Számvetés-féle

Jó pár hete vagyunk többé-kevésbé bezárva, ellehetetlenítve, miközben a közbeszédben szinte-szinte csak a koronavírusról esik szó, mintha minden más megszűnt volna. Természetesen ez csak látszat, amit mondhatni fényesen igazol az, hogy ez idő alatt is volt bőven tennivaló a jogvédelem területén. Vegyük hát fel a beszámoló fonalát ott, ahol február elején letettük, s lássuk mi mindent tettünk azóta. Nem föltétlen időrendben, inkább témák szerint csoportosítva:

1. Kezdjük azzal a területtel, ami a legjobb esélyekkel kecsegtet eddigi tapasztalataink szerint, vagyis az Audiovizuális Tanáccsal. Ott az elmúlt hetekben kilenc panaszt tettünk, a Digi24, Antena3, Realitate Plus, România TV és a B1 adók ellen, nagyobb részt a Iohannis elnök április harmincadikai kirohanása után, s azért, mert a bepanaszolt adók nem voltak pártatlanok, maguk is uszítottak. Ilyen téren a prímet mostanában a Realitate Plus viszi, a kilencből négy panaszt ellenük tettünk, mert olyan szinten művelik a hazudozást és uszítást, amire egy ideje azért kevesebb példa van szerencsére.

2. A Diszkriminációellenes Tanácshoz nyolc panaszt nyújtottunk be február eleje óta, a bepanaszoltak az Adevărul (a ditrói pékség ügye kapcsán); a szokásosnak nevezhető uszítás miatt Dan Tanasă (2 ízben) és Mihai Tîrnoveanu (3 ízben); a Belügyminisztérium (mert a kijárási korlátozás idején kitöltendő nyilatkozatok esetében lényegében megtiltotta a magyar nyelv használatát) és a belügyminiszter (aki az ortodox Húsvét idejére engedményeket adott felekezeti alapon, úgy, hogy arra nem volt joga).

3. Egy külön fejezetet képez a Tîrnoveanu-féle, március elsején szervezett bukaresti tüntetés, ami álláspontunk szerint törvénytelen volt. Azzal kapcsolatban egyelőre az adatgyűjtés időszakában vagyunk, ugyanis az illetékes hatóságok nem hajlandóak kiadni közérdekű információkat, így kénytelenek voltunk pert kezdeményezni a főpolgármester illetve a bukaresti rendőrség ellen. Azok nyomán – remélhetőleg – kézhez fogjuk kapni azokat az iratokat, amelyek alapján el lehet majd dönteni, hogy ki és milyen törvényt sértett meg ama tüntetés kapcsán.
Szintén ahhoz a tüntetéshez tartozik, hogy egy küldöttséget fogadott abból az alkalomból az államelnök egy tanácsosa, aki Tîrnoveanu szerint ígéreteket is tett nekik. Hogy pontosan miket, azt még nem sikerült megtudnunk, s fennáll az esélye annak is, hogy az elnöki hivatalt is be kell pereljük azért, hogy konkrét kérdéseinkre válaszokat kapjunk. Egyelőre az előzetes felszólításnál tartunk, de ha továbbra is titkolóznak, akkor abból is per lesz, mert tudomásul kell venniük, hogy ők sem állnak a törvény felett.
Szintén ama tüntetés kapcsán tettünk egy panaszt törvénytelen zászló használatáért Bukarest prefektusánál, aki azt érdemben nem oldotta meg, mellébeszélő válasszal próbált meg kifizetni. Azt az ügyet egyelőre jegeltük, hadd lássuk miképpen fog alakulni az első perünk, amit ilyen témában indítottunk, s amiben július elsején lesz tárgyalás.
Végül ama tüntetés kapcsán egy büntető panaszt már megtettünk, mert provokatív módon elszavalták Eminescu Doina című versét (https://www.justitiarul.ro/8601-2/), ami nyíltan antiszemita és idegengyűlölő, s mint ilyen törvénybe ütközik a nyilvános elszavalása.

