettős természetű feladat, egyszerre feltételezi a magyar közösség aktivizmusát, illetve a román többségi társadalom megfelelő viszonyulását. A román közösség irányába való nyitás így elkerülhetetlen, és e vonatkozásban számukra is közérthető módon kell közvetíteni a magyarság legitim igényeinek üzenetét valódi alkotmányos konszocionális demokrácia felépítése érdekében.

A vitaindító esszére válaszként Bányai József rövid cikke különösen a nyelvtudás fontosságát és az autonómia tényszerű ismertetését emeli ki, ugyanakkor rávilágít arra, hogy az erdélyi magyarságnak a román társadalmon kívül egyéb kisebbségi csoportok felé is nyitnia kell.

Bethlendi András nagy ívű, részletes és alapos tanulmányában az „otthonossághoz való jog” kérdéseit elemzi, Makkai Sándor református püspök munkásságának nyomán kutatva a kisebbségi lét paradoxonát. Legitim kisebbségi igények nem fogalmazhatók meg tudományos megalapozottság nélkül, emeli ki a szerző. Az otthonosság a társadalomban uralkodó konszenzusok függvénye, és így összefügg a kisebbségnek otthont adó állam jogrendjével. Az erdélyi magyarok kisebbségi létparadoxonának feloldásához az otthonossághoz való jog elismerését találja szükségesnek, így új alapokra szükséges helyezni a kisebbségi jogok felfogását.

Részben Bethlendi András jogtörténeti elemzéséhez, részben Veress Emőd vitatindító gondolataihoz csatlakozva Fazakas Zoltán József tanulmányában a magyar és román alkotmánytörténet kisebbségi jogi tanulságaival szorgalmazza egy magyar-magyar, illetve magyar-román szembesítés elvégzését. Feltárva a nemzetfogalom eredeti, etnikailag semleges értelmét a tanulmány a közvélekedésben uralkodó téves felfogások kivezetésére tesz kísérletet. A tanulmány célja és végkövetkeztetése a román közvéleménynek és politikumnak is szóló kettős üzenet. Egyrészt, hogy a konstruktív párbeszéd érdekében érdemes visszatérni arra a magyar reformkorban, sőt a román államok egyesítése idejében uralkodó álláspontra, amely szerint a két nép egymásrautaltsága, sorsközössége valós és tényleges közös utat képez. Másrészt, hangsúlyosan kell közvetíteni a román társadalom irányába azt a történelmi tényt, hogy amennyiben valamely kisebbségi igény román oldalról megfogalmazva a magyar államkereteken belül legitim volt, úgy annak a magyar oldalról való megfogalmazása a román államkereteken belül is szükségképpen legitim. Így a történeti elemzés politikai szempontokból is hasznosul.

Nagy Csongor István esszéjében a párbeszéd új alapokra helyezéséhez új megoldásokat javasol. A hagyományos kisebbségi jogvédelem mellett szükséges annak tárgyát századunk igényeinek megfelelően közvetíteni. Megállapítása szerint különösen indokolt a kisebbségvédelem tárgyának jogállami és emberi jogi aspektusainak kiemelése és európai kontextusba helyezése. Az európai közbeszédben a jogvédelmi és jogállami törekvések minősülnek legitimnek és kedvező fogadtatásban részesülnek, így ezen az alapon (diszkrimináció tilalma) lehetséges újrapozícionálni a kisebbségi magyarság igényeit. A tanulmány ennek a módszertanát is felvázolja.

Szőcs Sándor Attila a Kolozsvár helységnévtábla jogi kálváriáját mutatja be tanulmányában. Különösen értékes részét képezi az írásnak azon – egyébként hatályon kívül helyezett – bírói indokolás ismertetése, amely valóban jogállami jegyeket mutató ítélkezés alapja lehet, nemzetközi kitekintéssel, a diszkrimináció megfelelő értelmezésével. A jogászi érvelés román-magyar viszonyban való jelentőségét adja a magyarországi román kisebbség helyzetével való szembesítés is. Szőcs Sándor Attila pertörténeti leírása a párbeszéd közigazgatási elemei tekintetében is hordoz tanulságokat.

Varga Attila a román Alkotmánybíróság gyakorlatát vázolja fel a kisebbségi jog kérdésében. A kisebbségi jogokkal kapcsolatos alkotmányossági ellenőrzés során Romániában a szöveghez szigorúan ragaszkodó szerepfelfogás érvényesül. Varga Attila négy esetet vizsgálva nyújt bepillantást az alkotmánybírói szerep mindennapjaiba, rámutatva arra, hogy a merev alkotmányértelmezés egyes esetekben garanciális lehetőségeket hordoz magában a kisebbségi jogvédelem területén.

A tanulmányokat követően mintegy összefoglaló jelleggel a folyóirat az Erdélyi Múzeum Egyesület és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2018. november 20-án megtartott kerekasztal-beszélgetésének átiratát közli. A téma Erdély XX. századi jogtörténete. A beszélgetés résztvevői voltak dr. Fábián Gyula (kisebbségi jog), dr. Fegyveresi Zsolt (alkotmánytörténet), dr. Nánási László (büntetőjog története), dr. Kokoly Zsolt (jogi oktatás története), dr. Székely János (polgári perjog története) és dr. Veress Emőd (polgári jog története). Az eseményt Pál Előd moderálta. A beszélgetés valamennyi korábbi tanulmány által felvetett kérdéskör árnyalását is szolgálja, egyben betekintést enged Erdély, mint jogtörténeti térnek és mint több állam jogrendszere honának sajátosságaiba.

A folyóirat online is elérhető a következő weboldalon:

https://www.jogelet.ro/index.php/eje/issue/view/5