Hét milliárd emberből hat milliárdot el akarnak pusztítani védőoltásokkal, Harc a védőoltások ellen, Sok baj van az oltóanyagokkal, A bennfentes kitálal – néhány bombasztikus cím a világhálóról, ami jelzi, egyre inkább foglalkoztatja a közvéleményt, miért kell kötelezően beoltatni a gyerekeket. 

Riportunkban dr. Munzlinger Attila családorvossal, gyergyói édesanyákkal, édesapákkal beszélgettünk.

– Praxisa alatt találkozott már olyan szülőkkel, akik tiltakoztak a védőoltás ellen?

– Igen. A probléma itt, a Gyergyói-medencében hat évvel ezelőtt kezdődött, amikor a méhnyakrákot okozó humán papillomavírus-elleni oltást kötelezni akarták a 14 évesnél fiatalabb lányoknál. A legnagyobb hiba az volt, hogy az Egészségügyi Minisztérium nem tájékoztatta kellően a lakosságot. Meghirdette a médiában, hogy ez milyen szenzációs dolog – és tényleg az volt, mert egy méregdrága oltást megkaphattak volna ingyen a fiatal lányok –, de nem tájékoztattak arról, hogy az oltásból milyen előny származhat és milyen komplikáció léphet fel, emellett feltétel volt az, hogy a szülő vállalja a felelősséget. Itt kezdődött a baj. Nem szívesen vállalunk felelősséget… Hiba volt a minisztérium részéről az, hogy olyasmiért próbált felelősséget vállaltatni a szülőkkel, amihez nem értenek. Ráadásul ennek politikai háttere is volt, választási év volt, és azt hitték, ezzel jó pontot szerez a kormánypárt. Nem így lett. Végül a rossz tájékoztatási kampány következtében kialakult egy hisztéria, amihez hozzájárult az is, hogy az elmúlt évtized alatt sokfélét hallott, olvasott az ember, és elkezdett félni. Mert az emberek szeretnek félni! Ha már nem kell félnie a vadaktól, hogy a szomszédos törzs elvágja a torkod, a háborútól, talál másik okot – válaszolt dr. Munzlinger Attila, majd megjegyezte, lányait az oltáskampány előtt két évvel beoltotta.

Az Egyesült Államokban 1998-ban lett közbeszéd tárgya a kötelező oltások esetleges mellékhatása. Ekkor robbant a dr. Andrew Wakefield nevéhez köthető botrány, és terjedt el világszerte rengeteg rosszul értelmezett információ, ami aztán felborzolta a kedélyeket és az emberek valóban elkezdtek félni az oltástól.

Wakefield tanulmányát több tudományos szaklap is publikálta. Állította, hogy, kutatásai azt igazolják, az autista gyerekek, miután megkapták az MMR-oltást (kanyaró, fülgyulladás, rubeola és mumpsz ellen), egyfajta vastagbélgyulladást kaptak, ami hasmenést, táplálkozási zavart eredményezett, lévén sérülékeny gyerekek, visszaesést mutattak a fejlődésben. Általában, ha leközölnek egy tudományos eredményt, azt a világ számtalan pontján az orvosok önszántukból megismétlik, hátha valami újat tudnak hozzátenni. Ezt is sokan ellenőrizték, de sehol nem tapasztaltak hasonló tüneteket. Sorra érkeztek a különböző cáfolatok, így megvizsgálták az esetet és kiderült, hogy meghamisították a vizsgálati jegyzőkönyveket, nagyon kisszámú volt a vizsgált csoport – összesen 12 gyereket oltottak be, illetve Wakefield jelentős pénzösszegeket kapott egy bizonyos ügyvédi irodától, amelyik éppen perelte azt a céget, amelyik az oltóanyagot gyártotta. Wakefield nem azt bizonygatta, hogy „autizmust okoz az oltás”, hanem azt, hogy autista gyerekeknél bélgyulladást okoz, a kutatás sem volt helytálló, és még korrupció is felmerült, s végül, bár az amerikai orvosi kamara megvonta Wakefield praktizálási jogát, visszavonták a cikkeit, a köztudatban az élt tovább: az oltás autizmust okoz. (Holott az autizmus egy veleszületett betegség, nem lehet egyik napról a másikra elkapni, mint egy torokgyulladást).