4 A Nép Ügyvédjénél is tettünk egy panaszt a Belügyminisztérium fentebb már említett hozzáállása miatt, s azt kértük, hogy érjék el, hogy a minisztérium tartsa tiszteletben az országnak az anyanyelv használatára vonatkozó törvényeit.

5. Bíróságon támadtuk meg rögtön a kiadása után a rendkívüli állapot idején kiszabható bírságokat megemelő 34-es Sürgősségi Kormányrendeletet, amit később a Nép Ügyvédje kezdeményezésére az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított. Így az a per mondhatni okafogyott lett, de azért nem vonjuk vissza a keresetet, már csak azért sem, mert a per elindításában az is szerepet játszott, hogy a rendelet elfogadásakor a kormány nem tartotta be a közvitára vonatkozó törvényes előírásokat sem (konkrétan: március 27.-én formailag közvitára bocsátotta, de mint később kiderült, túlzás nélkül perverz módon már egy nappal korábban elfogadta és közzé is tette). Éppen ezért annak még van tétje, hogy a bíróság azért az eljárásért marasztalja el a kormányt.

6. Tettünk egy-egy büntető panaszt Dan Tanasă és Mihai Târnoveanu ellen is, tekintettel arra, hogy míg mások a vírussal voltak elfoglalva, ők lankadatlanul uszítottak és uszítanak a magyarok ellen. Márpedig álláspontunk szerint ideje, hogy a hatóságok is belássák, hogy ez a magatartás az egész társadalom számára káros, tehát tenniük kell valamit a megállításukra.

7. Tettünk egy büntető panaszt Iohannis elnök ellen is a két minősíthetetlen magyarellenes kirohanása miatt, amik mint mindannyian tapasztalhatjuk, komoly biztatást jelentettek sokaknak, azóta a közbeszédben merhetően fokozódott a magyar-gyűlölet és az uszítás.

8. Az elmúlt két hónapban véglegesítettünk hét, az Emberi Jogok Európai Bíróságához címzett panaszt, közülük kettőt még márciusban postáztunk is, a többit a napokban küldjük, miután úgy néz ki, a postai szolgálat normalizálódik, annak a kettőnek a tértivevény-szelvénye visszaérkezett Strasbourgból. Ezek jellemző módon tisztán közösségi (zászló- meg felirat-) ügyek, de köztük van a Tanasă egyesülete feloszlatásának az ügye is, ami gyökereiben oldana meg több tíz pert, s amiben kétségtelenül tisztességtelen ítélet született.

9. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban panaszt tettünk a bíróságon a 394/2020-as Kormányhatározat ellen is (ezzel hirdette ki a kormány a készenléti állapotot), két okból is: egyrészt ismét megsértették a közvitára vonatkozó törvényes előírásokat, s úgy fogadták el május 18-án este, hogy se közvitára nem bocsátották előzőleg (pedig idő lett volna rá, mert Iohannis elnök még áprilisban bejelentette, hogy május 15 után nem hosszabbítja meg a szükségállapotot), se figyelembe nem vették azokat a javaslatainkat, amelyeket írásban megküldtünk (s amik röviden arra vonatkoztak, hogy differenciált szabályokat célszerű bevezetni, mindenhol olyat, amit az adott területen lévő helyzet megkövetel), másodsorban pedig mert alkotmánysértő, ugyanis állampolgári jogokat korlátoz, miközben az Alkotmány világosan kimondja, hogy az csak törvény által lehetséges.

Látható tehát, hogy nem tétlenkedtünk az elmúlt hetekben, ami sajnos nem mondható el a különféle intézményekről. Azok számára kitűnő kifogás a járvány-veszély, így minden ügy csigalassúsággal halad, ráadásul még az sem biztos, hogy jó irányba. Ráadásul ez még az Emberjogi Bíróságra is igaz, amelyik ugyan sürgősséggel megoldotta a volt román főügyész panaszát, ellenben a minket érintő tíz ügyben (amikben az eljárás már elindult) ez idő alatt semmi látható előrehaladás nem volt.

Árus Zsolt