– A szülő saját felelősségére dönthet úgy, hogy nem adatja be az oltásokat?

– Azért is nem vállalhatja a felelősséget, mert nem tudhatja, pontosan miről dönt. Ahhoz szüksége lenne vírustani, bakteriológiai, járványtani ismeretekre.

Halottam már olyan véleményt is, hogy „én nem oltatom be a gyerekemet, mert úgyis beadják a többinek, azokat nem fertőzheti meg”. Holott ezzel súlyos betegségeknek teszi ki a gyereket – figyelmeztet a családorvos. Sokan emlegetik a gyógyszermaffiát, „ők állnak az egész mögött és a kormány”, mondják. De kik azok az ők? Négyévente új kormány van, tehát mindig mások! Másrészt, azért olyan nagy a gyógyszeripar, mert igény van rá. A gyógyszert jobban veszik, mint a cukrot. Leggyakrabban ezt hozzák fel anyukák a védőoltás ellen, hogy például a bárányhimlő egy banális gyerekkori betegség, a kicsi három nap alatt átesik rajta. Valóban. Az esetek 96 százalékában így van. De 100-ból 3–4 gyereknél olyan súlyos szövődménye lehet, mint az agyhártyagyulladás. Azt is megfigyelték, hogy a bárányhimlőn átesett gyerekek immunitása legalább 3–4 hónapig legyengül, rengeteg fertőző betegséget elkapnak ez idő alatt, mandulagyulladást, tüdőgyulladást. Arról nem is beszélve, hogy a bárányhimlőtől szenvedő személy megfertőzheti a környezetében lévő, áldott állapotban lévő kismamákat, s ez terhesség-megszakításhoz vezet, mert ilyenkor minden esetben fejlődési rendellenesség áll fenn.

Gyakran emlegetnek különböző betegségeket, amelyeket a védőoltás okozhat. Holott Romániában az elmúlt 30 évben az átoltottsági arány (az országban bizonyos betegséggel szemben hányan kaptak védőoltást) 98 százalék fölötti, tehát majdhogynem mindenki megkapta az oltást. És akkor nézzük meg, hogy ebből hányan szenvednek azokban a bizonyos betegségekben. Ezen az elven magasan kellett volna emelkedjen a számuk. Ez így egy logikai bukfenc – sorolta a leggyakrabban felhozott ellenérveket.

A szárhegyi családorvos állítja: a modern medicinának a legnagyobb vívmánya a védőoltás. Ez mentette meg a legtöbb életet, javított leginkább az életminőségen. Nem véletlen, hogy a Földön 7 milliárd ember él. Azért túlnépesedett a Föld, mert a betegségek, amelyek korábban megtizedelték a lakosságot, megszűntek.

– Egyre többen ellenzik a védőoltást, nem adatják be gyermeküknek. Egyáltalán kötelező?

– Negyvenöt éve az egészségügyi világszervezet minden országban javasol egy bizonyos számú oltást, amit az illető ország Egészségügyi Minisztériuma elfogadhat, hozzátehet, vagy elvehet belőle, ezek az úgynevezett kötelező védőoltások. Ma már nagyon sokféle oltást egyszerre adunk be, hogy ne kelljen hiába megszúrni a babákat, vannak emlékeztető oltások is, mert van, amelyikről kiderült, nem elég egyszer beadni, néhány év elteltével meg kell ismételni, hogy kialakuljon az életre szóló, tartós immunitás. Nálunk Romániában kötelezőek ugyan a védőoltások, de a törvény nem mondja ki, hogy mi van akkor, ha nem adatják be. Azért nem, mert eddig nem volt ez probléma. Valamikor az 50-es években még mindent megtettek a szülők azért, hogy beoltassák gyereküket, mert olyan betegségek ellen oltottak már akkor is, amelyek életveszélyt jelentenek a gyerekre (ilyen a szamárköhögés és a gyermekbénulás), vagy nagyon súlyos szövődményekkel járnak (a kanyaróba csak kevesen halnak bele, de szövődményekkel gyógyul). Itt még élt az emberekben az az emlék, hogy mit jelent elkapni egy ilyen betegséget, mit jelent a torokgyík, ma már kevesen emlékeznek. Nem tiltakozott senki sem a védőoltás ellen, így a törvényben nem fogalmaztak meg semmiféle retorziót. Most már dolgoznak rajta. Tavaly az Egészségügyi Minisztérium bizottságot hozott létre, a megfelelő intézkedések bekerülnek majd a törvénykönyvbe.

Romániában a kötelező védőoltások ingyen vannak. A szülők általában fel sem mérik, hogy ez mit jelent. Egyéves korig általában 1000 lej értékű oltást adunk be. Az Egyesült Államokban ez másként van. Sokkal komolyabban veszik a kötelező védőoltásokat. Súlyos büntetéseket szabnak ki, ha a szülő rendszeresen elmulasztja a kötelező védőoltás beadatását: a gyermekvédelem elveszi a szülőktől a gyereket, arra hivatkozva, hogy nem tudnak megfelelően gondoskodni a gyerekről. És az államokban nem ingyenes a védőoltás – tette még hozzá Munzlinger.

– Néhány szülő akkor borzad el, ha felszínesen ugyan, de utánajár, miből készítik a vakcinákat. Ha olyat hall például, hogy a gyermekbénulás, rubeola, Hepatitis A és a kanyaró elleni védőoltás elhajtott emberi magzatok szöveteiből, vagy éppen majomvese-idegből készül. A konzerváláshoz pedig higanyt, formaldehidet, alumíniumot is használnak. Miből állítják elő a vakcinát?

– A vakcina gyöngített vagy elölt kórokozókat, azok részeit vagy kész ellenanyagot tartalmaz. A vírus nem képes egymagában megélni. Ahhoz élő sejtre van szüksége, így azt sokszor a placentából, abortált emberi magzatból veszik ki, mert ezek a leginkább életképesek. Látásmód kérdése, hogy ez elrettentő-e, vagy sem. A lényeg az, hogy szükség van ezekre a sejtekre, márpedig egy egészséges ember szerveiből nem vágnak ki csak azért egy darabot, hogy kitenyésszenek rajta egy vírust. (Különben Amerikában, balesetben meghalt fiatalok szerveiből is vesznek ki szöveteket kutatási célra. Romániában ennek még nincs meg a jogi háttere, nyugatabbra a szervdonorok erről is rendelkezhetnek.)

A vakcinákban általában van egy olyan vegyület, ami elenyésző mennyiségben higanyt tartalmaz, stabilizáló szerként alkalmazzák. Egy kicsinek egyszerre 0,10 ml oltóanyagot adunk be, amelyben lehet egy-két mikrogramm higany – ennél még a csapvízből is több jut a szervezetünkbe. De ilyen szempontból is jelentős előrelépés történt, a legtöbb káros anyagot kiváltották. Évről évre tapasztaljuk, hogy kevesebb az oltási reakció – fejtegette a családorvos.

Végül, dr. Munzlinger Attila fontosnak tartotta megjegyezni, hogy például egy Aspirin tabletta – márpedig majdnem minden háztartásban hányódik egy dobozzal –, potenciálisan sokkal nagyobb veszélyt hordoz, mint az oltás beadása, ugyanis mellékhatásaként sokkal gyakrabban alakulhat ki gyomorvérzés, mint amilyen gyakran jelentkeznek az oltási szövődmények, emellett allergiás reakciót is kiválthat.

Mindenféle eszköznek, amit a medicina használ, van egy potenciális veszélye, mert minden ember egyedi konstrukció, konstelláció, mind genetikailag, mind felépítés szempontjából, és másképpen reagál a különböző szerekre.

Az oltásoknak valóban vannak mellékhatásai, általában helyi jellegűek – bepirosodik, megduzzad, fáj, ritkán lázat okozhat, lehet szisztémás, az egész szervezetre ható mellékhatás – az allergiás típusú reakciók. Ilyenkor vagy a fő hatóanyagra, vagy a hordozókra, stabilizáló szerekre érzékeny a szervezet. Legsúlyosabb esetben anafilaxiás sokkot kaphat a páciens, perceken belül megfulladhat, ha nem avatkozik közbe egy hozzáértő személy.

Szülők az oltásról

M. Sz.: Az összes javasolt oltást megkapta a három és fél éves fiúnk. Hat hónaposan picit belázasodott, de sem előtte, sem utána nem jelentkezett egyéb mellékhatás. Amúgy az a tapasztalatom, hogy az erős, anyatejen nevelkedett babák ezt jól viselik – véli az édesapa.

Sz. B. és férje úgy döntöttek, beadatják a javasolt védőoltásokat. „Sokat agyaltunk a kérdésen. Volt sok-sok pro és kontra, cikkek, könyvek, videók miegymás. A kórházban még nem is oltattam be kislányunkat, sajnos, elég sok volt a negatív tapasztalat az orvosok hozzáértését és hozzáállását illetően, és úgy éreztem, hogy kicsit többet kell tudnom ezekről az anyagokról, hogy dönteni tudjak. Amúgy annak örültem, hogy van jogom választani, csak a felvilágosítást hiányoltam, de kitől is várok én ilyesmit? Hazatérve aztán olvastam rengeteg ijesztő dolgot az oltóanyagokról (amúgy hatalmas üzlet egyeseknek), de sajnos, arról is, hogy Romániában még mindig megdöbbentően sok a tbc-s, köszönhetően a jól ismert higiéniának és igénytelenségnek. Gondolkodtam sokat és arra jutottam, hogy a kicsi végül is itt fog élni ebben az országban és semmiképp nem szeretném burokban tartani csak azért, hogy nehogy összeszedjen valamit. Aztán talán az sem véletlen, hogy az elmaradottabb országokban annyira sok a járvány, fertőzés és nagyszámú a gyermekhalandóság. Állítólag az oltások mellőzése miatt ismét terjedni kezdtek itt is a rég elfeledett járványok, és én semmiképp nem szeretném, ha a lányunk gyerekkorát különféle szörnyû gyerekbetegségek árnyékolnák be, nem beszélve arról, hogy sokuk nem is gyógyítható. Persze, lehetnek mellékhatások, ez mindig benne van a pakliban, minden szervezet másképp reagál mindenre, egyesek immunrendszere erősebb, másoké gyengébb, szerencsére nálunk nem mutatkozott semmilyen mellékhatás. De szerintem, nem kéne ezt annyira sürgetni, bőven ráérne akkor is, mikor a kicsi elkezd közösségbe járni, egy újszülött fejletlen és védtelen immunrendszerét nem kéne már az elején különféle durva vegyszerekkel bombázni (mi végül vártunk vagy két hónapot, de ez is kevés volt). Amúgy egyáltalán nem vagyok gyógyszer- és orvosbarát, túl sok csalódás ért a közelmúltban, és amennyire lehet, igyekszem elkerülni őket (sose kérnék influenza elleni oltást például), de azt beláttam, hogy egy komoly gyermekbetegséggel (pl. gyermekbénulás) nem lehet és nem szabad játszani, de ami a legszomorúbb, hogy annyira gyanússá vált ez az iparág, hogy még az oltásokkal sem lehetünk teljesen védettek és nyugodtak. Sajnálatos, hogy az igazságot bizonyos önös érdekek miatt homály fedi, és mi csak reménykedhetünk, hogy ha nem is használ, legalább nem árt” – fogalmazott az édesanya.

M. E. gondolkodás nélkül, mindkét gyermekének beadatta a védőoltásokat. „Szerencsére nagyon jól viselték, nem volt semmilyen mellékhatásuk, még lázasok sem voltak” – jegyezte meg az édesanya.

P. T. 11 hónapos kisfia is minden kötelező oltást megkapott. „Kapott két és héthetesen hepatitis B, és tuberkulózis ellen, két hónaposan tüdőbaj- és vérbetegség ellen, négy hónaposan diftériás tetanusz-oltást, hat hónaposan szamárköhögés elleni oltást. Nem volt semmiféle mellékhatás, nagyon jól bírta, nem lázasodott be, igaz, a gyerekorvos javaslatára kapott Paracetamol kúpot. Fel sem merült az, hogy esetleg nem adatjuk be vakcinákat. Ezek járnak. Inkább kapja meg, mintsem elkapjon egy betegséget és aztán az legyen, hogy azért beteg, mert nem kapott oltást” – válaszolt kérdésünkre az édesanya.

S. K. K. kislánya Budapesten született, így ott kapta meg az első védőoltásokat, közben hazaköltözött a család Gyergyószentmiklósra, ennek ellenére, az utolsó két oltásra visszavitték gyermeküket Budapestre, mert itthon csak pénzért kaptak volna oltóanyagot, s annak tartalma is másmilyen lett volna – tudtuk meg. „Három éves koráig kapta meg a kötelező védőoltásokat, és volt két-három választható is. Nem gondoltunk arra, hogy nem adatjuk be, inkább örültünk, mivel akkoriban itthon az állam az egy évesnél kisebb babáknak járó oltóanyagot sem tudta biztosítani. Még szerencsésnek is vélem, véltük magunkat. Egyiknek sem volt mellékhatása. Volt, amikor erősebben sírt, volt, amikor nagyon picit, valószínû, nem csípte annyira. Budapesten egy együttmûködő, holisztikus gyógyászatban jártas és abban gondolkodó orvosunk van, aki híve a természetgyógyászatnak, tájékoztatott bennünket a lehetőségekről, ahogy a védőnő is – ott nagyobb szerepet kapnak ők is. Szerintem minden hit kérdése. Ha azt hiszem, hogy árt, akkor ártani fog, ha meg azt hiszem, hogy használ, akkor használni fog. Kislányunk betöltötte a négy évet, nagyon erős, kitartó és egészséges, eddig egyetlen egyszer sem kapott semmiféle gyógyszert, semmilyen betegsége nem volt a rózsahimlőn kívül, de akkor sem kapott gyógyszert. Megfázáskor hagymával, fokhagymával és házi szirupokkal, vagy bioboltban kapható szirupokkal gyógyítottuk, ha láza volt, ecetes-, vizes zoknit húztam a lábára. Szerintem a testi egészség nagyban függ a lelki egészségtől és fordítva. Reméljük, hogy a védőoltások védőszerepet töltöttek be eddig is és ezután is” – véli S. K. K.

L. T. másfél éves kislányának az összes kötelező oltást beadták. Megtudtuk, hogy a kicsi két hónapos korában, miután megkapta az éppen soron következő oltást, kórházba került, meglehet, azért, mert már az oltás beadásakor be volt gyulladva a torka. A többi oltás nem váltott ki mellékhatást.

„Mindkét gyermekünk megkapta az oltást, kicsit tartottam tőle, de szerencsére nem volt gond. Mindig beadtam a kúpot, hogy előzzük meg a lázat, és nem volt semmi probléma. Nem merült fel annak a lehetősége, hogy nem oltatjuk be, mert ugye kötelező, nem veszik be közösségbe, ha nincs beoltva” – véli Sz. E.

A megkérdezett szülőket tájékoztatták, éppen mi ellen kap oltást gyermekük, annak milyen mellékhatásai, szövődményei lehetnek, ám hónapok múltával a szülők többsége elfelejtette a betegségek neveit.

Több olyan szülőt is ismerünk, aki egyáltalán, vagy csak néhány betegség ellen oltatta be gyermekét. ők nem szívesen nyilatkoznak. Egy édesanya mégis elmondta, bár első perctől voltak fenntartásai, úgy érezte, egy-két héttel a szülés után nem érez elég erőt magában ahhoz, hogy vitába szálljon az orvosokkal, a szûkebb családdal. Nyugalmat, békét akart. Később a véletlen, ha ugyan létezik véletlen, úgy hozta, hogy az állam nem tudta biztosítani az oltóanyagot, így elmarad az utolsó oltás. Közben azt súgta az ösztöne, jól van ez így. Az édesapának végzettségénél fogva is volt némi rálátása a kérdésre, több ellentmondást is felfedezett az oltás mellett szóló érvek között. Azt mindketten furcsállják, hogy bár egyéb területeken egyre gyakoribbak a megszorító intézkedések a kormány részéről, a több száz lejes oltóanyagokra valamiért van pénz. Azt is, hogy kötelező. „Köztudott, hogy a fegyvergyártás, karöltve a gyógyszergyártással világvezető iparág. A gyógyszereknek biztos piaca van, mert vakon hiszünk az orvosokban” – érveltek. Szerintük nem véletlen, hogy egymástól független, meglátásuk szerint hiteles forrásból hallják: jobb nem beadatni a védőoltásokat. Végül, bár megérkezett a vakcina, nem adatták be a kicsinek. Mégis lányuk éppen olyan jókedvû, eleven és barátságos, mint azok a gyerekek, akik az összes oltást megkapták.